cicák,cicák
Sziasztók !
9 éves volt a lányom mikor kertesházba költöztünk.Egy nap hazaállitott egy tenyérnyi fekete,ronda,büdös,éhes, és kancsal kiscicával.Fentartásaim voltak vele szemben,de annyira elesett és csúnya volt,hogy megsajnáltam-maradhat-mondtam.Annyira csúnya volt szegény,hogy elneveztük ITINEK.Gyönyörű hatamas kandúr macska lett belőle akit az egész család imádott.Egy különleges burrogó hangot adott ki magából,mikor dorombólt,se elötte se utána ilyen hangot macskától nem hallottam.A látása nem volt teljesen jó,mint irtam kancsal is volt szegény.Egy nap eltünt.Egy héten át kerestük,de nem találtuk.Kettő hét után a gyerek hazaállitott az eltünt cicával.Kiderült,hogy 3 házzal odébb ahol nyaralosok laktak véletlenül bezárták a házba mikor hazamentek.A mi kis Itink túlélte.Enni nem evett viszont a wc-be járt inni,szerintem ezért maradt élve.Szóval megkerült lefogyva,csapzottan,koszosan,büdösen.De élt,és ha lehet ezt mondani még jobban szeretett minket.Én állatot ennyire ragaszkodni még nem láttam mint Őt.Igaz ezek után akárhányszor betévedt a fürdőbe mindig a wc-ből akart inni.Leellett a nöstény macskánk.Nem hiszitek el,de Iti ott volt,megszülettek a kiscicák tisztogatta,nyalogatta őket,sőt ha lett volna teje még etette is volna,mert a kicsik nála is keresték a didit,csak nem találták,de Iti hagyta magát. 4 évet élt velünk, elütötte egy autó.Még hazajött és utána pusztult csak el.Én ettől kezdve tudom,hogy mennyire lehet egy állatot szeretni és mennyire tud egy állat hozzád ragaszkodni.