2. Oldal
- Mit gondolsz Melinda? Találkozhatunk holnap este az éttermen kivül? - hebegte, dadogta zavarában.
A lányzó ugy tett, mintha gondolkodna a válaszon, ám szeme csiĺlogása elárulta: már várta ezt a pillanatot.
- Jó lenne, igen....igen. Várj meg az irodaház elött. 16.00 órára végzek.
Az elsö randi visszafogott volt egy kicsit, de végül jól sikerült. Gergö elmesélte: az Alföldröl, Kalocsáról érkezett szerencsét próbálni. Jól érzi magát, az étterem tulaja értékeli, hogy idönként magyar ízeket is csempész az étlapra és a fizetésével is elégedett.
A Tower-hidon, a Temze felett még beszélgettek egy kicsit. Romantikus este a csiĺlagok alatt....
Meli megsimogatta udvarjoja arcát, örült, hogy megismerte ezt a kedves fiut.
- Lassan induljunk haza! - kérte, és közben egy hatalmasat ásitott.
- Nahát! Ilyen uncsi vagyok, hogy elálmosodsz mellettem? - viccelödött Gergö?
- Nem, dehogy... Rengeteget tuloráztam mostanában, tényleg fáradt vagyok.
Kézenfogva elsétáltak az autóig. Útban hazáig soka nevetgéltek, élvezték egymás társaságát.
Melinda nem lakott messze az irodaháztól, igy általában gyalog közlekedett, Gergö többnyire kocsikázott, mert elég távolra esett bérelt kis kuckoja a munkahelyétöl.
A ház elött elcsattant az elsö csók, pár percig még álltak összebujva, majd mindketten elindultak, hogy saját ágyukban álmodozzanak tovább bimbozo kapcsolatukról.
Igy kezdödött kettejük love-storyja. Úgy tünt május valóban a boldogság hónapja. Szép lassan beteljesedett szerelmük, szenvedélyes, forró éjszakákat töltöttek együtt. Többnyire Melindánál laktak, az Ő kis fészke meghittebb, otthonosabb volt. Rengeteget kirándultak, fözöcskéztek, még együtt haza is utaztak.