Hát, azért ezzel vitatkoznék, vagy nem jól értem. Ha ugyanazok volnánk, mint 20 éve, és lennénk 10 év múlva, akkor az baj. Vagy nem szerencsés...., ha finomítani akarom. Szerencsére nem vagyok ugyanaz, mint 20 éve, és nem is leszek 20 év múlva sem, de építek arra, aki voltam, és felhasználom, aki most vagyok... Minden sebhely és minden öröm különösen értékes, és valahova be is épül. HA akarjuk észrevenni és felhasználni: különben meg csak herdáljuk az életünk tapasztalatait és értékeit. Ha igazán elgondolkodunk életünk kelyhén, mindig előjön, hogy az csak mióta van így bennem, mi váltotta ki , és előtte nem volt ott. Hála az égnek, mindig változom, de keresem, hogy miből mi lett - és még hálább az égnek, én mindig az szerettem lenni, mármint annyi éves, ahány vagyok. Élveztem a tizenhetet, a huszonnyolcat, és a negyvenhattal is igen kevés bajom van. És a mai világban kifejezetten nem szeretnék fiatal lenni, mármint visszamenni az időben. (Csak, ha a mai eszemet vihetném magammal.)