teddyted
Kitiltott (BANned)
Saját hangsúlyozással elevenedik meg a történet.
Senki nem vitatja sőt erősíti azt a megállapításomat a felolvasó eleveníti meg a könyvet.
Másképpen mondva ezzel át is értelmezheti.az előadásmód az eredeti tartalmat, ha nem vigyáz.
No éppen ez a sarokpont nálam.
A veszély hogy átértékelődik a könyv, de túlzottan.
Éppen ezért lesz rossz egy Rejtő könyv, Reviczky Gábortól.
És marad jó Rudolf Pétertől
A hallgató számára valóban a felolvasó, vagy elmesélő eleveníti meg a történetet. Egészen természetes, hogy azt a saját szájíze szerint teszi - mert ha kényszerűen másképp mondja el, mint ahogy saját maga ösztönösen tenné, akkor kínlódni fog vele. De nagyon. Sokszor előfordult - példaknt csak a nagyon tisztelt Bodor Tibort említem. Nemegyszer nem engedték, hogy azt és úgy tegye, amit szeretne - érezhető a küszködése, minden profizmusa mellett is.
Ha egy könyvet mondok fel, én is saját számíze szerint teszem. Ahogy nekem megfogalmazódik és tetszik, ahogyan én értelmezem. Aki meghallgatja, az szintén a saját ízlése és értelmezése alapján fogadja be, vagy nem képes befogadni. Az író annak idején szintén a saját érzelmei, értékei szerint írta meg - de minden egyes olvasója (kvázi itt hallgatója) önállóan értékel és értelmez. Ez mindenre igaz - az eredeti műre és annak elmondására is. Túlzottan tehát elvileg egyszerűen nem lehet átértékelni egy könyvet - legfeljebb másként, mint mások.
Egy írás elmondása és befogadása tehát mindíg önálló hangulat, ízlés, stílus (ha van) és egyéniség (ha van) kérdése. Ez fogja adni az adott anyag értékelését, "jóságát", elfogadását vagy elvetését. Mindenkinél másként.
Én akkor adok ki a kezemből valamit, ha aktuálisan magamnak is tetszik - ellenőriztem, megelégedtem azzal, amit és ahogy hallok. Azért teszem hozzá, hogy aktuálisan, mert én magam (mint mindenki) is változom. Van, ami akkor nagyon rendben volt, mikor elkészült. Évek tapasztalata, illetve saját magam változásai hozhatnak olyan helyzetet, hogy mai füllel már nem tetszik. Vagy nem annyira, vagy másként csinálnám. Vagy (mint volt rá példa) újra meg is csinálom. Ilyen volt, van, lesz is. Éppúgy, mint a harminc éve szeretve imádott könyv mai fejjel történt újraolvasása - nemááá, ez meg mitől tetszett nekem akkor annyira...? Mert akkor tetszett. Most már nem, vagy nem úgy. Ennyire egyszerű.
Reviczky... ő simán jól érezte magát, mikor elmondta Rejtőt. Élvezte. Szerette. Ezt hallani. Ha valaki épp hasonló helyzetben-állapotban van, vagy eleve ilyen tipus, számára Reviczky felolvasása pazar. Rudolf... ő is élvezte és szerette a könyvet, de ő másképp állt hozzá. Sokkal több finom profizmussal segített rá a munkára - munkára, és nem élvezetre. Rudolf gyönyörű mestermunkát készített, Reviczky végigcsemegézte a dolgot. Jó az egyik rossz a másik? Nem. Mindkettő jó - csak másként és mások számára. Mindkettőben élet van. Számomra egy írást egyféleképp lehet tényleg félreértelmezni - vagy inkább tönkretenni. Silány, egyhangú, színvonaltalan, önállótlan motyogással, monoton ledarálással.
Ami nekem is rossz - és tényleg sajnáltam - az Gálvölgyi egysíkú, lehajtott hadarása. Van olyan érzésem, hogy ha egy hétvégén a maga örömére olvasta volna fel, teljesen másként hangzana - ám mi mindíg az aktuális végeredményt kapjuk és értékeljük. Mindenki azt is a maga módján