Sziasztok!
Cica.... már kicsit több mint 3 hete van kiscicánk, párommal.
Munkahelyem környékén egyszer csak észrevettem munkatársaimmal, hogy egy kb 6 hetes kiscica autók között szaladgál, közben folyamatosan sír. Nem lehetett elkapni, sehogy se. Hívogattuk, csalogattuk.... hazavittem volna..
Majd drága munkatársam Isten segítségével sikerült elkapnia ezt a kis vadcicát.
Azonnal hazavittem. Nagyon nagyon nehezen tudtam több napon keresztül (vagy hét?) magamhoz édesgetni, de sikerült.
Voltunk állatorvosnál, megfürdették, injectiot kapott, hétfőn bolhacseppet.
Igy 3 hét leforgása alatt, teljesen megváltozott a drága Micim, amilyen félénk, magába zárkózott volt...most már velünk van, a szobában,de kimegy a szabadba a kertbe, fán mászik, tetőn. Imádom! Játszik,dorombol és boldog vagyok, mert végre boldog.
Szomorú vagyok, hogy valaki képes igy kidobni egy életet....ne tudjátok meg, hogy hogy nézett ki mikor magamhoz vettem...csontsovány, vád, a szőre elcsépelt.
De most már jól van!