V. Harald, norvég király fontos beszédet mondott szeptember 5-én. Az uralkodó többek között az LMBT-emberek elfogadására és a menekültek befogadásáról is szót ejtett.
V. Harald úgy döntött, hogy nem mehet el szó nélkül az elmúlt hónapok legfontosabb eseménye, a menekültválság mellett, így beszédet intézet népéhez, amelyben minél nagyobb befogadásra buzdította őket. Viszont nemcsak az otthonukat elhagyni kényszerülőkről szólt, hanem az LMBT-emberekről is.
“A norvégok lányok, akik a lányogat szeretik; fiúk, akik a fiúkat szeretik, valamint fiúk és lányok, akik egymást szeretik. A norvégok ezenkívül bevándorlók Afganisztánból, Pakisztánból, Lengyelországból, Svédországból, Szomáliából és Szíriából. Nem mindig könnyű elmondani, hogy honnan jöttünk, melyik nációhoz tartozunk. Az otthon ott van, ahol a szív is. Ezt pedig nem mindig lehet államhatárok közé szorítani.”
“Más szavakkal: ti vagytok Norvégia. Mi vagyunk Norvégia. A legnagyobb reményem Norvégia számára az, hogy tudunk gondoskodni egymásról, hogy ezt az országot tovább tudjuk építeni bizalommal, szolidaritással és nagylelkűséggel.”
V. Harald úgy döntött, hogy nem mehet el szó nélkül az elmúlt hónapok legfontosabb eseménye, a menekültválság mellett, így beszédet intézet népéhez, amelyben minél nagyobb befogadásra buzdította őket. Viszont nemcsak az otthonukat elhagyni kényszerülőkről szólt, hanem az LMBT-emberekről is.
“A norvégok lányok, akik a lányogat szeretik; fiúk, akik a fiúkat szeretik, valamint fiúk és lányok, akik egymást szeretik. A norvégok ezenkívül bevándorlók Afganisztánból, Pakisztánból, Lengyelországból, Svédországból, Szomáliából és Szíriából. Nem mindig könnyű elmondani, hogy honnan jöttünk, melyik nációhoz tartozunk. Az otthon ott van, ahol a szív is. Ezt pedig nem mindig lehet államhatárok közé szorítani.”
“Más szavakkal: ti vagytok Norvégia. Mi vagyunk Norvégia. A legnagyobb reményem Norvégia számára az, hogy tudunk gondoskodni egymásról, hogy ezt az országot tovább tudjuk építeni bizalommal, szolidaritással és nagylelkűséggel.”
