Egészen érdekes, hogy távoli ősökkel is rendelkezik az Árpádháznak nevezett uralkodóház. Alább csak néhány közeli felmenőjüket írom le.
Álmos ( Kurszán, Gyula és Árpád apja) felmenőle Ügyek volt (felesége: Emese, aki meghalt íálmos szülésekor), Ügyek apja Edemen (felesége Embavér volt. IV. Csaba pedig (uralk.: 758-792) Aracsillát vette feleségűl. Edemen fiai közűl hamar (825-ben) elvesztette az arabokkal csatázó Ondot és Ellákot. Aracsillát is az arabok ölték meg, Ő az újgúr fejedelem lánya volt, a turfáni uruki kolostorban tanult. Ügyek először a Megyer törzs fősámánja volt. A felsoroltak már Magyarka és Albéla térségében éltek, tehát a Kaukázus előterében.
Kiemelkedően fontos ősi város volt Magyarka, akit még Magya alapított (ie. 5010 körűl) a Kaukázusnál. Napjainkban azonban márt régen nem létezik, romjait utoljára egy Zichy gróf látta, aki a cár festője volt. Magyarka az utolsó uruki (magyarok ősvallása) püspökség székhelye is volt, amíg ezt Szt László átnem alakította katolikus püspökséggé, 1075 körűl.
Merván arab hódító különösen a 740-755. évek között okozott sok veszteséget a magyar törzseknek, tehát még IV. Csaba uralkodását megelőzően.
Amikor Álmos legyőzi a szuvári csatában a kazárok seregét (864), azután Lebed törzsei (Kéri, Keszi, Gyarmat, Kürt) is csatlakoznak hozzá és elkezdődik a honfoglalásuk előkészítése, megszervezése a Don és Lebedvár (ma Lvov, Lemberg..)között. Az előkészítésban Árpád is résztvesz, háromszor is megfordult a Kárpátmedenvcévben felederítő utakon. A Kárpátmedencében élő hunfajú népek kérik Álmost, hogy jöjjenek be, mert szláv fenyegetéstől, betöréstől tartanak. Így Verecke kabar fejedelem, Tétény kazahun fejedelem, Zalán erdélyi fejedelem is kéri Álmost a bejövetelre. Kurszán a honfoglalási, letelepedési tervet készítette el. A honfoglalás végrehajtása azonban a tervtől eltérő módon történt, a tervvel különösen Árpád nem értett egyet, mellyet Álmosnak is elmondott, ill. indolokolt..
Álmosnak igen érdekes családi vonatkozásai vannak.- Ő nem nősült meg sokáig, mert Enéhtől egymásután születtek a gyermekei (Kurszán, Gyula, Árpád, Kendice) azonban Enéhet nem lehett elvennie, mert alacsony származásúnak tünt...Végűl ÜGyek parancsára mésis megnősült, de Bizonykától nem született gyermeke, Bizonyka korai halála után azonban megint kényszerűlt elvenni Lebed lányát, Kücsikét, akitől Áldor fia született...Kücsikét a kazárok megölték és ekkor tudta elvenni feleségűl Enéhet..akiről kiderűlt, hogy egy kisgyermekként elrabolt, rabszolgának eladott fejedelm lány (Van tónál született).
Árpádnak már jóval egyszerűbb a magánélete a Nyék törzs fejedelmének lányát a bevatott Abacilt vette feleéségűl (faik: Laád-Levente, Üllő, Tarhos, Ják) majd Abacil halála (szülésben) után Verecke kabar fejedelem lányát veszi el, Eperjest és 892.-ben megszületett kisfiuk: Zsolt. A lányokkal együtt Árpádnak nyolc gyermeke volt. Kurszán után Árpád lett a fejedelem (899), majd -az előzetes megállapodás alapján- Zsolt, aki 955-ig élt. Kurszán egy dunai fürdés alaklmával
megfázott és ezért 3 évi fejedelemség után meghalt. Kurszánvára a mai Várhegy északi pontján állt..(közel a mai Moszkva térhez). Ezután emelték a közkedvelt Árpádot pajzsra..