Kedves Ernő!
A fene belém, hogy sosem tudom megállni, hogy ne korrigáljam, ha bődületesen nagy
ök tévedéseket írsz!
Persze akkor már egy-két egyéb dologhoz is teszek némi észrevételt.
...
Kedves Platz örülök, hogy csatlakoztál hozzánk, köszi az értékes hozzászolásod miatt. A palettára helyezett 50 kW-os motor képével nem azt akartam demonstrálni, hogy az autoban levö elektromotor akkora lenne. Az pici, teljesen igazad van. Ezzel csak a töltö áramot szerettem volna demonstrálni, mindenki látott már ilyen böhöm motort, gondolom eltudja képzelni, hogy ilyet nem lehet egyszerüen a konnektorba dugni.
-
Megjegyzem, hogy az auto majd kétszer akkora feszültséggel dolgozik mind a hálozat ezért az auto motorja kevesebb áramot igényel.
-
De hiszen a mobiltelefont, notebookot, tabletet, meg egy csomó más eszközt sem lehet KÖZVETLENÜL a konnektorba dugni, ha nem a 220/240 V-os feszültségről üzemel!
Mindenütt kell valamilyen átalakító (ami a felsorolt eszközöknél többnyire a töltő). ez csak természetes (felfelé is).
Egyébként a motor ereje/mérete determinált a nevezetes BIl képlet (F=B*I*l) alapján. Vagy nagyobb áramerősség, vagy nagyobb tekercshossz (vagy nagyobb erőtér).
A csuda vigye ezt a Lenz törvényt!
-
En is pont igy látom, a töltés és a visszadási veszteségröl van szo az akkumlátor egész élettartalma alatt. Az akkumlátor hatásfoka rohamosan csökken. Az általunk használt akkumlátorok csak 1000 töltésre vannak garantálva, függetlenül attol, hogy teljesen vagy csak részben töltjük ujra.
Azért ide kérnék szépen egy kis pontosítást, hogy mely akkumulátortípusokra áll ez az 1000. (Pl a Li polymerre tuti nem.)
-
Aki kételkedik ebben a számban az számolja ki egyszer odahaza, mibe kerül az "áram" ha az akkumlátorbol és mibe ha a konnektorbol jön.
Ha ÍGY teszed fel, akkor nyugodt szívvel lehet azt is válaszolni, hogy az akkumulátorból ingyen jön, (mert a munkahelyemen, napelemmel.... töltöm), míg a konnektorból érkezőért 18-50 Ft/kWh-t fizetek, attól függően, hogy milyen „áram"-ot veszek (ipari, éjszakai, háztartási...)
-
Valahogy elkerüli a többség figyelmét az, hogy mekkora befektetést jelentene ha mindenki a garázsába szeretné feltölteni az autoját ahogy a reklám olyan szépen mutatja. Ez azt jelentené, hogy országszerte megkéne erösiteni a vezetékeket, hogy az menyi fémet (rezet, aluminiumot) szigetelöanyagot jelentene azt érdemes lenne megbecsülni. Majd meglátjátok, ugyis a Paksi erömü miatt szükségetek lesz uj vezetékekre, fogtok még foglalkozni a problémával.
Ezt már egyszer kifejtettem, de ám legyen - még egyszer:
SEMMILYET.
Egy már meglévő országos (villamos) elosztó hálózat, ami 21/30/120/400/750 kv feszültségen most is képes 10 GW (na jó csak 9,5 GW) teljesítményt továbbítani, holtidőben ennek töredékére van szökség, de
jelenleg is, csak mintegy 5 GW „kószál" a rendszerben.
Ha azt feszegetnéd, hogy Paks hatásfoka (az általános vélekedéssel szemben is) csupán 34-35% és nem 80-90%, azzal nem tudnék vitatkozni, de nem erről diskurálunk.
-
Hogy nem tréfa amit mondok, gondoljatok bele miért emelték meg szép lassan a hálozati feszültséget 220 voltrol 240-re? Azért, hogy a droton kisebb legyen a veszteség és ez már 10%-os feszültségemeléssel jelentösen javult.
Amit eddig túlnyomórészt azért nem léptek meg, mert a régebbi elektronikus eszközökben nem volt olyan fejlett túlfeszültségvédelem, mint manapság. Tehát egy 10%-os feszülségnövekedés (vagyis a 220 V helyett 240 V, már tönkretehette volna a korabeli hifiket, tv-ket...stb. (Nyilván a vasalókra ez nem áll, de azok nem is elektronikus, csupán elektromos berendezések). Az elektronika fejlődése elérhető árúvá tette azokat a megoldásokat, amik révén ma (és már 10 évvel ez előtt is) lehetett emelni a feszültséget.
-
Amerikának sok energiája van ezért nyugodtan elpuffogtathatja a 110 voltos vezetékeken. Ök azzal sporolnak, hogy nem ássák el a vezetékeket a földbe.
Igaz sok energiája van, de már ott is 120 az a 110
Egyébként, sokan nem tudják, de Európában is így indult (110 V-ról) az elektromosság, d ahogy nőtt a teljesítményigény, a meglévő vezeték keresztmetszetek miatt egyszerűen (na jó nem máról holnapra) megnövelték a hordozó feszültséget (hisz P=U*I).
-
Ami a készülékek élettartalmát illeti, ne legyünk ott sem elöitélettel, ami örökké tart az nem okvetlen jobb, energiasporolosabb, olcsobb.
-
En eddig örültem minden alkalommal ha tönkrement valami háztartási gépünk, vagy költözés miatt kikelett öket cserélni. Egy mosogép korábban többszáz liter vizet fogyasztott,
Már megint ez a pongyola megfogalmazás!
Talán Ágnes asszony a patakban, ahogy a véres ruhát...
De komolyan! A régi keverőtárcsás mosógépek tartálya kb 75l volt. A spórolós háziasszony egy vízben 2-3 adagot is kimosott, attól függően, hogy mennyire volt szennyes a szennyes (de nyilván nem apjuk bányászruhája után az ünnepi fehér abroszt). Az Energomat (első generációs automata) mosógépek tényleg 80-100 l-t fogyasztottak mosásonként, de azért nem több száz l-t!. Tudtommal ez nyugaton is hasonképpen zajlott...
a drága ruhákat tönkretette, a melegitéshez sok áramot fogyasztott... A mosogatogép kevesebb mind két vödör vizet használ, anyival nem tudnál olyan szépen elmosogatni egy 12 személyes szervizt.
Egyszer kíváncsiságból megnéztem, hogy egy „átlag mosogatás" mennyi vizet igényel. (Kéretik nem nevetni, igenis mosogattam kézzel). Igaz csak 6 személyes készlet + a főzéshez használt edények (amik zöme nem fér bele a mosogató gépbe, legalábbis a mienkbe nem) elvittek 37 l vizet. Ezt úgy mértem, hogy a csapból kifolyó vizet egy nagy 20 l-es fazékba felfogtam és nem lett teli kétszer.
Ettől függetlenül én is a gép híve vagyok, de ne nagyon dőljünk már be a reklámoknak. Igaz nem teli sugárral folyattam a vizet „üresben", tehát odafigyeltem. De ez kb olyan mint amikor fogmosásnál víz bekapcs, tubus elő, paszta kinyom, fogmosás és a végén öblít, amikor 20-30 l elfolyhatott a semmibe. (Mert ugye sokan nem szeretnek pohárból öblögetni...
-
Hol probléma nállatok a korai tönkremenés? Hála az Europai Unionak mamár nem lehet eladni semmit 2-3 év garantia nélkül, sok dologra "életfogytiglani garantiát" kapunk ami már nevetséges. Volt egy drotnélküli egerem a számitogáphez, minden héten cserélni kelett benne az elemet, a mai modellekben eltart egy negyed évig is akár menyit üllök a gép elött.
Ahogy ezt már korábban kifejtettem, az elektronika fejlődése bizony áldásos.
(Nyilván kisebb az egérben található chip energiafelvétele.)
-
Vegyük tekintetbe, hogy egy Tavasz televizio 1 kWh energiát fogyasztott,
Az az 1 kWh bármely tévére áll, ha elég sooooookáig nézed.
Azonban, ha a teljesítmény felvételét gondoltad 1 kW-nak (merthogy ez a teljesítmény SI mértékegysége), akkor az alig 7-szer kevesebb, ugyanis 130 W volt csupán.
Egyébként te magad jegyezted meg talán még ezen az oldalon, vagy eggyel előtte, hogy nagy teljesítményű gépeket (hajszárító) nem is bír(t) el a hálózat.
csak besötétitett szobában lehetett nézni, egy boxkesztyü kelett a szinkronizáláshoz, az ember több idöt eltöltött a gép hátamögött a gombok csavargatásával mind a müsornézéssel.
(Talán van aki emlékszik a szines szüröre a képernyö elött, az emberek feje piros, a lába kék volt. A régi szép idöbe azért volt olcsobb az orvosi ellátás mert a géppel együtt egy "gratisz röntgenbesugárzást" kapott az egész család.)
Igen, Voltak hibái a 60 évvel ez előtti technológiának, de szerintem ez áll a nyugatra is.
Persze, ha mindezt az egyetemes fejlődés kontextusában vetetted fel, akkor egyetértek és újfent csak arra hivatkozom, hogy az elektronika fejlődése milyen áldásos.
-
Vagy vegyük az evöeszközöket amiket minden hétvégén szidolozni kelett, mert a bableves gázaitol (kén) megoxydálodott, ha nedvesen hagytuk még a penge is.megrozsdált.
Van egy rossz hírem: a családi ezüstöt (meg az alpakát is) a mai napig „szidolozni kell", mert az ezüst már csak ilyen feketedős.
Az un saválló (rozsdamentes...) edények és evőeszközök viszont tényleg jót tettek a háziasszonyoknak, csökkentve az elvégzendő munkáik mennyiségét.
-
Aki egy "szép öreg házba költözik" annak azzal kell számolnia, hogy elöbb utobb olommérgezést kap mert a vizvezetékcsövek ezzel vannak kibövitve.
Az biz tényleg öreg ház lehet...
Az én házam 1916-os építésű, de egy gramm ólmot nem találtam még a felújításakor. Igaz előttem volt már felújítva úgy 50 éve.
-
Örüljünk neki, hogy a világ megy elöre, hogy egy picit mindig javul a helyzet.
Végre egy mondat, mivel teljesen egyet tudok érteni.
-
Igaz vannak találmányok amik több odafigyelést érdemelnének de hát itt nem is a találmány ami a mértékado hanem a "rendszerek" amik szükségesek a müködéséhez. Nem dobhatunk el egy dolog miatt mindent.
Pedig számos esetben ez történik. gondoljunk csak a nagy egyen/váltó áram csatára (hogy Teslát visszacsempésszem egy kicsit, ha nem is autó formájában), amit Edison részben elbukott (mert a 110 V/60 HZ bizony neki köszönhető). Vagy a jelenleg zajló analóg/digitális tv sugárzás átállására is utalhatok.
De ez a fejlődés...
-
Az ember ezért marad meg az élettársával is és nem fut el az elsö szeretövel aki jobb nálla az ágyban. Exkluziv dolgok többe kerülnek.
Még egy mondat, amivel egyetértek. (De remélem nem arra utaltál, hogy a kizárólagos nejbirtoklásért a havi fizetésedet leadod neki, míg egy egy éjszakás kaland...)
-
A probléma amit megpenditettetek két extrémum, egyszer követelitek az "örökké müködö" berendezéseket, ugyanakkor elégedetlenek vagytok, hogy még mindenki régimodi belsöégésü autoval szaladgálunk.
-
A megoldás valahol a kettö között kell legyen. Sokan beszélnek arrol, hogy néha bekéne vezetni egy "moratoriumot", fejlesztés igen de az átállást tudatosan lassitani, a találmányokat néhány évig a fiokba tartani.
Hogy miként lehet ezt megvalositani és mi lenne az elönye, hátránya azt a gyerekeink fogják diskurálni.
Mint általában mindent, ezt is az érdekek határozzák meg. Kinek áll és kinek nem áll érdekében mondjuk a vízüzemű autó, vagy a hidegfúziós reaktor alkalmazása- már, ha létezik.