Csőke Dénes

Mert nekem ő a végzet...

Mert nekem ő a végzet,
Gyönyörű nő, gondtalan lélek.
Kedves mosoly fakad szép arcáról,
Lágyan suhan, mint madártoll.

Fénylő haja vállára ér,
Olyan nekem, mint egy tündér.
Szép szemei világlanak
A tűztől, melyet magukban hordanak.

Hogy e szépség honnan ered,
Kérdhetem, de nincs felelet.
Neve a fülnek ének,
Cseng a hangja, halk igézet.

Lábait ruhája rejti,
Én nézem őt, és nem is sejti
Amit én már régen tudok;
Ha láthatom, boldog vagyok.



Még nem lehet túl késő?

uj topicba athelyezve


Évek múlva

uj topicba athelyezve