Melitta hozzászólásáról jut eszembe egy egészen friss dolog: egy ismerősnek az (volt?) a fóbiája, hogy ő aznap este meg fog halni, és ez szorongás formájában jelentkezett és részletesen elképzelte, h hogyan fog ez vele történni és nem birt egyedül elaludni. (Gondolom ennek az esetnek is lelki problémák a háttere, önbizalomhiány és kitudjamégmi.) Voltak vele pszhichológusnál és a szaki semmiképpen nem javasolt agykontrollt, de még irányitott meditációt sem! Most hogy elolvastam SisterDawn elemzését eszembe jutott, hogy valóban veszélyes lehet, ha nem kellően kiegyensúlyozott emberek agykontrolloznak. Az illető személlyel találkoztam, 3 napot töltöttem vele reggeltől estig és szerintem őneki nem lenne baja, ha a környezete nem gyakorolna rá elnyomó hatást (tudattalanul) és emiatt jönnek elő ezek a fóbiák. (Ha jól értettem, a Gabi következtetése is hasonló.) De ha valakivel valóban és súlyosan baj van, hogyan tudja pl. a Domján Laci csak úgy első találkozáskor, ránézésre ezt kiszűrni? Vagy a 2-ik napon félrehivja és finoman "eltanácsolja"? Mint érdekesség kérdem, nem hallottam ilyenről, de lehet hogy pont ezekről a kényes dolgokról nem szokás vagy "illik" beszélni.
Be kell valljam nektek, inkább sajnálattal tele végigmosolyogtam a Mónika "lelkes" érvelését, de annyira tipikus szektás megynilvánulás, hogy ezen tényleg csak vigyorogni tudok már. Abban a környezetben ahol élek elég gyakori a "tanuk" téritgetése (nem konkretizálok, nem akarok eltérni a témától). Fájdalommal veszi az ember tudomásul,amikor épp egy jóbarát választja ezt az utat, de azt hiszem a megoldás tényleg az, hogy el kell engedni a kezét, hadd menjen a választott útjára. Neki ez kell. Fura, amikor ezeket a szövegeket nem olvasod egy internetes oldalon, hanem egyenes adásban te vagy a főcél...
Minden ellenérvet fölöslegesnek tartok. Néha arra gondolok, h ezeknek az embereknek biztos valami olyant kell megtapasztalniuk vagy megtanulniuk, amit főleg ilyen tipusú közösségekben lehet.
Még egy utolsó gondolat, ami a vezetők "hiveiknek" irányitására vonatkozik. Láttam már olyant is, amikor a jóga mester (A Mester) iránti "imádat" félelmetesen hasonlitott a témában lévő hölgyemény megnyilvánulásához. Ezek a szélsőséges, eufórikus, toporzékolós 8) meggyőződések óvatosságra intenek (engem legalábbis). Elgondolkodtam azon is, hogy miért van az, hogy bizonyos jógával foglalkozó személyek (azok, akiknek A Mester azt mondta hogy...) néha lebecsmérlően vélekednek az agykontrollról, és főleg az irányitott meditációról: virágos rétekről, csobogó patakokról, repülésről meditálnak szegények... ők még "csak" azon a szinten vannak. Nem akarom folytatni a gondolatot, megbántani sem szeretnék senkit, de úgy érzem, hogy önkéntelenül is visszakanyarodtunk a kezdeti témához. Egy másik ösvényről... Viszont eddig agykontrollost nem hallottam minősiteni vallásokat vagy ideológiákat. Ez is elgondolkodtató.