Jelenleti iv II.

Víztelenítés_2

1. Talajfeltárás


[FONT=&quot]A közvetlen talajfeltárás a munkatér területétől, jellegétől és szintbeli elhelyezkedésétől függő számban kiosztott talajfeltáró fúrásokkal történik. A furatok átmérője általában Ø50mm.[/FONT]

Víztelebítés_3

[FONT=&quot]Kisebb alapterületű munkaterek esetén legalább 3 helyen célszerű talajfeltárást végezni, nagyobb terület esetén a fúrások számát úgy kell meghatározni, hogy a talajrétegződés alakulásáról megbízható képünk legyen. A gyakorlatban ez 40-150 m-es távolságot jelent, de a fúrások távolságát minden esetben sűríteni kell, ha azt a talajrétegződés szeszélyessége indokolja.[/FONT]

Víztelenítés_4

[FONT=&quot]Munkagödröknél a fúrás az alapozási sík alatt 10 m-es, minden ötödik fúrás 20 m-es mélységig, illetve a vízzáró rétegig tárja fel a talajt.[/FONT]

Víztelenítés_5

[FONT=&quot]A fúrásoknál minden 1 m-nél, ill. rétegváltáskor talajmintát kell venni, és a talajjellemzőket meghatározni. Minden furatban meg kell mérni a talajvíz nyugalmi szintjét és a megütési mélységet. A kutakból vízmintát kell venni és laboratóriumi vizsgálatnak alávetni, mivel a talajvíz vegyi összetétele kihatással van a tervezett beton minőségére és a víztelenítés módjára (pl. gázos víz).[/FONT]

Víztelenítés_6

[FONT=&quot]A víztelenítés (és az építési munkálatok) szempontjából nagyon fontos az esetleges folyós homok rétegek elhelyezkedésének ismerete, mivel ezek már nagyon kis vízáramlás hatására is mozgásba jöhetnek: hidraulikus talajtörés következhet be.[/FONT]

Víztelenítés_7

[FONT=&quot]Mértékadó talajvízszint meghatározása[/FONT]
[FONT=&quot]Mértékadó talajvízszint meghatározásához az esetleg közelben található észlelőkutak adatai használhatjuk. Ezen adatok alapján valószínűségi módszerekkel a következő évszakokra is kiszámíthatjuk a talajvízszintet.[/FONT]

Víztelenítés_8

[FONT=&quot]Ha ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, vagy az adatsor rövid, akkor a közeli ásott kutak adatai alapján határozható meg a talajvízszint. A maximális és minimális vízszint különbségének ¾-ét tekinthetjük mértékadó talajvízszintnek.[/FONT]

Víztelenítés_9

A talajvízszint meghatározása mellet fontos a víz áramlásának irányát és nagyságát is meghatározni, mivel ez a kutak elhelyezését nagyban befolyásolja.
[FONT=&quot]
[/FONT]

Víztelenítés_10

1. A szivárgási tényező meghatározása


A szivárgási tényező meghatározására 3 eljárás terjedt el:
- talajfizikai jellemzők alapján,
- laboratóriumi vizsgálatok,
- illetve helyszíni vizsgálatok
alapján.

Víztelenítés_11

[FONT=&quot]Nyíltvíztartással való talajvízszint-süllyesztésnél a leszívási határt a talaj felpuhulása, elemi buzgárok kialakulása jelzi. [/FONT]

Víztelenítés_12

[FONT=&quot]A buzgárok megjelenésénél a vízeltávolítást csökkenteni kell, a talajvíz felengedését mindaddig folytatni kell, míg a káros jelenségek meg nem szűnnek.[/FONT]

Víztelenítés_13

[FONT=&quot]Amennyiben hidraulikus talajtörés következik be a víztelenítés során, a nyíltvíztartás be kell szüntetni, és más víztelenítési módra kell átállni, ugyanis előfordulhat, hogy a megbontott talajszerkezet teherbíróképessége annyira lecsökken, hogy a későbbiekben már abszolút alkalmatlan lesz az alapozás számára.[/FONT]

Víztelenítés_14

[FONT=&quot]A gyűjtőszivárgókat a munkaterület szélén, a rézsűláb vagy a munkatérhatároló elemek mellett célszerű kialakítani.

[/FONT]

Víztelenítés_15

[FONT=&quot]A gyűjtő- és mellékszivárgók elrendezését, távolságát és méretét a számított vízhozamok, valamint az esésviszonyok alapján kell meghatározni.

[/FONT]

Víztelenítés_16

[FONT=&quot]Az esést 0.5-2.0 % között kell felvenni, a szivárgóban lévő vízszintnek a földmunka szintje alá kell esni minimum 20 cm-el.[/FONT]

Víztelenítés_17

[FONT=&quot]A mellékszivárgók távolsága egymástól 5-10 m, számukat, távolságukat úgy kell megállapítani, hogy a befogadó gyűjtőárok fenékmélysége legfeljebb 60 cm legyen.[/FONT]

Víztelenítés_18

[FONT=&quot]A gyűjtőszivárgókat nyílt csatornaként, vagy alagcső felhasználásával építik ki. Gyakori a homokos kavics szűrőréteggel körbevett dréncső alkalmazása.[/FONT]

Víztelenítés_19

[FONT=&quot]Általában csak a teljes alapozási mélységet elérő munkatéren építik ki a végleges szivárgórendszert, a közbenső földkiemelési szinteken kialakított ideiglenes rendszereket is az ezekre elvégzett számítások alapján alakítják ki.[/FONT]

Víztelenítés_20

[FONT=&quot]A talajvíz elengedése az a munkafázis, amikor a víztelenítő rendszer működését ideiglenesen vagy véglegesen megszűntetjük. Ezt a folyamatot lassan, minden körülményt figyelembe véve kell végezni. Különösen veszélyes lehet a talajvíz-elengedés hatása akkor, ha a teljes kiépítés még nem történt meg, nem hat a hasznos teher.[/FONT]

Víztelenítés_21

[FONT=&quot]A talajvízszint-süllyesztést mindig nyíltvíztartással kell kezdeni, ha erre lehetőség van, és csak akkor szabad a víztelenítő kutak építését elkezdeni, ha a nyíltvíztartással lesüllyeszthető vízszintet már elértük.[/FONT]