Íróink, művészeink, akik sajna nem élték túl a II. világháborút.

setni írta:

Rejtő Jenőről!

Kattints a kibontásához...

Szécsi Ferenc (Dobrica, 1905. május 5. – Budapest, 1945. január 7.) magyar író, nyelvész, művelődéstörténész, Szécsi Pál táncdalénekes édesapja.
Szécsi Ferenc nyelvmagyarítással is foglalkozott, a Szentesi Napló 1942. október 10-ei száma közöl néhány példát a kétezer újított magyar szót tartalmazó füzetéből: adminisztrál — elügyit, alumínium — pihefém, artista — tarkaművész, bakfis — suttyólány, bár — duhajda, cvikipuszi — csipicsók, drogéria — gyógyosbolt, gardedám — nővigyázó.[4] Új magyar szavak szótára című művét a Magyar Szemle groteszk ötleteivel feltűnést keltő kis füzetként jellemzi és megjegyzi, hogy a nyelv dolgához csak avatott embernek szabad nyúlnia
. Halálát a halotti anyakönyv szerint aknasérülés okozta.

Szenes Ernő, született Schwarz Ernő (Miskolc, 1889. december 24. – Buchenwald, 1945. február 25.) színész, filmszínész, komikus.
. Mint tehetséges jellemkomikus kabarészínészként tűnt fel, és a néma- illetve hangosfilmek epizodistája lett
. A nyilas terror áldozata lett.

...s mások sem élték túl....
Ma van a roma holokauszt áldozatainak emléknapja.
„A sok cigányt mind elvitték, nagy árkokat ásni vitték.
A nagy árok lassan mélyül, víz bugyog fel a mélyérül.
Szegény fiúk, mind mifajták, a csendőrök űzik-hajtják,
Verik őket, kapják kézre, lemaradót puskavégre.
Az a nagy árok minek kell, a fekete, feneketlen?
Nem tudják, honnan is tudnák, csendőröktől meg nem tudják!
Ha tudnák, hogy minek ásnak, hogy maguknak, hogy nem másnak,
maguknak, a többieknek, asszonyoknak, gyerekeknek.”
(Choli Daróczi József: Elvitték a cigányokat)

Tudom hogy már sokadszor megemlékeztem Szerb Antalról de, számomra fontos hogy mindig beszéljünk róla mert a kultúrában bármikor felbukkanhat egy hasonló ordas eszme.
1901. május 1-jén született az egyik legeurópaibb magyar író, Szerb Antal, akit azonban halálra vertek Magyarországon.
hazánkban keretlegények végeztek vele munkaszolgálatosként, nem sokkal azután, hogy "Magyar irodalomtörténet" című művét 1943-ban betiltották és kivonták minden magyar iskolai könyvtárból, mintegy iskolatejprogram helyett. Végül is minden idők legszórakoztatóbb magyar irodalomtörténetéről van szó, csak hát Szerb Antal olyanokat állított, hogy "a nemzetiséget nem a vér határozza meg, hanem az elszánás".
Szerb azt írta, hogy "a tudós egyetlen földi jutalma a kartársak irigysége", és hát egy pöppet kevésbé népszerű és tehetséges tanár, Palló Imre képviselő biztos irigyelte, mikor úgy gondolta, felnyomja a "Magyar irodalomtörténet" szerzőjét, miként patikához vagy kerthez is úgy lehetett legkönnyebben hozzájutni a 20. században, ha jelentettük, hogy a szomszéd zsidó, kommunista, fasiszta, kulák vagy migráns. A Nemzeti Front képviselője képzőművészeti és őstörténeti kiruccanásai után 1942 decemberében interpellálta Szinyei Merse Jenő kultuszminisztert „Szerb Antal értékromboló irodalomtörténete tárgyában”.
. A nevezetes interpellációt Baky László későbbi zsidódeportáló belügyi államtitkár „Égessük el a könyvet!” beszólása színesítette, egy másik képviselő pedig azt a poént lőtte el, hogy „szerb is meg zsidó is”,
bevonultatták munkaszolgálatosnak, és 1945. január 27-én halálra verték Balfon. Így végezte Magyarországon a legjobb magyar irodalomtörténet írója.

Ismeretlenek ledöntötték Radnóti Miklós költő győri mellszobrát – jelentette be Facebook-oldalán a Győr-Szol győri közműszolgáltató vállalat. Az esetet jelentették a rendőrségnek, az elkövetőt keresik, a szobrot helyre fogják állítani.
A szobor Győrben, a Zrínyi kórház épülete előtt állt.
Radnótit zsidó származása miatt a második világháború alatt munkaszolgálatra parancsolták ki. A háború vége előtt erőltetett menetben Németország felé irányították a csapatát, Győr felé járásképtelen lett, így a város környékén 21 társával együtt agyonlőtték. A Győr melletti Abdán egy tömegsírba helyezték a testét.