Kedves Taligan!
Juharlevél idézte az én levelem, te pedig azt úgy idézted, hogy az ő neve szerepel felül, a válasza alul, így szerintem kicsit összekeveredtek a dolgok, de mivel az én írásomra reagáltál, válaszolok.
Először is ha figyelmesebben olvastad volna el, hogy mit írtam, akkor a fele kommentárodat kihagytad volna, mert nem vagyok eltévedve, tudom mit vállalok, és azt is tudom, hogy hogyan fogom megvalósítani. Kezdjük az alapvető tények tisztázásával (mivel azt hiszem összekeveredtek benned juharlevél és Kenderke azaz az én hozzászólásaim...): én 24 éves vagyok, bizonyosan tudom (nem képzelem), hogy májusban kiérkezem Kanadába, Vancouverbe tanulóvízummal, és ennek kapcsán már az ügyintézés is zajlik. Nem leszek 43-44 mire kijutok, és nem kell a magyar nyelvizsgámat, vagy a magyar diplomámat lobogtatnom a semmiért, mert:
Tehát leírom mégegyszer, amit amúgy már leírtam: tehát kiutazom tanulóvízummal, 8 hónap work and study programra melynek végén megszerzem (reményeim szerint - persze mindent megteszek a sikerért) a szükséges szintű IELTS nyelvvizsgát ahhoz, hogy bekerülhessek egy College-ba (tisztában vagyok vele, hogy mi a követelmény), ahol egy két éves képzésre iratkozom be (ügyintézés szintén folyamatban), és aminek fejében utána 3 évet még maradhatok legálisan. Lesz kanadai végzettségem, és elég magas szintű angolom a végére, várhatóan. Félreértés ne essék, nem hiszem azt, hogy ettől egyből csodás állásom lesz, de ezekkel a hátam mögött talán jobbak lesznek az esélyeim, és elkezdhetek felkúszni a ranglétrán, még mindig csupán 27 évesen!!! Ez a terv. Mindezek alatt természetesen hajlandó vagyok és fogok is olyan munkát végezni, ami nem a végső célom, de a megélhetéshez kell, és nem lesz büdös!!
Az országból nem azért van elegem, mert kudarcok érnek (mellesleg volt már állásom, nem csak azért vagyok kiábrándult mert most nincs), de ezt is érthetnéd, ha elolvastad volna rendesen amit írtam. És nem azért megyek Kanadába, mert azt hiszem, hogy 3 hónap múlva ott már kacsalábon forgó palotám lesz.
A MOL-nál szerzett tapasztalatomat nem azért írtam le mert megviselt, hanem csupán azért, hogy érzékeltessem, egy ekkora volumenű cégnél is olyan a gerinctelenség, ami számomra visszataszító. És uram bocsá' hogy nem WC-t takarítani jelentkeztem, hanem a végzettségemnek megfelelő friss diplomás programjukra.
Ugyanakkor had jegyezzem meg itt, hogy míg a MOL-nál ekkora surmók, hogy behívnak és állást ajánlanak, aztán semmi... egy ismerősöm aki most nem kapta meg újra az ausztrál vízumot, de újra igényelte... mesélte, hogy a főnöke eljön Ausztráliából, hogy bemenjen a bécsi nagykövetségre, és megerősítse, hogy nekük szükségük van a lányra AUS-ban, és adjanak neki vízumot. Elutazik a főnöke a világ másik feléről, a csöppnyi Magyarországra, hogy a szépségszalonjából ne kelljen nélkülöznie egy magyar kozmetikus lányt, aki jó munkaerő, és megbecsülik (személyes megjegyzésként fűzném hozzá, nem hiszem, hogy nem találna kint Ausztráliában másik külföldi, akár még magyar munkaerőt). Én is ilyen típusú megbecsültségre vágyom, nem arra, hogy úgy becsüljenek meg, hogy hú de jó vagy, legyél egyből igazgató. Csak hasznos munkát szeretnék végezni (suli után a szakmámban), és szeretném ha látnák a főnökeim is, hogy jól dolgozom, tudják a nevem, és néha ha jól dolgozom, mondják azt: "Ez jó volt". Ennyi... Aztán az előrelépegetés majd idővel, ha tényleg jól megy a munka persze...
Köszönöm a javaslatod miszerint nézzek körül vidéken, vagy Ausztriában állásért... de el tudom dönteni egyedül is, hogy mit szeretnék és mit nem. Ha akarnék Ausztriában dolgozni, megpróbálhatnám, mert beszélek németül is, de nem akarok. Az pedig elvetélt ötlet lenne, hogy Győrhöz képest még inkább vidéken keressek munkát, mert Győrben sincs, hogy lenne mondjuk Csornán, vagy Mosonmagyaróváron. Budapestre pedig nem szeretnék költözni... a MOL-os állás ebben kivételt képzett. Máshol Európában pedig szintén érdemtelen próbálkozni, szerintem, de nyilván nem lehetetlen, és rengeteg ember teszi meg, és válik be neki. De ha én megtehetem és látok rá esélyt, hogy úgy alakul ahogy tervezem, és van rá affinitásom, miért ne próbálhatnám meg Kanadát?? Én teljesen megértem, hogy a nehézségekre akarsz rávilágítani, és hogy rengeteg ember van itt a fórumon akik azt gondolják, csak ki kell jutni, és ott a vízumellenőrzésen túl a "tejjel mézzel folyó Kánaán". De én nem erre számítok, és tudom, hogy nem lesz egyszerű. Ennek ellenére köszönöm, hogy próbálsz ráébreszteni a veszélyekre, lehet, hogy én is túl könnyűnek látom az utat, de azért nem kergetek rózsaszín felhőket. Ugyanakkor én is azt gondolom, hogy a "szemfelnyitogatást" más hozzászólási stílusban is megteheted hatásosan!
Üdv: Kenderke
