bevándorlás

Hahalman · Feb 20, 2009

hunczutka said:
Persze Szilárdnak abban igaza van, hogy nem mindenkinek kell(ene) évente 2 millió Ft tandíjat fizetni. Csak azért írtam, mert úgy éreztem, hogy sokkal árnyaltabb és keményebb is a helyzet annál, amit esetleg onnan a messzi távolból gondoltok. [...]
Tehát amíg Kanadában, USA-ban pozitívum, ha az embernek már van esetleg diplomája, és így tanulna tovább, Magyarországon ez büntetést érdemel.

Termeszetesen felteteleztem, hogy nem minden egyetemen/foiskolan ugyanilyen magas a tandij.

A reality-shock nekem abbol jon ill. jott, hogy itt mar evtizedek ota az un. lifelong learning (kabe eleten at torteno tanulas?) az ethosz, es a felsooktatas ezert mar minimum 30 eve ugy igyekszik alakitani onmagat Kanadaban, hogy elosegitse ill. konnyitse azoknak a dolgat, akik az 'elso diploma' utan tovabbi, eltero, vagy magasabb vegzettseget kivannak szerezni. Felre ne ertsd: ez nem azt jelenti mintha a tandijak csokkennenek (yeah, right...

) csupan azt, hogy a beiratkozasi es finanszirozasi ill. diakkolcson-rendszer ezt aktivan szamitasba veszi es igyekszik ehhez igazodni. Ettol persze meg a tanarsegedek itt is szarul keresnek, a tandijak horribilisek, es tanulmanyi kolcsont csak egy meghatarozott kereseti osszeg alatt kaphatsz...

Az utolso evben sokat olvastam a magyar oktatasi rendszerrol, amibol tobbsegeben az jott ki, hogy Mo mar 'megerkezett' ugyanehhez az allasponthoz, es otthon is elfogadott ill. tamogatott ez a latasmod. A fenntiek fenyeben azonban azt kell mondanom, azert a Kanaan meg messze van; ugy latszik, mint mindenutt masutt, ezen a teruleten is a 'sved-adorendszer-etiop-berrendszer' kombinaciot honositotta Mo...

FagyisSzent · Feb 20, 2009

szakidani said:
...Ha utánaszámolok, akkor szépen kijön, hogy az egész évi adóm nem fedezi mondjuk "K. István" elítélt éves "fogvatartását" ... ej, de szép!
Máris motiváltan dolgozok tovább ..."http://vastagbor.blog.hu/2008/07/09/padlofuteses_luxusborton_vagy_tent_city

Hát igen elgobdolkoztató az biztos. Kanada idevonatkozó adatai talán még kijózanitobban hatnak az amúgy is mindig túlmotivált dolgozóra.

Egy keresetből élő családok átlagos éves jövedelme 30,000 dollár
Egy fegyenc éves ellátása 70,000 dollár

Szóval nemcsak hogy az egész adóm menne el, de több, mint két kereső kell ahhoz, hogy egyetlen rabot rács mögött tartsanak.

Nem csoda, hogy felezéssel, ezzel azzal hajigálják ki a börtönből a rabokat vissza a gyanútlan társadalomba... :cool:

szil76 · Feb 20, 2009

hunczutka said:
Szia Szilárd,

Hát, lebuktam, orvosira járok még 1 évig, amíg tart a GYES, így ezért nem fizetek, de utána??????? Nincs egy vasam se, sokszor még a havi diákbérletet is alig tudjuk kiizzadni (1 fizetésből 4 fős család, akik ostobán még anno lakáshitelt is vettek fel, hahaha...) És ráadásul aki most felvételizik, az már hiába van gyeden, gyesen, eltörölték ezt a jó kis jogszabály pontot.

A másik: írtad, hogy a tandíjak átlag 250 ezer - 1 millió Ft között vannak. Hát tudod, én még a 250 ezret sem tudnám kifizetni, és akkor mi van az 1 millióval???

Nem a tandíj önmagában a nagy baj, hanem a feltételek, pontosabban azok hiánya, az ilyen-olyan, tandíjat + megélhetést fedező, elméletileg bárkinek, tehát a költségvetéses képzésben résztvevők számára is megpályázható ösztöndíjak hiánya. Meg a normális diákhitel hiánya (ami van, azt én nem tartom normálisnak). Meg annak hiánya, hogy ha egy diák pl. az egyetemen dolgozik, pl. instruktor, akkor ne havi pár ezer Ft-ot kapjon, hanem kicsit "értelmesebb" összeget (tudom, az egyetemnek nincs pénze).

Hát ez van. És tudom, hogy nemcsak nekem okoz problémát, hanem nagyon sok embernek.

Értem én hogy miről írsz! És sajnos tudom is, hogy sokaknak, a legtöbb családnak nagyon is nehezére esik előteremteni a tandíjat. Ha eddig nem tetted meg, szerintem keress a tanulmányi osztályotokon egy segítőkész ismerőst, és érdeklődjél nála, hátha vannak lehetőségek pályázni ösztöndíjra.
Lehet hogy a mi egyetemünk saját akciója volt, de felajánlották nekünk tavaly, hogy költségtérítésesről átmehetünk államilag finanszírozottra az utolsó 2-3 félévben. Engem nem érintett, mivel akkor a távoktatást is fel kellett volna váltani nappali oktatással. De hátha máshol is vannak hasonló lehetőségek. Ismerőst szerezz, mert mint tudjuk itthon anélkül még megtudni is nehéz a lehetőségeket.

Üdv:
Szilárd

fluevogi · Feb 20, 2009

hunczutka said:
Szia Hahalman,
Tehát amíg Kanadában, USA-ban pozitívum, ha az embernek már van esetleg diplomája, és így tanulna tovább, Magyarországon ez büntetést érdemel. ...
orvosira járok még 1 évig, amíg tart a GYES,
...

Azert ez a buntetest erdemel a masoddiplomas Mo-n az eleg nagy csusztatas. Inkabb arrol van szo, hogy az elso diplomat ingyen es bermentve kapod az allamtol, ergo masok az adojukbol fizetik ez ki neked. Plusz a masoddiplomat egy reszet is az allam fizeti amig gyesen otthon vagy. Ez azert minden csak nem buntetes.

Kanadaban meg mar a legelso diplomaert is kemenyen fizetni kell, igy nincs kulonbseg hogy hanyadikat csinalod.

Kanadaban teljesen termeszetes, hogy az ember a tanulasat maga fedezi.
Itt lehet csemegezni adatokra:
http://www.statcan.gc.ca/pub/81-595-m/81-595-m2003007-eng.pdf
Pl mibol fedezik a diakok a tanulasukat:
A diakok 78%-ka az iskolakezdes elott dolgozott es abbol (is) fedezi a sulijat, a diakok 64% -ka maga a tanev alatt dolgozik. 25%-vesz fel allami hitelt fel, 14% vesz fel bankoktol hitelt es tovabbi 16% kap egyeb forrasbol kolcsont(aka csalad).
Tovabbi erdekes adat a http://www.studentloanfairness.ca/ -rol
Az atlagos visszafizetendo kolcsone egy vegzosnek( 1 db bachelor utan) CAD$32,000 =(6.4 millio ft) volt 2006-ban es ez az osszeg folyamatosan no.

Azonkivul az orvosi kepzes az alapbol 2 egyetem elvegzeset koveteli. Ugyanis az orvosi egyetem felveteli kovetelmenye egy mar elvegzett 4 eves bachelor! Szoval az orvosok csipobol 2 egyetemet vegeznek el es ketszer annyi tartozasuk van mint mas diakoknak a vegere.

Ezzel azt akarom mondani, hogy Kanadaban lehetetlen tanulni, egyaltalan nem hisz magam is koptattam itt az iskolapadokat evekig. DE mindent sajat magadnak kell fizetned, hiszen a diploma utan te leszel az aki abbol hasznot huz, nem pedig a szomszed Gizi neni.

Ha tetszik ha nem az szocializmus azert (is) bukott meg es azert van Mo-na ilyen boduletes nagy adossaga, mert minden ingyen volt mindenkinek. Igy aztan boldog boldogtalan elment egyetemre, mer ne hisz ingyer van cimszoval, aztan ellebecolt valami bufe billiard szakon evekig.

Azzal hogy legalabb a masodik diplomat mar a delikvensnek maganak kell fizetni, talan jobban odafizegyelnem majd a diakok arra hogy mit tanulnak elso diplomakent. Igy talan kevesebb ember fog olyan diplomat vegezni elsore aminek A) semmi haszna nincs B) soha nem is akart abban a szakmaban dolgozni a delikvens c) mahova nem vettek fel, de egy papir jol jon

szil76 · Feb 20, 2009

hunczutka said:
Több ismerősöm is van, aki éjjel-nappal dolgozik, és ezért a tanulmányaival nem halad, csak bukdácsol, pedig okos is és szorgalmas is, de kell a pénz

Köszönöm hogy ilyen megértően írsz rólam! De honnan ismersz?

szil76 · Feb 20, 2009

fluevogi said:
Pl mibol fedezik a diakok a tanulasukat:
A diakok 78%-ka az iskolakezdes elott dolgozott es abbol (is) fedezi a sulijat, a diakok 64% -ka maga a tanev alatt dolgozik. 25%-vesz fel allami hitelt fel, 14% vesz fel bankoktol hitelt es tovabbi 16% kap egyeb forrasbol kolcsont(aka csalad).
Tovabbi erdekes adat a http://www.studentloanfairness.ca/ -rol
Az atlagos visszafizetendo kolcsone egy vegzosnek( 1 db bachelor utan) CAD$32,000 =(6.4 millio ft) volt 2006-ban es ez az osszeg folyamatosan no.

Nekem a Bsc diplomám (7 félév) alaptandíjjal számolva 1155000 Ft-ba kerül, ebben nincs benne a sok UV, tantárgy újrafelvétel, és a csúszás miatti további néhány félévnyi alaptandíj, amik a saját "hülyeségem" eredményei. Ha az átlagos kereseteket nézzük itthon és a fenti költséget, arányaiban ugyan ott tartunk, talán.
De, ha már hozzávesszük az egyéb költségeket, mint tankönyvek (mert a könyvtárak nem tartanak megfelelő példányszámot), albérlet vagy utazási költség. Ha jól tudom, orvosin az első diploma is csak névlegesen ingyenes, mert a nebulóknak nagyon erősen fizetniük kell egyéb költséget, és talán tandíjat is valamennyit (ebben nem vagyok 100%).
Lefordítva: egy diploma megszerzése, kellő szülői háttér nélkül, olyan végső költségeket eredményezhet itthon, nem kikerülhető költségeket, amit aztán nem tudom pl egy frissen végzett orvos hogyan fizet vissza a későbbiekben. Talán ha elmegy orvoslátogatónak. És itt nem igazán szedhető össze előre a tandíj munkából. A tanulás melletti munka esetleg zsebpénznek elég.

Hahalman nagyon találó,de pontos megfogalmazását idézném:
"sved-adorendszer-etiop-berrendszer"

Üdv:
Szilárd

szakidani · Feb 20, 2009

fluevogi said:
Ezzel azt akarom mondani, hogy Kanadaban lehetetlen tanulni, egyaltalan nem hisz magam is koptattam itt az iskolapadokat evekig. DE mindent sajat magadnak kell fizetned, hiszen a diploma utan te leszel az aki abbol hasznot huz, nem pedig a szomszed Gizi neni.

Ha tetszik ha nem az szocializmus azert (is) bukott meg es azert van Mo-na ilyen boduletes nagy adossaga, mert minden ingyen volt mindenkinek. Igy aztan boldog boldogtalan elment egyetemre, mer ne hisz ingyer van cimszoval, aztan ellebecolt valami bufe billiard szakon evekig.

Azzal hogy legalabb a masodik diplomat mar a delikvensnek maganak kell fizetni, talan jobban odafizegyelnem majd a diakok arra hogy mit tanulnak elso diplomakent. Igy talan kevesebb ember fog olyan diplomat vegezni elsore aminek A) semmi haszna nincs B) soha nem is akart abban a szakmaban dolgozni a delikvens c) mahova nem vettek fel, de egy papir jol jon

Személy szerint én ezzel nagyon egyet értek. Sajnos ez a nagy igazság.
Minden rendszernek meg van a hibája, meg persze minden embernek (egy sem tökéletes).

FagyisSzent · Feb 20, 2009

szil76 said:
Hahalman nagyon találó,de pontos megfogalmazását idézném:
"sved-adorendszer-etiop-berrendszer"

Valóban találó, bár akár magyar-adórendszert is lehet irni, mert Magyarország átlagos jövedelemadó terhe (%-ban) magasabb, mint Svédországé, mig a jövedelem...

fluevogi · Feb 20, 2009

szil76 said:
Lefordítva: egy diploma megszerzése, kellő szülői háttér nélkül, olyan végső költségeket eredményezhet itthon, nem kikerülhető költségeket, amit aztán nem tudom pl egy frissen végzett orvos hogyan fizet vissza a későbbiekben. Talán ha elmegy orvoslátogatónak. És itt nem igazán szedhető össze előre a tandíj munkából. A tanulás melletti munka esetleg zsebpénznek elég.

Nem egeszen ertem, hogy a tanulas melletti munka miert csak zsebpenznek eleg. Az attol fugg, hogy MENNYIT dolgozom suli mellett. Itt sem par oracskat dolgoznak a diakok egyetem lellett, hanem K . sokat. Sajnos kanadai stat adatokat igy hirtelen nem talaltam, de itt egy USA adat, lehet csemegezni:
http://www.psci.unt.edu/Work&DebtSurvey.ppt
A diakok 78% -ka dolgozik suli mellett, azaz csak minden 5-dik diak nem dolgozik. Es nem nehany orakat dolgoznak, hanem kidolgozzak a beluket: A dolgozo diakok 38%- ka 20-30ora/hetet dolgozik, 23%-ka 30-40 ora/hetet dolgozik es 14%-ka tobb mint 40 ora/hetet dolgozik.

Es sokaknak 10 evvel a suli befejezese utan is meg maradt diakhitele.

Most en itt nem a hol nehezebb a diakoknak versenyt akartam nyitni. Diaknak lenni NEHEZ itt is, vagy itt meg inkabb. Iszonyu nagy ido, penz es energiabefektetes. De ez teljesen normalis, ugyanis az eletben megegy ennyire jol kamatozo befektetes nincs!

Es ha valaki nem latja biztositottnak hogy az adott diploma megterul neki neki : anyagilag, szellemileg, az ne csinalja azt a diplomat! Sajnos ez az ami nem mukodik otthon, joreszt az ingyenes oktatas miatt. Mert tul sok olyan diplomast gyart az az orszag, akikre nincs szukseg.
Pl a tesom agraregyetemet vegzett otthon es abban az evben 98-an vegeztek, ebbol rajta kivul meg 2-en mentek a szakmajukban dolgozni, mert hat nem fizet jol az a szakma. Feall a hatamon a szor, ha belegondolok hogy a masik 95 diakot az allam az adofizetok penzen ingyen kitanitatta teljesenen feleslegesen. Milyen iszonyat pocsekolas ez! Es ez csak egy egyetem egyetlen szaka egyetlen evfolyama.
Ilyen pocsekolas csak ott megy, ahol a diak kvazi ingyen kapja az a diplomat. Ha ejjel nappal dolgozni kellene mellette meg olyan kolcsonbe vernie magat amit 10 ev alatt se fizet vissza, akkor egybol jobban atgondolna, hogy hogy mit is tanul es csak olyat tanulna amit konkretan erdekli is, nemcsak mert konnyu volt bekerulni.

szil76 · Feb 20, 2009

fluevogi said:
Nem egeszen ertem, hogy a tanulas melletti munka miert csak zsebpenznek eleg. Az attol fugg, hogy MENNYIT dolgozom suli mellett. Itt sem par oracskat dolgoznak a diakok egyetem lellett, hanem K . sokat. Sajnos kanadai stat adatokat igy hirtelen nem talaltam, de itt egy USA adat, lehet csemegezni:
http://www.psci.unt.edu/Work&DebtSurvey.ppt
A diakok 78% -ka dolgozik suli mellett, azaz csak minden 5-dik diak nem dolgozik. Es nem nehany orakat dolgoznak, hanem kidolgozzak a beluket: A dolgozo diakok 38%- ka 20-30ora/hetet dolgozik, 23%-ka 30-40 ora/hetet dolgozik es 14%-ka tobb mint 40 ora/hetet dolgozik.

Es sokaknak 10 evvel a suli befejezese utan is meg maradt diakhitele.

Most en itt nem a hol nehezebb a diakoknak versenyt akartam nyitni. Diaknak lenni NEHEZ itt is, vagy itt meg inkabb. Iszonyu nagy ido, penz es energiabefektetes. De ez teljesen normalis, ugyanis az eletben megegy ennyire jol kamatozo befektetes nincs!

Es ha valaki nem latja biztositottnak hogy az adott diploma megterul neki neki : anyagilag, szellemileg, az ne csinalja azt a diplomat! Sajnos ez az ami nem mukodik otthon, joreszt az ingyenes oktatas miatt. Mert tul sok olyan diplomast gyart az az orszag, akikre nincs szukseg.
Pl a tesom agraregyetemet vegzett otthon es abban az evben 98-an vegeztek, ebbol rajta kivul meg 2-en mentek a szakmajukban dolgozni, mert hat nem fizet jol az a szakma. Feall a hatamon a szor, ha belegondolok hogy a masik 95 diakot az allam az adofizetok penzen ingyen kitanitatta teljesenen feleslegesen. Milyen iszonyat pocsekolas ez! Es ez csak egy egyetem egyetlen szaka egyetlen evfolyama.
Ilyen pocsekolas csak ott megy, ahol a diak kvazi ingyen kapja az a diplomat. Ha ejjel nappal dolgozni kellene mellette meg olyan kolcsonbe vernie magat amit 10 ev alatt se fizet vissza, akkor egybol jobban atgondolna, hogy hogy mit is tanul es csak olyat tanulna amit konkretan erdekli is, nemcsak mert konnyu volt bekerulni.

Maximálisan egyetértek veled abban, hogy az itthoni "ingyen" oktatás lehetőségét nagyon rosszul használjuk ki. Emlékszem, még anno mikor végeztem a gimiben, majdnem elmentem angol szakra, mert akkor még nem tudtam hogy mi érdekelne. Igazán azt sem akartam, úgy is álltam neki, nem is vettek fől. De valójában ahogy írod, az a módi, hogy valamit elvégezni. Nem az hogy azt végezni amit akarok. Hozzá kell tennem, sajnálatosan abban a korban igen kevesen tudják még hogy mit akarnak, vagy érdekli őket. Én is csak 28 éves koromra tudtam meg mi is érdekel.

Tanulás melletti munka. Bocsánat, a valós tények nem teljes ismeretében írtam a véleményem. Talán leginkább a magyar átlagbérekre alapoztam ezt a kijelentést, és azok alá pozicionáltam. Igazán nem ismerem a mostani diákmunka lehetőségeket, csak a 10-15 évvel ezelőttieket. Amikről meg mostanában hallottam, azok nem az igazán "zsíros állások", zsebpénznek jók. De sosem jártam utána igazán a lehetőségeknek.

Korábbi megszólalásokban már olvastam, de nem emlékszem pontosan. Valahogy korlátozva van odakint a nappali tanulói státusz melletti munka. Jól emlékszem? Javíts ki ha tévedek légy szíves. De akkor hogyan tudnak 40 órát dolgozni, vagy még többet? Pusztán érdeklődésből kérdezem, nem kötekedésből.
Visszatérve, szimpatikusnak találom azt a szemlélet, ahogy te látod a dolgokat a felsőoktatással kapcsolatban. Saját bőrömön tapasztaltam meg, és én is sokkal jobban értékelem majd a diplomámat (ha meg lesz végre) így, hogy az én zsebemre ment a játék.
De én nem annyira az ingyenes oktatást okolom az egészért, hanem inkább azt, hogy a bejutás lehetőségét kellene korlátozni jobban. Aki átbukdácsolt a középiskolán, és valahogy még egy érettségi is kifutotta a tanárai türelméből, az ne jusson be, a mai helyzetben szinte már "alanyi jogon", a legtöbb egyetemre, főiskolába. Nem volna szabad egy bizonyos szint alá süllyedni egyik intézménynek sem, bármilyen képzettséget adjon, és nem volna szabad ekkora különbségeknek lennie a felvételi ponthatárok között egy pl. orvosi és agrármérnöki egyetem közt. Akkor mindenki az érdeklődési köre alapján választana. Véleményem szerint nem az ingyenesség az oka, hogy boldog-boldogtalant felvesznek az egyetemek a fejkvóta megszerzésének érdekében. Az ingyenesség, de inkább az átgondolt rendszer hiánya annak az oka, hogy sokan belekezdenek, járnak egy jó ideig a suliba, majd meggondolják magukat, és újrakezdenek egy másikat. Megetehetik, ugyanis az a másik is az első diploma lesz, ezért ingyenes.
Leginkább a szemléletmód változás lenne sürgetőbb, ami itt csak nagyon sokára fog bekövetkezni. Ez az egyik oka hogy ki akarok menni, és ott akarom hogy felnőjön a fiam.

Szép napot!
Szilárd

fluevogi · Feb 20, 2009

szil76 said:
De valójában ahogy írod, az a módi, hogy valamit elvégezni. Nem az hogy azt végezni amit akarok. Hozzá kell tennem, sajnálatosan abban a korban igen kevesen tudják még hogy mit akarnak, vagy érdekli őket.

Nyilvan sokan nem tudjak, hogy mit akarnak abban a korban, de azert az o ballepeseiket ne a szomszed neni fizesse az adojabol.

szil76 said:
Tanulás melletti munka. Bocsánat, a valós tények nem teljes ismeretében írtam a véleményem. Talán leginkább a magyar átlagbérekre alapoztam ezt a kijelentést, és azok alá pozicionáltam. Igazán nem ismerem a mostani diákmunka lehetőségeket, csak a 10-15 évvel ezelőttieket. Amikről meg mostanában hallottam, azok nem az igazán "zsíros állások", zsebpénznek jók. De sosem jártam utána igazán a lehetőségeknek.

En is anno 15 eve jartam egyetemre Bp-en, eppen a bokros csomag alatti tandijas idoben ket rokkantnyugdijjas szulovel es egy szinten egyetemista tesoval, ergo egy vasat sem kaptam otthonrol, se tandijra se lakhatasra, megelhetesre semmire, mert nem volt mibol. Nyaron a kolesz konyhajan mosogattam, tanevben szorolapoztam hajnal 5-tol, boritekot ragasztottam hetvegen, mindig vagy fel tucat tanitvanyom volt, 4-5-dikben pedig mar foallasban heti 40 oraban dolgoztam. Meg lehetett csinalni, csak akarni kellett es mellette rendesen buliztam is mint mindenki mas. Itt is a minimalberes betanitott munkat vegzik a diakok az elso par evben, aztan esetleg 3- 4-ed evben nyari internship alatt mar jobb penzt kapnak.

szil76 said:
Korábbi megszólalásokban már olvastam, de nem emlékszem pontosan. Valahogy korlátozva van odakint a nappali tanulói státusz melletti munka.

A kanadai diakoknak nincs korlatozva, csak es kizarolag a kulfodi diakvizumosoknak vannak megkotesek. Nalunk 20 ora/hetben van maximalva a tanev alatt, de a nyari 4 honap alatt ok is annyit dolgozhatnak amennyit akarnakl ha akarnak heti 60 orat.

szil76 said:
Saját bőrömön tapasztaltam meg, és én is sokkal jobban értékelem majd a diplomámat (ha meg lesz végre) így, hogy az én zsebemre ment a játék.

Ugye hogy hirtene mennyivel ertekesebb ha sajat zsebbre megy ?

szil76 said:
sokan belekezdenek, járnak egy jó ideig a suliba, majd meggondolják magukat, és újrakezdenek egy másikat. Megetehetik, ugyanis az a másik is az első diploma lesz, ezért ingyenes

Pontosan en is ezt tapasztaltam, es szvsz toredek ennyi se lenne, ha nem lenne az elso diploma se ingyenes. Sokaig en is az gondoltam , hogy a felveteli pontok ebbe belejatszanak, de inkabb csak szemlelet es penztarca kerdese.
Igazabol en erre akkor dobbentem ra amikor itt elkezdtem suliba jarni es lattam hogy itt hogy allnak a diakok hozza a dolgokhoz. Itt felvetei vizsga mint olyan egyaltalan nincs (max olyan kepzesen ami mar kovetel egy alap bachelort). Hanem siman kozepsulis eredmeny alapjan veszik fel a diakokat mindenhova! Megis az atlagdiak sokkal komolyabban veszi a tanulast mint egy magyar ingyentanulo atlagdiak. Pedig itt rengeteg diak 17 evesen kezdi az egyetemet, mivel 5 evesen lehet menni altsuliba, tehat elvileg meg eretlenebbek meg fiatalabbak a diakok mint otthon.
Valahogy ha sajat zsebre megy a jatek akkor meg a 17 eves is sokkal tisztabban gondolkodik

szil76 · Feb 21, 2009

fluevogi said:
Nyilvan sokan nem tudjak, hogy mit akarnak abban a korban, de azert az o ballepeseiket ne a szomszed neni fizesse az adojabol...

...Igazabol en erre akkor dobbentem ra amikor itt elkezdtem suliba jarni es lattam hogy itt hogy allnak a diakok hozza a dolgokhoz. Itt felvetei vizsga mint olyan egyaltalan nincs (max olyan kepzesen ami mar kovetel egy alap bachelort). Hanem siman kozepsulis eredmeny alapjan veszik fel a diakokat mindenhova! Megis az atlagdiak sokkal komolyabban veszi a tanulast mint egy magyar ingyentanulo atlagdiak. Pedig itt rengeteg diak 17 evesen kezdi az egyetemet, mivel 5 evesen lehet menni altsuliba, tehat elvileg meg eretlenebbek meg fiatalabbak a diakok mint otthon.
Valahogy ha sajat zsebre megy a jatek akkor meg a 17 eves is sokkal tisztabban gondolkodik

Ehhez még sok generációnak kell váltania magát Mo.-n. Mert meggyőző amit írsz, de a végeredmény mégis az, hogy szemléletbeli, neveltetésbeli hiányosságokból adódnak a gondok. Nevezhetjük a gyereket akár ingyenes első diplomának is. És ahogy nagyjainkat figyelem (ahogy nem hajlandóak átvenni a külföldi tapasztalatokat, a jót legalábbis nem de a rosszakat igen) mint mondtam még igen sokáig így is marad. De hiszek neked. Nagy csapásként engem személyszerint nem érintene ha fizetőssé tennék a felsőoktatást teljes egészében, de ugyan olyan eredménytelen maradna szerkezeti átalakítások nélkül, mint amilyen most (tisztelet annak az egy-két egyetemnek, ami kivétel ezalól).

Jellemző hogy 5 évesen elkezdik az iskolát? Vagy azért a nagy többség 6-7 évesen?
Még nem túl sokat olvastam a kanadai iskolarendszerről (általános és középiskola), inkább csak utalásként. Azt sejtem hogy eredményes, és példálóznak is vele, igaz csak megfelelő helyeken. Milyen beilleszkedni egy emmigráns 7-8 évesnek. Vannak esetleg tapasztalataitok?

Kellemes hétvégét mindenkinek!
Szilárd

fluevogi · Feb 21, 2009

szil76 said:
gy 5 évesen elkezdik az iskolát? Vagy azért a nagy többség 6-7 évesen?
Még nem túl sokat olvastam a kanadai iskolarendszerről (általános és középiskola), inkább csak utalásként. Azt sejtem hogy eredményes, és példálóznak is vele, igaz csak megfelelő helyeken. Milyen beilleszkedni egy emmigráns 7-8 évesnek. Vannak esetleg tapasztalataitok?

Sajat tapasztalatom gyerek beilleszkedesrol nincs, mert az mienk mar itt szuletett, de ahogy elnezem a gyerekekkel erkezo csaladokat, altalaban a gyerek az aki leghamarabb beilleszkedik. A szuloknek sokszor evek kellenek, de a gyerekeknek par honap utan barataik vannak es feleven belul szinte folyekonyan beszelnek. Hiaba ok meg sokkal rugalmasabbak es az angolt mint a szivacs szivjak magukba.

Az iskolarendszerek tartomanyonkent sot akar varosonkent is valamelyest elternek, de az Albertaban jellemzoen a minimum korhatar az a betoltott 5-dik ev es a 6-dik betoltott utani iskolakezdesi evben iskolakoteles. Alapvetoen a 12-dikes kozepsuli utolso evet betolto diakok 17-18 evesek. Mivel itt az elso ingyenes hely a gyerekenek az iskola, a szulok alig varjak, hogy a gyerek suliba menjen mihelyt jogosultak ra, neha meg elobb probaljak besuvastzni a gyerekeket. A daycare helyek iszonyu dragak, bolcsis korban $800-1200 / gyerek/ ho, az ovi korban olyan $600-800/gyerek/ho. Bar nagycsoportos korban az allam biztosit heti nehany delelotnyi ingyen foglalkozast, tehat mellete ha dolgozni akarsz akkor meg mindig kell daycare-t fizetned. Szoval ha visszatarja valaki a gyereket meg egy evet eleg sokba kerul, szoval inkabb az van, hogy a szulok igyekszenek minnel hamarabb suliba adni a csemetet. Ez valoszinu nem valami friss mostani tendencia, mert az egyetemeken mar most rengeteg 17 eves elsos van, legalabbis Albertaban.

Maligán · Feb 21, 2009

fluevogi said:
. Hanem siman kozepsulis eredmeny alapjan veszik fel a diakokat mindenhova!

ez csak reszben igaz , mert a vegzos % aranyok dontenek
pl. UofT 100% alatt esely sincs ,York-ra mar 85% felett,
Ryerson 95%-tol ,egyeb PR.-ban valtozo % a limit
a szoras az itt is meg van !
es mindez csak a 3. szintu /egyetemi/ kozepiskolas
kurzusbol /mert ugye az is 3 szintu mar alapbol/
ha a kolok csak mosogatni akar akkor 1 szint
ha mar szakmat is szeretne 2. szint , ha egyetemrol
abrandozik 3.szint . tehat mar 13-14 eves koraban dont
valojaban a jovojerol.
zarojelben egy 3. szintu 100% kenterbe veri a magyar erettsegit

szil76 · Feb 21, 2009

fluevogi said:
...ahogy elnezem a gyerekekkel erkezo csaladokat, altalaban a gyerek az aki leghamarabb beilleszkedik. A szuloknek sokszor evek kellenek, de a gyerekeknek par honap utan barataik vannak es feleven belul szinte folyekonyan beszelnek. Hiaba ok meg sokkal rugalmasabbak es az angolt mint a szivacs szivjak magukba.

És az mennyire jelenthet problémát, ha egy másik ország, másik iskolarendszerében tanult mondjuk másodikos koráig, a harmadikat meg már esetleg Kanadában kezdené? És nyelvben milyen alapok kellhetnek neki, hogy egyáltalán beírathassuk majd?

Üdv:
Szilárd

Maligán · Feb 21, 2009

szil76 said:
És az mennyire jelenthet problémát, ha egy másik ország, másik iskolarendszerében tanult mondjuk másodikos koráig, a harmadikat meg már esetleg Kanadában kezdené? És nyelvben milyen alapok kellhetnek neki, hogy egyáltalán beírathassuk majd?

Üdv:
Szilárd

semmilyen es ez nem vicc
majd menet kozben megtanulja es felzarkozik ,ennyi .
ez egy pelda: gyerek jon Mo-rol , ott elsos /de keson kezdett/ szeptemberben a kora szerint itt 3.-ba kerul
ugy, hogy egy kumma szot nem beszel angolul ,nem tud irni es olvasni /a magyar ABC es alap szamolason kivul/
az elso ev kisse keserves ,de 4.-re felzarkozott /
zarojelben ezt is : ez egy roma gyerek volt, akit otthon
kisegito iskolaba tanacsoltak.

szil76 · Feb 21, 2009

Maligán said:
ez csak reszben igaz , mert a vegzos % aranyok dontenek
pl. UofT 100% alatt esely sincs ,York-ra mar 85% felett,
Ryerson 95%-tol ,egyeb PR.-ban valtozo % a limit
a szoras az itt is meg van !
es mindez csak a 3. szintu /egyetemi/ kozepiskolas
kurzusbol /mert ugye az is 3 szintu mar alapbol/
ha a kolok csak mosogatni akar akkor 1 szint
ha mar szakmat is szeretne 2. szint , ha egyetemrol
abrandozik 3.szint . tehat mar 13-14 eves koraban dont
valojaban a jovojerol.
zarojelben egy 3. szintu 100% kenterbe veri a magyar erettsegit

Sajnos nem ismerem az ottani egyetemeket, utánanézek majd, de gondolom ezek a legkeresettebbek.
A mostani átláthatatlan érettségi rendszerben vizsgázókat Mo-n, legalábbis a legtöbbjét, már nem nehéz maga mögé utasítani egy 100%-os diáknak (ami mindenképpen elismerésre méltó). Ezt is sikerült futószalag rendszerűvé tenni, mint a diplomaszerzést.
De itt is vannak akik megérdemelten végeznek kitűnő eredménnyel, és azoknak már sokkal többet is kell teljesíteniük mint amit csak az iskolában megtanulhatnak (emelt szintűérettséginél). Sajnos ténylegesen nem tudom mit takarhat ott egy 100% és itt egy nevezzük 100% emelt szint.

Üdv:
Szilárd

szil76 · Feb 21, 2009

Maligán said:
semmilyen es ez nem vicc
majd menet kozben megtanulja es felzarkozik ,ennyi .
ez egy pelda: gyerek jon Mo-rol , ott elsos /de keson kezdett/ szeptemberben a kora szerint itt 3.-ba kerul
ugy, hogy egy kumma szot nem beszel angolul ,nem tud irni es olvasni /a magyar ABC es alap szamolason kivul/
az elso ev kisse keserves ,de 4.-re felzarkozott /
zarojelben ezt is : ez egy roma gyerek volt, akit otthon
kisegito iskolaba tanacsoltak.

Köszönöm, ez azért megnyugataó. A fiamban meg maximálisan megbízom ilyen szempontból, mert hála az égnek, okosabbra sikerült mint az apja.

Szép napot!
Szilárd

fluevogi · Feb 21, 2009

Maligán said:
ez csak reszben igaz , mert a vegzos % aranyok dontenek
pl. UofT 100% alatt esely sincs ,York-ra mar 85% felett,
Ryerson 95%-tol ,egyeb PR.-ban valtozo % a limit
a szoras az itt is meg van !
es mindez csak a 3. szintu /egyetemi/ kozepiskolas
kurzusbol /mert ugye az is 3 szintu mar alapbol/
ha a kolok csak mosogatni akar akkor 1 szint
ha mar szakmat is szeretne 2. szint , ha egyetemrol
abrandozik 3.szint . tehat mar 13-14 eves koraban dont
valojaban a jovojerol.
zarojelben egy 3. szintu 100% kenterbe veri a magyar erettsegit

Nem irtam, hogy nincs szoras, nyilvan van, de ossze nem hasonlithato egyebkent az otthoni szorassal. Azt irtam, hogy nincs felvetli vizsga, hanem a kozepiskolas eredmenyek alapjan veszik fel a diakokat. Az hogy azok milyen mertekegysegben vannak megadva( %-ban vagy mas skalan) az szvsz tomindegy.

Maligán · Feb 22, 2009

fluevogi said:
Nem irtam, hogy nincs szoras, nyilvan van, de ossze nem hasonlithato egyebkent az otthoni szorassal.
biza nem, itt mire bekerul pl. a UofT-re azert kemenyen megdolgozik
es folyamatosan 4 evig ,a hajra pedig minimum egy egesz ev MINDENNAP!!!!!!!
/gyakorlati tapasztalat mindket orszagbol/
Azt irtam, hogy nincs felvetli vizsga, hanem a kozepiskolas eredmenyek alapjan veszik fel a diakokat. Az hogy azok milyen mertekegysegben vannak megadva( %-ban vagy mas skalan) az szvsz tomindegy.

szvsz az eziranyu ismereteid igencsak hianyosak ,
a szv pedig igy felrevezeto...
az itt mukodo % eredmenyalapu felvetel SOKKAL KEMENYEBB
es a valos tudast mutato
mint egy mezei felveteli nehany tesztlapja.

bevándorlás

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Similar threads