Legutóbbi tartalom: kog75

  1. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_25 Meglévő nagyobb és folyós homokra alapozott létesítmények közelében kialakítandó munkaterek közelében.
  2. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_24 - Amikor a talajvíz szintje alatt – vízfolyások közelében – nagy kiterjedésű munkatér létesül.
  3. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_23 - Amikor az alapgödör rézsűs kialakítására elegendő hely áll rendelkezésre, de a munkatér alsó síkja mélyen van, a talaj pedig finom homok vagy iszap. - Amikor rétegfelszakadás veszélye áll fenn.
  4. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_22 A talajvízszint-süllyesztés különösen a következő esetekben indokolt: - Amikor az oldalról zárt munkatér alsó felületének zárása nem biztosítható és a határoló szádfalak alatt finom iszapos homoktalaj van, amely nyílt szivattyúzás hatására fellazul, a külső és belső...
  5. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_21 A talajvízszint-süllyesztést mindig nyíltvíztartással kell kezdeni, ha erre lehetőség van, és csak akkor szabad a víztelenítő kutak építését elkezdeni, ha a nyíltvíztartással lesüllyeszthető vízszintet már elértük.
  6. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_20 A talajvíz elengedése az a munkafázis, amikor a víztelenítő rendszer működését ideiglenesen vagy véglegesen megszűntetjük. Ezt a folyamatot lassan, minden körülményt figyelembe véve kell végezni. Különösen veszélyes lehet a talajvíz-elengedés hatása akkor, ha a teljes kiépítés...
  7. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_19 Általában csak a teljes alapozási mélységet elérő munkatéren építik ki a végleges szivárgórendszert, a közbenső földkiemelési szinteken kialakított ideiglenes rendszereket is az ezekre elvégzett számítások alapján alakítják ki.
  8. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_18 A gyűjtőszivárgókat nyílt csatornaként, vagy alagcső felhasználásával építik ki. Gyakori a homokos kavics szűrőréteggel körbevett dréncső alkalmazása.
  9. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_17 A mellékszivárgók távolsága egymástól 5-10 m, számukat, távolságukat úgy kell megállapítani, hogy a befogadó gyűjtőárok fenékmélysége legfeljebb 60 cm legyen.
  10. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_16 Az esést 0.5-2.0 % között kell felvenni, a szivárgóban lévő vízszintnek a földmunka szintje alá kell esni minimum 20 cm-el.
  11. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_15 A gyűjtő- és mellékszivárgók elrendezését, távolságát és méretét a számított vízhozamok, valamint az esésviszonyok alapján kell meghatározni.
  12. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_14 A gyűjtőszivárgókat a munkaterület szélén, a rézsűláb vagy a munkatérhatároló elemek mellett célszerű kialakítani.
  13. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_13 Amennyiben hidraulikus talajtörés következik be a víztelenítés során, a nyíltvíztartás be kell szüntetni, és más víztelenítési módra kell átállni, ugyanis előfordulhat, hogy a megbontott talajszerkezet teherbíróképessége annyira lecsökken, hogy a későbbiekben már abszolút...
  14. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_12 A buzgárok megjelenésénél a vízeltávolítást csökkenteni kell, a talajvíz felengedését mindaddig folytatni kell, míg a káros jelenségek meg nem szűnnek.
  15. K

    Jelenleti iv II.

    Víztelenítés_11 Nyíltvíztartással való talajvízszint-süllyesztésnél a leszívási határt a talaj felpuhulása, elemi buzgárok kialakulása jelzi.
Oldal tetejére