Fény-nyelvek

phoenyx témája a 'Filozófia' fórumban , 2014 Január 25.

  1. jazminyom

    jazminyom Állandó Tag

    [​IMG] [​IMG]

    Azért elég meglepő módon némi hasonlóságot mutat a Voynich-kézirattal , ami szintén ismeretlen eredetű nyelven írt könyv.
    A hasonlóságuk a meglepő és szabad kézzel készített rajzokban és abban is , hogy mindkettő egy-egy általunk ismeretlen nyelven de csodálatosan egyenletes kézírással készült. Attól, hogy nem ismerjük ezeket a nyelveket ezek még nem kinevetni való, és pláne nem elvetni való alkotások,ez is csak azt mutatja mennyi mindent nem tudunk még mindig és nem is igen mutatunk hajlandóságot a kutatásra, vagy a megismerésükre, sajnos,- mivel úgy tűnik katonailag nem hasznosíthatóak az ábrák alapján,- így már nincs is jelentősége, szabadon bagatelizálható. Elkeserítő korunk egyre közömbösebb hozzáállása mindenhez.

    A rúnák engem is érdekelnének, ha megoldható. Jó, hogy megnyitottad ezt a topikot, mivel érdekes.
     
    tyutyukam kedveli ezt.
  2. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Szia!
    A rúnákról itt találsz magyarázatokat:
    http://norse-myth.comze.com/runak.html

    Arról fogalmam sincs, mikor lesz letölthető a könyv. Beszerezhető számos könyves boltban, online is.
    Azt viszont senki ne várja tőlem, hogy scannel-jem be a könyv oldalait, igen sok időm vonná el, hiszen nem a PC/internet előtt töltöm napjaim, más irányú a tevékenységem...
    Amennyiben egy adott rúna kifejezetten érdekel, akár a fenti, rúnákkal kapcsolatos oldal megtekintése után, ha megnevezed az illető rúnát, elküldöm privátban.
     
    tyutyukam kedveli ezt.
  3. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Visszatérve a róvásíráshoz, itt egy számomra (is) elég jelentőségteljes ábrázolás:
    [​IMG]
    "Rovásírásunk 31. betűje a[​IMG](K), jelentése KERT, kerítés, karám. Elsősorban Isten kertje, pihenőhelye. Nevezik Paradicsomkertnek is a perzsa "pardesz" (kert, liget), vagy a görög paradeiszosz után. Területét a művelődéstörténészek Mezopotámiába helyezték. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a mi hazánk, a Kárpátok övezte medence az Isten kertje. Ezt gondolni két okom van. Az egyik, hogy ha a Kárpát-medencét övező hegyek vonulatát összekötjük egy vonallal, a rovásírás[​IMG]jeléhez hasonló alakzatot kapunk. Főként, ha Keletről vagy Nyugatról nézzük.

    [​IMG]

    A Kárpát-medence kelet felől nézve

    Ezt annál is inkább megtehetjük, mert Bíró Lajos a Kerek Isten fája című, magyar ősvallásról szóló könyvében (Szerzői kiadás, 2001, 170. oldal) írja, hogy a régi templomok oltárai, a honfoglaló magyarok koporsói napkeletre, "napjövetre" néztek. A Szeged környéki régi falusi házak Kelet felé tekintettek, homlokzatukon, kapujukon Nap ábrázolás volt látható.
    A másik pedig Hédervári Péter csillagász A Hold és meghódítása című könyvében (Gondolat, Bp. 1970), a 180.-181. oldalon található észrevétel. Eszerint a Holdon a Dunával, Tiszával és mellékfolyóikkal megegyező árkok láthatók, azaz a Kárpát-medence leképződése megtalálható a Holdon.

    [​IMG]

    Forrás: Hédervári Péter: A Hold és meghódítása (Gondolat, Bp. 1970)

    Thúróczy János történetírónk (1435-1490) pedig ezt írja a Magyarok Krónikájában a Kárpát-medencéről:

    "A világ minden tája között a legdicsőbb, híres folyók öntözik, síkságai és hegyei egyaránt gyönyörűek, aranynak, ezüstnek, egyéb fémeknek és a legfinomabb sónak termékeny szülőanyja, szántóföldjei a legtermékenyebbek, bővelkedik a borban, számos erdeje és legelője van, s csaknem mindenfelől óriási havasok bástyái, vagy hatalmas folyamok zárják körül."

    A krónikás is mintha Isten kertjéről, a Paradicsomkertről tudósítana. A néphagyomány szerint Csallóköz is, Erdély is tündérek lakóhelye volt.
    Mindebből mára semmi nem maradt. 2006 január 8-án vasárnap a Kossuth Rádió Déli Krónikájában elhangzott, hogy az Európai Unió fizet azért, hogy a magyar történelmi borvidékek szőlőtőkéit kivágják a gazdák. A fizetés feltétele, hogy 50 évig nem telepítenek új tőkéket. Szent István korában a beszolgáltatott rovásírásos könyvekért, a rovásbotokért fizettek, amelyeket aztán elégettek. Így lehetett azt hazudni, hogy a magyaroknak nem volt írásuk, s a német-olasz térítők tanítottak meg minket a betűvetésre.
    Nekünk embereknek is szükségünk van arra, hogy kialakítsuk a kertünket. Aki olyan szerencsés, hogy jutott neki egy darabka föld a Földből, kötelessége, hogy ezt növények ültetésével, ápolásával, madarak, állatok gondozásával megközelítőleg hasonlóvá tegye Isten kertjéhez, a réges-régi Kárpát-medencéhez. S akinek nem jutott kert, lakásában is kialakíthat egy kis növényekkel körülkerített részt, ahol pihenhet, ábrándozhat a régi Tündérkertről.
    Folyamatos kötelességünk mindannyiunknak a Kárpát-medence természeti értékeinek őrzése. A hivatalos környezetvédelemnek csak pénzfaló intézményei vannak, de semmit nem tesznek az olyan környezetrombolások ellen, mint amelyet amerikai filmesek követtek el a már említett (Cell)Dömölk határában lévő Ság-hegy vulkáni kúpjának kráterében, amely hazánk egyedülálló természeti értéke és természetvédelmi területe VOLT, az Eragon című film forgatása előtt. Szakács Gábor írása a Magyar Demokrata 2005/27. számában a 32. oldalon és a 2005/51-52. számában a 37. oldalon olvasható erről.
    A Pilisben, szintén filmesek, fákat, növényeket pusztítva koncentrációs tábort építettek fel, noha a vallási türelméről híres Magyarországon soha nem volt ilyen intézmény. Most már van, mert a Sorstalanság című film elkészülte után sem bontották le, így minden tudatlan külföldinek lehet mutogatni, mint a magyarok gonoszságnak bizonyítékát. Sajnos, a Pilisről oly sok szépet összeírók (pl. "A Pilis a Föld szívcsakrája") nem emelték fel szavukat a környezetkárosítás ellen és nem álltak élére a néhány száz összegyűlt tiltakozónak. A filmforgatás körülményeiről Szakács Gábor írt a Magyar Demokrata 2003/37. számában a 26. oldalon, és a 47. számban a 32. oldalon.
    A szovjet hadsereg máig fel nem becsült, hatalmas környezeti károkat okozott hazánk megszállásának ideje alatt, ezekért kártérítést nem kaptunk.
    Napokig sorolhatnánk, hogy nem csak Magyarországon, hanem az egész Föld bolygón hogyan teszik tönkre a természetet az "üzletemberek", nem gondolva saját gyermekeik, unokáik egészségére, jövőjére sem."

    Az idézet innen: http://domonyi.aries.hu/magyar-rovasiras.html#.Ux9HM9LuLfI
     
    tyutyukam kedveli ezt.
  4. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Balogh László Imre honlapján róvásírással kapcsolatban ekképp vélekedik:

    "Alaposabban elmerülve az ISTEN szavunk elemzésébe, úgy éreztem, hogy nem két szótagra kell bontanom (Is-ten), hanem az „s” kötőszót külön értelmezve kell megtalálnom a szó üzenetét.

    És a rovásjelek választ adtak: az I betűnek ugyanis külön jelentése van, az I önmaga egyedül Istent jelenti!

    A többi rovásjel pedig teljes azonosságot mutatott egy korábbi felismerésemmel – néhány hónapja, amikor még a rovásjeleknek nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, az alábbi ábrával szemléltettem a Vízöntő kori ember Istentudás felé vezető útját:[​IMG]

    Ezen a korábbi ábrán az ember, a kétpólusú világ, a Föld szülötteként magában hordozza az Isteni egység tudását; ezt a teljesség-tudást ~3 éves korunkban, a tudat kitárulkozásával elveszítjük, (az Y szétnyílik) midőn megtanítanak minket a jó és a rossz szétválasztására; majd a figyelmesen értelmező ember felismeri, hogy a teremtet világban a Jang jóság és a Jin gonoszság külön nem értelmezhetőek, és megtér Isten egységébe.
    A rovásjelek ugyanezt jelentik, de csak, ha egymásra helyezzük őket:[​IMG]

    Alulról fölfelé értelmezve, az ősi (sumér/Mah-gar) szavunk: I-S-TEN jelentése a következő: a Napból születő ember megszerzi a jó és a gonosz tudását, majd a két erőt elválasztó/összekötő sáncot átlépve eggyé válik Istennel.

    A két rajz között egy különbség vehető észre, a korábbi képen a Föld a forrás, míg a rovásjelen a Nap – ám még ebben is azonosak: minden, ami a Földön életre kel, azt a Nap élteti.

    Az értelmezés kulcsa tehát a rovásjelek felülről lefelé történő írásában rejlik

    A legkorábbi jelek a pásztor botján jelentek meg, a bot fogantyújától lefelé, az értelmezésük pedig ésszerű: alulról fölfelé történik, hiszen az ember Istent mindig maga fölé képzelte, akár az éltető Napot.

    Az értelmezéskor a jelek szoros összefüggést mutatnak és sok esetben a felső jelek hatást gyakorolnak az alsókra – a spirituális ráhangolódás minden megfejtéskor elsődleges.

    Az ember jel a Nap jeléből született, ami a tökéletes Isteni rendet testesíti meg, rátéve a két erő irányát, ezzel jelezve, hogy szabad akaratunk a széthúzás – avagy a rend, az EGY választása:

    [​IMG]

    Midőn a spirituális elménkben fel sem merül a széthúzás lehetősége, a kifelé mutató irány valójában a benső tökéletes EGYség kiáradását jelenti, az Isten-tudás közvetítését a teljes emberiség számára - ez a Magyar küldetéstudat!"
     
    tyutyukam és Kicsi Fecske kedveli ezt.
  5. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    [​IMG]Az I betűnkről ismét:

    "Ősi írásunk második betűje az [​IMG](I). A SZÁR-at felső harmadában áthúzzuk egy vízszintes, vagy balról jobbra felfelé tartó vonalkával. Jelentése ISTEN, de egyúttal KERESZT-et is formáz. Itt jegyzem meg, hogy a kereszténység, az egyistenhit sokkal régebbi, mint ahogyan a lexikonokban, többek között a Bibliai Kislexikonban olvashatjuk. Ezek a meghatározások általában Jézus urunk születése utáni 30. évre teszik a kereszténység eredetét, az ő kereszthalálához kapcsolva. A kereszténység azonban egy születés körüli igen régi szertartástól veszi eredetét, a kereszteléstől, amelynek kezdetét az idők homálya fedi.
    A magyarok pogánynak sértegetett ősei a Nappal kereszteltek. Csepregi Ferenc, a somogyi táltoskövek tulajdonosa, akinek ősei között többen is táltosok voltak, mondta el, hogy az újszülöttet a Nap felé emelve, a fénnyel keresztelték meg.
    Elődeink tehát nem voltak istentelenek és hitetlenek, ennek ellenére a római kereszténységre térítés ürügyén az idegen papok rovásírásunkat betiltották, a színmagyarokat csaknem az utolsó szálig kiirtatták és hatalmas darabokat téptek ki Magyarország területéből. Példa erre többek között Ajtony fejedelem esete, aki Szent István korában élt és a ma Délvidéknek nevezett terület volt az övé. Igen irgalmas ember hírében állt, s az első kolostort ő építtette Magyarországon, mégpedig Keresztelő Szent János tiszteletére. A velencei papoknak megfájdult foguk a birtokaira és a kolostorra, így Szent Istvánt ellene hergelték, aki unokaöccsét, Csanádot küldte Ajtony elpusztítására 1028-ban. Csanád, akiről később püspökséget neveztek el, Ajtony fejét saját kezűleg levágta, nyelvét is kitépte. Ezeket a testrészeket bemutatta Szent Istvánnak, aki neki ajándékozta Ajtony birtokainak egy részét, más részét pedig az Ajtony által épített kolostorral együtt a velencei Gellért püspöknek. Ajtony udvar- és házanépét részint felkoncolták, részint szélnek eresztették. Helyükre olasz, velencei, német szolgahad és katonaság került. A mai történelem könyvek ezt Koppány felnégyelésével együtt úgy állítják be, mint a kereszténység szent harcát az istentelen pogányok ellen.
    Isten nevének eredetével és jelentésével Forrai Sándor is foglalkozott, szerinte e szó jelentése Őslélek. Ezt írja továbbá: "Ha Árpád népe itt a Kárpát-medencében nem saját nyelvet beszélő és egyistenhívő népeket talált volna, hanem vadidegeneket, akkor törvényszerűen nem tudott volna fennmaradni." (Turán, 2002. november-december)"
     
    tyutyukam és Kicsi Fecske kedveli ezt.
  6. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    A róvásírás történetét taglalja ez a honlap is (és az alatta lévő részlet is innen származik):
    http://crowland.uw.hu/images/rovasiras/rovas_tortenelem.html

    "Alapvetően két változata ismert: az ún. székely-magyar rovásírás és a pálos-rovásírás. A két rovás típus alapvetően különbözik egymástól; míg a pálos íveltebb betűket használ, addig a székely-magyar valódi rúna írás, szögletes betűkkel. Úgy tűnik a pálos-rovásírást nemzetünk türk eredetű népei hozták magukkal, ugyanis az írás igen hasonlít a türk rovásírásra. A nevét onnan kapta, hogy legtovább a Pálos szerzetesek használták, mely rend az egyetlen magyar eredetű keresztény rend.
    A pálos-rovásírás különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis elfogadhatók voltak a középkorban mind a spanyol, mind a portugál királynak, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez. Ezek a pálos szerzetesek gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), és a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű felirat maradt meg. Levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Később helyüket jezsuiták vették át, de a közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták titkosírásként a pálos-rovásírást. Az írás iránya a ma használatos latin írásmóddal azonos, tehát balról-jobbra haladt.

    Az írás másik fajtája a székely-magyar rovásírás. Az írás ezen módja talán elterjedtebb volt az ősi időkben, ezt bizonyítja, hogy jó néhány betűt jelölő tag sok más ősi írásban is megtalálható. Úgy tűnik a XIII. század folyamán enyhültek az írás ezen fajtáját tiltó törvények, és ekkor a rovásírás, ezen belül is a székely-magyar írásmód újra terjedni kezdett. Azonban erre az időre már kevesen voltak birtokában az írásmód szabályainak, és a kialakult latin írásmódot sem válthatta már fel.

    A XVI. századra különösen Erdélyben, azon belül is Székelyföld területén újra jelentősen elterjedt olyannyira, hogy egészen a XVIII. századig itt még tanították is az iskolákban. Ekkor szittya-szkíta írásmód volt a neve, csak mostanában hívják székely rovásírásnak.
    A Habsburg birodalom mérte a végső csapást az írásmód használatára. Ekkor a magyar mellett a német is hivatalos nyelv volt, és egy harmadik írásmód már túl sok volt az egyszerű közemberek számára, akik ráadásul hivatalos ügyeikben nem is használhatták az ősi írást."
     
    tyutyukam és Kicsi Fecske kedveli ezt.
  7. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Egyes kutatások és feltételezések szerint a magyarság legalább 70.000 éves ( ! ) . Legfontosabb mégis az, hogy a sumér ékírás és a magyar rovásírás között fantasztikus hasonlóság fedezhető fel: a sumér nyelv 53 nyelvtani jellegzetességéből 51 van meg a mai magyar nyelvben! - ( C. G. Gostony: Dictionairre d’ etimologie Sumerienne et Grammaire Comparée – Paris, 1975 ).

    A tatárlaki táblák jeleinek többsége megtalálható az ősi sumér írásjelek között is! Vlassa szerint a tatárlaki írásjelek rendkívül hasonlítanak a knossos-i táblák írásjeleihez. A 26 agyagszobrocska egytől egyig istenanya ábrázolás, melyek párhuzamba hozhatóak az 1.500 évvel későbbi sumér Inanna kultusszal. Ezt a nézetet vallják más neves kutatók is ( Sayce, Schliemann, Haverfield ). A sumér pecséthengereken szereplő jelek pedig megegyeznek az erdélyi hímzések és szőttesek motívumaival.

    A japán Dr. Hideo Matsumoto professzor kilencezermagyar vérminta vizsgálata alapján határozottan kijelentette, hogy a magyarságot ún. dél-mongoloid gének határozzák meg, míg a finn népeknél ennek épp az ellenkezője, az észak-mongoloid gének dominálnak... Ezért a két népcsoportnak semmilyen rokonsági kapcsolata nincs egymással. A téma ismerőinek jól cseng Badiny Jós Ferenc neve, illetve munkássága, aki a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem vezetőjeként 1967-ben az Egyesült Államok-beli Nemzetközi Orientalista Kongresszuson teljes körűen bizonyította az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumér és babiloni eredetét.
     
    tyutyukam és Kicsi Fecske kedveli ezt.
  8. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Eddig leginkább azokról a háttér információkról szóltam, melyek alapján érthetővé válik, miként létezik, hogy anyanyelvünk, a magyar nyelv, oly rendkívüli rezgéssel bír, hogy képes fényt árasztani, hogy a szeretet hullámhosszán elér gyógyulást, ahol épp a test-lélek-szellem egyensúlya érdekében szükséges. De szavaink szeretettel áradva félelem- és aggodalom eloszlatóak is!

    Figyelemmel hallgatva azt, aki fájdalmáról beszél, a magyar nyelv rendkívül kifejező, útirányt ad, fényeset, lehetőséget a gyógyulásra!
    Egy Isteni csoda a magyar nyelv, másként nem is lehetett volna fény-nyelv! Csak a Teremtőnk által kiárasztva, hála Istennek!
     
    tyutyukam kedveli ezt.
  9. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Van-e kapcsolat az amerikai őshonos indiánok írása és a székely róvásírás között?
    Ezt taglalja a cikk, http://ikint.uw.hu/az_eden_irasa.html melyből álljon itt egy részlet:

    "AZ ÉDEN ÍRÁSA

    Az Édenkert sok nép mitologikus hagyományában a boldog ősállapot helyszíne, amely az ember eredendő bűne miatt visszavonhatatlanul elveszett. Azóta az emberi élet örök célja, hogy visszaszerezze az ott élvezett paradicsomi boldogságot. A jelen tanulmányban megpróbáljuk csökkenteni e veszteséget az Éden íráshasználatára utaló adatok felmutatásával.

    Tudatában vagyunk annak, hogy az alább következő adatok és összefüggések az elfogadott írástörténeti és nyelvtörténeti képpel összeegyeztethetetlenek. A rájuk épülő álláspontunk megfogalmazása elől mégsem térhettünk ki, mert a létező párhuzamok magyarázatot kívántak. S csak akkor adhattunk helyes magyarázatot e párhuzamokra, ha az írástörténet kezdeteit az őskőkor mélyére helyeztük.

    Több olyan mitológiai, nyelvi és jelpárhuzam létezik ugyanis, amelyek egymástól nagy időbeli és földrajzi távolságra lévő rendszerekben bukkannak fel. Közéjük tartozik néhány eurázsiai-amerikai jelmegfelelés is, amely az írás kőkorszaki kezdeteit bizonyítja, ha ezek a jelkészletek genetikusan összefüggenek. E genetikus kapcsolatot az alábbiakban egy székely jelekkel olvasható anaszazi felirat (1. ábra) segítségével vizsgáljuk meg. Ez a rövid felirat az emberiség s egyúttal a magyarság legkorábbi, ismert (másolatokban fennmaradt) írás- és nyelvemléke.

    A kőkori jelkészlet napjainkig nyúló használatát már mások is felvetették. Például Eliade szerint az európai parasztok szokásai, képzetei és szimbólumai sok esetben ősibb kultúrfokot képviselnek, mint az, amelyik a klasszikus görög mitológiákban tükröződik (1996/80,153).

    Eliade ugyan nem mutat be példákat, de ilyeneket mi is találhatunk, ha összevetjük az európai parasztság és a Kolumbusz előtti Amerika jelképeit. Az amerikai indiánok ugyanis Ázsiából vándoroltak mai hazájukba még a kőkorszakban. S ha találunk az indián hagyatékban az európai parasztsággal közös szimbólumokat és írásjeleket; akkor azok nem csupán korábbiak a klasszikus görögökénél, hanem miattuk a kőkor kulturális teljesítményét is magasabbra kell értékelnünk.

    Néhány jel arra mutat, hogy e kőkori kultúra gyökerei az Édenbe vezetnek.

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]


    [​IMG]



    [​IMG]




    [​IMG]

    [​IMG]

    A Szent Koronán több „jm” ligatúra (jelösszevonás) is található, például az abroncs Krisztusának a térdén (jobbra), Szent Györgynek pedig a könyökén (balra). Ez arra is utal, hogy a Szent Korona készítői ismerték azt a kereszténység előtti világteremtés-mondát, amely szerint a hegyek az első ember csontjából keletkeztek.


    1. ábra. Az anaszazi indián edény (balra fent, Clark nyomán), a csángó-magyar hímes tojás (középen) és - a zománcokon lévő „jm” ligatúrákat is figyelembe véve - a magyar Szent Korona szimbolikája és jelkészlete (a körbe zárt kereszt, a kacskaringó és a hegyek rajza) azonos

    Véletlen hasonlóság?

    E távoli jelkészletek párhuzamainak alapos elemzésére nem került sor, mert az írástörténészek általában hangoztatott álláspontja szerint csupán véletlen egyezésekről lehet szó. E szkeptikus szerzők azonban nem ellenőrizték állításaikat a szükséges gondossággal. A véletlen egyezés bizonyítékaként felmutatott példáik is az egyszerű jelformák közül valók: rendszerint csak 1-2 vonalból állnak. Ezek az egyszerű jelek nem képviselik a teljes jelkészletet s ezért alkalmatlanok a messzemenő következtetések levonására. Hiszen a szokásos lineáris írásjelek is 1-6 elemből (különböző egyenes és görbe vonalakból, meg pontból) épülnek fel. De már a kínai írásjelek jóval bonyolultabbak, előfordul közöttük hatvannál több elemből álló jel is.

    A véletlen egyezések lehetőségének vizsgálatát 1991-ben végeztük el Nemetz Tiborral, a budapesti Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársával. Ennek eredménye a következőkben foglalható össze: hat alapelem felhasználásával mintegy százmillió egymástól eltérő lineáris jel képezhető. A lineáris írásrendszerek azonban csak néhány tucat jelet igényelnek ebből a százmillióból. Ha a lineáris írásrendszerek jelkészletét egy véletlenszám-generátorral választanánk ki, akkor átlagosan csak minden százezredik ábécében lehetne egyetlen olyan jel, amelyik már szerepel egy korábbi ábécében. Természetesen még kisebb annak a valószínűsége, hogy a fentieknél bonyolultabb jelek egyezzenek, vagy hogy valamelyik új jelkészletben több azonos jel is előforduljon (Varga/1993).

    Ha két jelrendszerben mégis több egymásra hasonlító bonyolult jelet találunk, akkor annak oka nem a véletlen, hanem a genetikai kapcsolat. Korábban azt feltételeztük – s néhány példával bizonyítottuk is – hogy az egymással genetikus kapcsolatban lévő jelrendszerek közös őse egy elemi erejű vallásos szimbólumrendszer, amely sokkal mélyebben beépült a kultúránkba, mint azt gondolnánk.

    Az amerikai indiánok Eurázsiával közös jelkincse

    Az amerikai indiánok sokszínű jelkészletének van egy elterjedt alaprétege, amelyikben a jelformák jó része egyeztethető eurázsiai jelformákkal. Az egyező jelek bonyolultak, esetükben tehát a véletlen egyezés kizárható. Amiből nyilvánvaló, hogy ez az indián jelkészlet eurázsiai eredetű.

    Amerika északi, középső és déli területein egyaránt megtaláljuk őket edényekre festve, kőbe vésve, szőnyegekbe szőve, vagy kódexek lapjain. A széles körű elterjedtség miatt vagy arra kell gondolnunk, hogy mindegyik bevándorló indián népesség ismerte, vagy arra, hogy a szimbólumok a rendkívüli vallásos jelentőségük miatt terjedtek el egész Amerikában. Az alkalmazási körülmények (templomok, piramisok égbe vezető lépcsője, istenszobrok) valószínűsítik e jelek vallásos jelentőségét és segítenek az értelmezésben.

    A jelcsoport jelei közül a következőkben csak egyetlen anaszazi edény összetett szimbólumát elemezzük (1. ábra), mert ez is elegendő a mondanivalónk illusztrálására. [1]

    Azt állítjuk ugyanis, hogy ennek az anaszazi jelmontázsnak a jelpárhuzamok segítségével tisztázható az értelme s valószínűsíthető két elemi jelösszetevő hangalakja is. Vagyis ezek az Eurázsiából hozott jelek egy kőkori fonetikus írást (szó- és szótagírást) képviselnek. Ahogy a maja írás is kőkori szótagírás volt - mert a Kolumbusz előtti indián Amerika lényegében még a kőkorszakban élt.

    Ebből azonban az a meglepő következtetés adódik, hogy a legkorábbi eurázsiai szótagírások is kőkoriak voltak. Hiszen az indiánok őseinek hozniuk kellett valahonnan az egyező írásjeleket s csak Eurázsiából hozhatták.

    Ezt erősítő következtetésre jutott Maurice Pope is az első eurázsiai írások korát és jellegét illetően. Rámutatott arra a közismert, de meg nem értett tényre, hogy az írásjelek száma a legfontosabb, zavartalanul továbbélő írásrendszerekben nem csökkent, hanem szaporodott az idők során. Vagyis a tények nem teszik lehetővé azt, hogy az írás történetét úgy magyarázzuk, mint a bonyolultból az egyszerűbb felé történő monoton fejlődést. Amennyiben az ismert tényekből visszafelé extrapolálunk, akkor egy olyan ősi íráshoz jutunk el, amely egyszerűbb és sokkal inkább fonetikus volt, mint azt gondoljuk. Az ékírást használó terület peremvidékeiről ismert nem ékírásos, egymástól látszólag független, csupán helyi jelentőségű írások a kezdetektől rendelkezhettek a hangjelölés lehetőségével. Nem zárható ki, hogy mindezen írások nem a sumérből, hanem egy ismeretlen ősi forrásból merítettek - a sumérrel együtt. (Pope/1966).

    Pope nem részletezte, hogy milyen lehetett ez az ősi írás. Annál azonban többet is mondhatunk, mint hogy egyszerű volt és fonetikus.

    Az extrapoláció eredményeképpen a legnagyobb valószínűséggel egy 40 - 70 jelből álló rovásírásra következtethetünk. Rovástechnológiára kell gondolnunk, mert az előidők vadászainak nem sok választási lehetősége volt. A technológia pedig sok mindent meghatározott. Ezért az írás jobbára szótagjelekből (szótagjelként is használható mássalhangzójelekből) állhatott, de magánhangzói és szójelei is lehettek. Azaz az írás egyszerre adott lehetőséget a szótagoló és a betűírásra. A használat (végső soron a nyelv) jellege döntötte el, hogy mikor melyik módszert alkalmazták. A jelformák a rovástechnológiából következően lineárisak voltak.

    Mivel az évezredek a fát nyom nélkül megemésztették, ennek az írásnak egyetlen fába rótt emléke sem maradt fenn. Maradtak azonban más technológiával rögzített ősi írástöredékek. Az egyik, kb. 30 - 10 ezer éves nyugat-európai csoport, a jégkorszak leghidegebb időszakából. [2] A másik a kb. 7 - 4 ezer éves kárpát-medencei jelkészlet, amely már a jégkorszakot követő, felmelegedő időszak terméke. [3]

    A kőkori írásmutatványokon nagyjából ugyanazok a jelformák ismétlődnek, mint amelyeket a ma is használt székely írásból ismerünk. Gyakorlatilag ugyanezeket a jeleket azonosíthatjuk a tepe yahjai jelkészletben, az urartui hieroglif írásban, a hettita hieroglif írásban, a bübloszi szótagírásban, a szkíták, hunok és avarok által használt jelek között is. Ezen ősi jelrendszerek mindegyikében a székely rovásírás kb. 20 jelének meglepően pontos formai megfelelőjével találkozunk. A vallásos jelentőségük miatt évezredeken át ismétlődő jelek némelyike más írásokban (például a kínai jelek között) is felbukkan.

    Nyilván ezért vagyunk képesek az anaszazi jelmontázs megértésére, sőt elolvasására is a székely rovásírás segítségével.

    [​IMG]



    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]


    Kínai shan „hegy, domb”

    (Karlgren 193 b jele)


    Kínai kiu „domb, halom”

    (Karlgren 994 jele)

    Kínai kiang „lemegy”

    (Karlgren 1015 b jele)

    „The graph shows two feet descending (steps:) a height.”

    Kínai fou „kaptató”

    (Karlgren 1108 b jele)

    „The graph represents stairs or steps leading down from a height.”


    2. ábra. Szokásos helyzetben álló, valamint (égbe vezető lépcsőként) az élükre állított hegyek rajza a kínai írásban, Karlgren megjegyzéseivel; az első két kínai jel a latin „m” (mons„hegy”), az utóbbi két kínai jel pedig a székely „m” (magas) megfelelője


    M
    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    A latin „m” betű
    (vö. mons „hegy”!)

    A nikolsburgi székely „m” (magas) rovásjel

    A sopronkőhidai avar sótartó „magas” szójele

    a csornai hun szíjvég részlete

    víz és hegyek rajzával


    3. ábra. A hegyet ábrázoló jelek kétféle ábrázolási módja ősi örökség;

    Karlgren 1015 és 1108 számú kínai jelét a csornai hun szíjvég hegyei kötik össze a székely „m” rovásjellel

    A jelmontázs elemei

    Az anaszazi edény jelmontázsának szerkezete egy körbe zárt kereszt. A jelmontázs negyedeiben kisebb ligatúrák ismétlődnek, amelyek folyót ábrázoló kacskaringóból [4]és élükre állított hegyekből állnak. Ez a három jel (a körbe zárt kereszt, a kacskaringó és a hegyek rajza) a székely rovásírás "f", "j" és "m" betűjével rokon.

    Miért vesszük az anaszazi jelek párhuzamát a székely írásból, amikor például a latin írásban is hasonló a "j" és az "m"?

    Nos, azért, mert a latin írásban a három anaszazi jelből csak kettőnek a formai párhuzama található meg, körbe zárt kereszt alakú jel nincs. De az a két latin betű is kihullik a rostán, amelyik - formáját tekintve - hasonló lenne két anaszazi jelhez. Már ez a hasonlóság sem az igazi, mert a latin „m” a természetben szokásos álló helyzetben ábrázolja a hegyeket, ez azonban nem pontos párhuzama a megfelelő anaszazi jelnek, mert ott élükre állított hegyeket látunk.

    Az akrofónia [5] folyamatának rekonstruálásakor is különbség mutatkozik a két nyelv és írás között a magyar javára. E rekonstrukcióra akkor van lehetőségünk, ha az adott nyelvben találunk olyan ősi szót, amely a (képszerű) betűvel ábrázolt dolgot jelenti s a megfelelő (a betű által jelölt) hanggal kezdődik.

    A latin és a székely „j” betű formailag hasonló (hullámot, vagy folyót ábrázol) és mindkettő a „j” hangot jelöli. Azaz valamilyen „víz” jelentésű, „j”-vel kezdődő szót kell találnunk. A magyar "folyó" szó meg is felel e követelménynek, a latin fluvius "folyó" azonban nem.

    S ugyanez a helyzet az "m" betű esetében is: az „m” megtalálható a magyar magas szó kezdőhangjaként, de hiányzik a latin altus "magas" szó elejéről.

    Mielőtt továbblépnénk, meg kell válaszolnunk egy lehetséges ellenvetést. Az olvasó ugyanis joggal kérdezhetné meg, hogy az „m” akrofóniájának rekonstrukciójakor miért a magas és miért nem a hegy fogalomjelét keressük? Ez esetben a hegyet jelentő latin mons szó (meg a hegyet ábrázoló latin „m” betű) felelne meg, és a magyar hegy szó (meg a hegyet ábrázoló székely „m” betű) hullana ki a rostán. [6]

    A kérdés eldöntéséhez a kínai írás segítségét vettük igénybe (2. ábra). Ott ugyanis a két jelformához eltérő jelentés tartozik. A szokásos helyzetű (a latin „m”-re hasonlító) grafikai változat a kínai írásban is „hegy”-et jelent. A lépcsőszerűen használható, élükre állított hegyek (Karlgreen 1015 és 1108 sz. jeleinek) jelentése azonban „magasból való leereszkedés”, vagy „magasból levezető lépések”, tehát mindkettő a magas fogalmához kapcsolódik. [7] Mivel az anaszazi jelforma – mint arról fentebb már esett szó – élére állított hegyeket ábrázol, nekünk csak egy magas jelentésű fogalomjelből keletkezett betű felel meg. S a székely „m” betű ilyen, a latin azonban nem (3. ábra).

    Ez egyrészt azt jelenti, hogy a kérdéses három jelet nem a latinok találták fel – ahogy ezt eddig is tudtuk. Másrészt azt jelenti – s ez már eltér attól, amit az írástörténészek hangoztatnak – hogy ezt az írást a magyar nyelv ősét beszélő nép alkotta meg.


    [​IMG]


    4. ábra. Az Éden térképe az Isten által teremtett, rendezett (s ezért kereszt alakú) szárazfölddel, a kacskaringózó négy szent folyóval, az égbe törő négy hegységgel és a mindezt körülölelő óceánnal; ez a térkép és a Ten/den istennév teszi érthetővé, hogy miért jelöli a kereszt és az X általában a „t” és „d” hangokat a legkülönfélébb ábécékben

    De nézzük meg a három jelet közelebbről!

    A körbe zárt kereszt az Éden végletekig leegyszerűsített térképe (4. ábra). Ebből a kör az Édent ölelő tengert, a kereszt meg a szárazföldet jelképezi. Az Éden[8] az a hely, ahol a teremtés elkezdődött, s ahonnan a rend – Noé fiainak köszönhetően – az egész világon elterjedt. E magyarázatot az 1. ábrán látható párhuzam segít elfogadni. A csángó-magyar hímes tojás a világ teremtésekor szerepet játszó világtojásra, jelei pedig (mint látni fogjuk) a Földnek az Édenből kiinduló benépesítésére emlékeztetnek. Jelmontázsa az anaszazi ligatúránál pontosabban adja vissza az Éden földrajzi viszonyait. Csupán négy folyó- és négy hegyszimbólumot tartalmaz, a valóságos tájnak jobban megfelelve. A körbe zárt kereszt a székely-magyar rovásírásban az "f" hangot jelöli, amely a Föld szójeléből rövidült le az akrofónia során. E feltételezés jogosságát az asztrológusok és a kínai írás hasonló alakú "Föld" jele is alátámasztja.

    A hullámtarajra emlékeztető kacskaringó (illetve annak a rovástechnológia miatt szigonyhoz hasonlóvá vált megfelelője) a székely-magyar rovásírásban a "j" hang, egyúttal a szó jele. A magyar egyrészt az Isten jelzője, másrészt "folyó" jelentésű is – összefüggésben azzal, hogy a sztyeppi népek a folyókat a folyó istene miatt tisztelték. [9] A kacskaringó egyúttal a Tejútra is utal – tehát a magyar ősvallásban az Istennel azonos világoszlop egyik jele. [10]

    A lépcsőként ábrázolt hegyek a székely rovásírás "m" jelével azonosíthatók. Ez az "m" a magas szó jeléből keletkezett (vö. mál, mart, mező, megye!). Mészáros Gyula szerint a magyar magas szóból (a heftalita hunok magyar nyelvéből) keletkezett az utóbb széles körben elterjedt mágus megnevezés. A lépcsőre emlékeztető ábrázolási mód a világoszlop eget és földet összekötő szerepére utal. Azaz itt is vallásos fogalommal, a világoszlop megszemélyesítésével találkozunk."
     
    Kicsi Fecske kedveli ezt.
  10. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Varga Csaba: A kőkor élő nyelve - részlet

    A védtelenség okáról

    Miként lehetett fizikailag is a kipusztulás szélére sodorni az ősi, ám máig érően is nagy hatású műveltséget? A válasz roppant egyszerű.
    Fizikailag könnyen megsemmisíthető az, aki a békességnek szenteli életét, ebbéli hit járja át tetteit, minden pillanatát. Azt, aki messzemenően óvakodik attól, hogy visszaüssön.

    Olvassuk csak el figyelmesen az alábbiakat:
    Rossz tett helyébe jót cselekedjél!
    Ne tégy rosszat ellenségeiddel.
    Gonoszat ne szólj soha senkiről.
    Csak szépet ér jót, bárki kérdez is.
    Ellenséged iránt irgalmas légy.
    Igazságos légy még azok iránt is, Akik bántanak és szorongatnak.
    Ám hadd örvendjenek csak fölötte azon, Hogy te a rosszat jóval fizetted vissza!
    Sose járj a rosszak tanácsán!
    Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyon Csak Isten óv meg a veszedelemtől.
    Amit titkon vallanak meg, Azt könyörületből felejtsd el.
    Kenyeret szelj az éhezőnek, bort tölts a szomjúhozónak, a szűkölködőt fölruházzad, tiszteld az alamizsna kérőt.
    Segíts a segítséget kérőn, Tégy jót mindig - örökké. Stb.

    Nem, nem az Újtestamentumból, nem Jézus szájából szóló szövegek ezek.
    Habár igaz, Jézus szóról szóra ezeket mondotta.
    Az ellentmondást azonnal megértjük, ha elárulom: e szövegek legalább 5-6.000 évvel ezelőttiek, sumér intelmek!

    Ebből a kétségtelen tényből két következtetést vonhatunk le.

    a. Ez a gondolkodásmód az őskultúra gondolkodásmódja.

    b. Mivel az időbeli sorrend nem cserélhető fel (ismétlem: az időbeli sorrend nem cserélhető fel), megtehetjük azt a kétségtelen megállapítást, hogy Jézus valakik (joggal gyaníthatóan pártus szellemi vezetők) küldöttjeként az ősi, a jót tisztelő világszemléletet igyekezett elterjeszteni ott, ahol ennek már híján voltak. Gyaníthatóan ez a vállalkozás csak egyike volt a sok irányban megindított, az ősi hivatástudatból fakadó szellemi "kitörési" kísérleteknek. Jézus hovatartozását a Biblia is elárulja: három pártus szellemi vezető figyeli sorsát. Szerepe pedig az ősi hármasból adódik, akik: az Égisten (Öreg, avagy Nagy isten), az Istenanya (Nagyboldogasszony) és az ő gyerekük. Ez utóbbi földi megtestesülése Jézus, minek tudomása fenn is maradott mind a mai napig a Kárpát medencében:

    Hogy mennyire eltér a "hivatalos" emlékezet az emberek igaz emlékezetétől, arra álljon itt egy példa.

    A példázathoz tudni kell, hogy a magyarok Istenanyja, Nagyboldogasszony másik neve Baba, vagy Babba, mely a "sumér" Bau (Bau-Bau) egyik változata. Ő egyben Tündér, avagy Dingir (tindir) is. Nagyboldogasszony jelenik meg a síkságon (rónán) is tüneményként, mint déli Báb, azaz Babba. (A szülésznő, a bába is az ő nevén neveztetik.) A római egyház nem tudván megtörni a magyarok Nagyboldogasszony iránti tiszteletét, egyszerű sakkhúzással bejelentette, hogy Szűz Mária azonos a Nagyboldogasszonnyal. (A magyarokat nem túlzottan kedvelő, s ezért tragikus sorsú Gellért püspök ötlete volt.) Egy tudós barátom mesélte, hogy Erdélyben megkérdezte egy székelytől: "Mondja, Babba Mária tényleg azonos a Szűz Máriával?" A székely jól megnézvén, kivel beszél, ezt válaszolta: "Azt csak a papok mondják." Pedig már ezer év eltelt a "kegyes csalás" óta. Igaz, még mindig ott lóg levegőben a kérdés, hogy Magyarország Szűz Mária, avagy Nagyboldogasszony országa-e? Természetesen ez utóbbié.

    Csak annyi történt egy évezred alatt, hogy Nagyboldogasszony a római egyház által Máriává változtatott. Jézus Ozirisznek is tükörképe: Oziriszt pénteki napon megölték és harmadnapra feltámadott. (Az Anya gyermekével, s a "Piéfa" is legalább 5.000 évvel ezelőtti motívum. S csak ismételhetem (lásd a 238. lapon), Jézus hibátlanul az őskultúra intelmeit mondta ennek erkölcsi világát igyekezett elfogadtatni!)

    Ötezer évvel ezelőtt a feltámadás napjára Egyiptomban is festettek hímes tojásokat. A locsolást pedig a suméroktól hoztuk: az élet vize ez. Valódi formájában vízbe merítés, vagy sok vízzel való leöntés: maga a keresztelés.

    Jézus bukását és megölését követő időkben - nyilván a folyamatos és körkörös szorongatás következményeként, és most már végleg - az őskultúra fellegvárai is rendre összeomoltak. Az ősműveltségnek csak torz képe maradt: az átvevők nem értették meg a lényeget. A világ teremtése, a paradicsomi történet, a vízözön története stb., mind, mind az őskultúra szellemi terméke, a bibliában csak rövidített, kivonatolt fordításaikat olvashatjuk, a lényeget sokszor félreértve és sok fordítói hibával tűzdelve. Például a Nénti annyi, mint Életadó Anya (a Nén ma néne), de a fordító nem értve a sumér szójátékot, a "ti" szócskát tévesen bordának fordította: az így keletkezett torzképet, a nőnek a férfi oldalbordájából való teremtését mindenki ismeri. Stb.

    Az őskultúra tehát örökölt szellemiségétől fogván védtelen a mindent lehengerlő erőszakkal szemben, még akkor is, ha hadakat szervezve védekezik. Mert nem ez van a vérében, nem ez mozgatja a gondolatait. Pontosabban: nem erre nevelik és nem ezt súgja a nyelve.
    A rossz semmiképp sem született adottság. Az ember alapvetően jónak születik.
    Végső kérdésként adódik, hogy milyenek lehettek azok az "ősemberek", akik az e könyvben bemutatott gondolatvilágot megteremtették az idők feneketlen mélyén?
    Nos, csak azt tudom mondani, hogy azt hiszem, a húsz-, harminc-, ötvenezer évvel ezelőtti emberek épp olyan békességesek voltak, minta következő oldalon látható képen lévő idős házaspár, s pontosan ugyanaz a megértő szeretet áradt a tekintetükből, mint az övékéből.
    "Gyere kedveském, biztos megéheztél", mondták volt harmincezer évvel ezelőtt is az arra tévedt idegennek.

    Eredeti magyar köszöntés vidéken!

    Adjon az Isten - Jó napot! köszön az érkező. A gazda válaszolja, hogy: Fogadja Isten!

    Adjon az Isten - Jó napot! köszön az érkező. A gazda, tudván, hogy a házában van egy nagyobb "ÚR" is, válaszolja: hogy Fogadja Isten!

    Eredeti magyar köszöntés vidéken: ADJON ISTEN - JÓ NAPOT !erre a válasz: FOGADJA ISTEN! A magyar szereti kitenni a határozott névelőt, ezért helyesebb, ha így mondjuk, napszaknak megfelelően:
    ADJON AZ ISTEN - JÓ REGGELT, JÓ NAPOT, JÓ ESTÉT, JÓ ÉJSZAKÁT! erre a válasz: FOGADJA ISTEN!

    Ezt a köszöntést, a múlt század közepéig használták. A háborús években, a "LEVENTE" mozgalom ezt az ősrégi köszöntést átformálta, (nagy valószínűséggel TRIANON -i határvesztésre utalva a következőképpen:ADJON - AZ - ISTEN !erre a válasz:SZEBB JÖVŐT!

    A köznapi életben falun, előfordult, hogy a kalapot megbökve, csak annyit mondott valaki, ADJON ISTEN ! kiejtve: AGGYONISTEN ! vagy AGGYISTEN !erre szintén FOGADJ' ISTEN! -kiejtve: FOGAGGYISTEN !

    1945 után, amikor a párt-buzik lesték a saroktól, hogy ki, s melyik pedagógus jár templomba, akkor az emberek szóhasználatában kezdett kikopni a köszöntésnek "ISTEN' -hez kötődő része, s maradt a JÓ NAPOT ! - de mert így rövidnek és illetlennek bizonyult, kiegészítették JÓ NAPOT KÍVÁNOK! erre a felelet sete-sután ugyanez megismételve:JÓ NAPOT KÍVÁNOK!
    De, mert ez hosszúnak bizonyult, sokszor csak ennyit mondanak ma, nem egyszer úgy tűnik, foghegyről odavetve:JÓ NAPOT! ugyan így a válasz foghegyről:JÓ NAPOT!

    Összefoglalva, ADJON (AZ) ISTEN - JÓ NAPOT -amire a válasz FOGADJA - ISTEN köszöntés, ősi magyar köszöntés. Erre utal a közmondás: "Amilyen az ADJON-ISTEN. Olyan a FOGADJ-ISTEN" azaz, ahogyan érkezik, és ahogyan beköszön, úgy kapja viszont is a választ.
    Értsd: Aki jószándékkal, ajkán Istentől kívánja a "jó napot", azt a gazda is Isten nevében fogadja. De aki kötekedve jön hozzád, ne csodálkozzon, ha visszakézből kap egyet!

    Valaki megkérdezte, hogy egy bizonyos köszöntés forma, az ma párt-köszönés-e, vagy pedig régi magyar köszöntés. Talán azt lehetne mondani, volt - van egy mozgalom, amelyik a "levente köszöntés"-t felelevenítette.

    Merjük továbbra is az ősi köszöntést használni, az arra adható válasszal együtt!

    Elköszönéskor pedig azt mondták: ISTEN ÁLDJA! A magyar nyelvezetében, szomszédaival és embertársaival való kapcsolattartáskor is figyelt az Istenre. Ez fájt a szocialistáknak, fájt az ateista ideológiát hírdetőknek. Fájt régen id, fáj most is. Hadd fájjon a fejük tőle. Nekünk pedig melegedjen a szívünk, és erősödjön a hitünk, amikor őseink nyomdokain járunk imádságunkban, köszönésünkiben, magatartásunkban!

    Kör és kereszt

    Az előző részben bemutattam, hogy a latin CUR, CIR, GUR stb szavak a magyar KÖR szóból származnak, ahogyan a latin GUR is azonos a magyar GUR-ral, mely szintúgy a KÖR származéka.

    Márpedig ha

    CURrit (ejtsd: KLJRrit) = KEResztül,
    CREPo (ejtsd: KREPo) = KeREPIő (magyarul képzett szó tehát a CRepo),
    CRux (ejtsd: KRuksz) = KEReszt,
    CRucifigQ (KRuszifrgó) = KEReszten függő (!),

    akkor aligha kételkedhetünk abban, hogy a KRisztus, a KEResztény, az angol CHRistian stb.

    a KÖR szóval, avagy annak KER változatával kezdődik, és a KR változat a K és az R mássalhangzók közötti magánhangzó elhagyásával, "elharapásával" keletkezett. Ha ezen valaki netán meglepődik most, kérem nézze meg a következő szavakat is:

    CRISTus, ejtsd: KRISZTus = Jézus megnevezése
    CRISTa, ejtsd: KRISZTa = (sisak)forgó
    CRISTatus, ejtsd: KRISZTatus = (sisak)forgós CRISpus, ejtsd: KRISZpus = göndör
    CRISpo, ejtsd: KRISZpo = forgat


    a. A fenti szavak alapján megállapíthatjuk, hogy a nőnemű KRISZTa = forgó szó hímnemű alakja a KRISZTus, jelentése tehát ugyancsak = forgó. Az újtestamentumi KRISZTus tehát a fentiekből egész egyszerűen: FORGÓ. Így teljes neve: FORGÓ JÉZUS, illetve fordított jelzős szerkezetben: Jézus Forgó (Köröző). Régen pontosan ezt értették alatta és értették!

    b. Láthattuk, hogy a CR (ejtsd: KR) keresztet is jelent, de kört is. Ezt méginkább alátámasztja az, hogy e szónak a "göndör" értelme is van.

    Látható tehát, hogy a kör és a kereszt és a forgás valami módon azonos fogalmak. De miként?
    A hamarosan következő AU című fejezetben látjuk majd bizonyításával együtt, hogy

    AUDAX = ÜGYES.

    Következésképp Krisztus alapszava:

    KRUX = KÖRÖS.

    A kereszt tehát nem álló, hanem forgó valami!

    Ennek titkát tárjuk fel az alábbiakban.

    A kör, a kereszt és a forgás összefüggése, mi több, fogalmi azonossága legegyszerűbben a következő módon érthető meg és bizonyítható be.

    a. A KRIS teljes hangállománnyal bizonnyal: KÖRÖS, vagy KÖRÖZ, így érthető meg, hogy a KRISpus miért göndör, a KRISpo miért forgat. Adódik az elharapott magánhangzó beiktatásával:


    KöRÖZpo = forgat
    KöRÖZpus = göndör


    (Gondolhatunk arra is, hogy nem KöR, hanem GöR helyettesítendő be, de ez a kis bizonytalanság a KöR = GöR azonosság miatt most figyelmen kívül hagyható.)
    Hogy miként lett a KÖRISTEN szó is, most messze vezetne (Köristen = kör+ős+ten), itt elegendő az alapgondolatot megérteni, melyhez a KÖR szó vezet el.

    b. Következő lépésként nézzük meg a következő képet, a "kelta" keresztet. Könnyű megállapítani, hogy ez a kereszt nem más, mint négy részre OSZTott KER (kör), azaz a régi magyar nyelv szerint fordított szórendben KÖROSZT, KERESZT, KÖRÖSZT, "elharapott" magánhangzóval, s latinos végződésekkel: KRISZT, KRISZTa, KRISZTus és így tovább.
    upload_2014-6-16_19-20-10.png
    A "kelta" kereszt az egyenlő szárú kereszttel négy részre osztott kör. Lásd még az alábbiakban található glóriás Krisztus képet!)

    Láthatjuk, a kelta kereszt magába foglalja mindazt, amit az előző oldalakon felsorakoztatott szavak jelentenek. Itt együtt van a kör és a kereszt. A lényeg tehát az egyenlő szárú kereszttel, a + alakú kereszttel osztott körben keresendő, mely nem egyéb, mint az egyik ősi betű:

    upload_2014-6-16_19-21-22.png

    Be kell tehát látnunk már az eddigiekből is, hogy a kör és a kereszt szorosan összetartozó fogalmak, másként nem is érthetnénk meg sok fogalmi kapcsolatot. Például a német KIRCHE szó, mint körtemplom (s a templom kereszténység előtti szó), aligha kapcsolódhat másként a

    CRISTian
    CRISTus CRUX (keresztfa)
    CORtex (fakéreg, a fát KÖRülvevő réteg)
    CORusco (sebesen köröz vmivel)
    CORona (koszorú, KORbe állított ostromhad)
    KORösztény stb. szavakhoz

    csakis a KÖRön és a KÖRösztön KÖRösztül. S tessék csak mégegyszer elolvasni az előző mondat utolsó három, dőlt betűvel szedett szavát: külön is, és együtt is.
    A KERESZT szó aligha lehet más, mint OSZTott KOR, KOROSZT, KÖRŐSZT, KERESZT, ám valójában a KÖRÖZ szó áll benne. A KERESZTénység hátterében tehát a ma magyarnak nevezett nyelv áll.
    Hogy nehezen vesszük észre a KÖR és a KÖRÖZ szót a KERESZT szóban, annak oka az, hogy a "mai" KERESZT, nem az a kereszt, amely a keresztény szóban áll! Ugyanis kétféle kereszt van:

    upload_2014-6-16_19-21-40.png

    E két kereszt korántsem azonos egymással. Összekeverésük a lényeg elvesztéséből fakad.

    E kétféle kereszt közötti különbségről ismét csak a ma magyarnak nevezett nyelv és gondolkodásmód mesél.

    Az élet jele, mi több, egy betű, amelynek fogalom szerinti olvasata: ÉL.
    A + alakú keresztet szintén betű. (Lásd mindkettőhöz az "Isten és betű" című fejezetet.)
    E keresztet ma is "szerkereszt"-nek nevezik a hagyományokat őrző magyarok. Ez a kereszt a szaporodást, többszörözést, de a szerzést-szorzást is jelentette, 17.000 év óta már biztosan. Lehet függőlegesen is, de "X" alakban is írni. (Nem véletlen tehát, hogy ez a jel a megfelelő számtani műveletek jele, szintúgy az ősi magyar írásbeliség hagyományaként, hiszen SZERkereszt!) Látjuk tehát, igen ősi gyökerű például az új kenyér felületét kereszt alakúan bevágni, vagy fölötte késsel levegőbe rajzolni a keresztet. Csakhogy a kerek kenyérre (mely eredetileg köröny) az egyenlő szárú kereszt rajzolandó.
    Most pedig már csak az a kérdés, hogy a + milyen szerepet hordoz a körben, s miként került oda.
    A [​IMG] jelben lévő + jelentését pompásan megvilágítja a KÜLLŐ szavunk. Ez ugyanis r < l hangváltozással lett küllő, eredeti hangzása: körlő ( < körző, köröző). A + tehát a KÖRzést, KÖRforgást jelöli. A [​IMG] a világ kereke, mely forog-forog a kezdetektől az idők végezetéig. A kör pedig maga a Nap. A Teremtőt a Nap fejezi ki, úgy is tartották, hogy benne lakozik az Isten. Benne a körfővel a Köristen gondolata fejeződik ki. (Köristenes, Körízten, Kurteniz mely utóbbi például a Kassu [kusita hun} birodalom neve is volt stb.)
    Csodálatosan példázza ezt a somogyi pásztortánc. + alakban egymásra tesznek két botot, és ekörül táncolnak: [​IMG] . Ebben is a Köristen fogalmazódik meg. (A somogyiak tehát aligha az Ural vidékéről kerültek ide. Persze mások sem.)
    E jelet tárgyból is sokszor elkészítették:

    upload_2014-6-16_19-21-57.png
    A szél (=lélek) által forgatott körőszt, 8-9.000 évvel ezelőttről fennmaradt rajzon.

    A fenti forgó 8-9.000 évvel ezelőtt már biztosan forgott. (Akkori a rajz.) Végein a toll (a pihe) a lélek szimbóluma, de tárgyként e tollak valóban forgatták is, miáltal a jel - a kereszttel négy egyenlő részre osztott kör - jelenrése teljes egészében kifejeződött. Krisztus emiatt forog, KÖRÖZ, akár a sisakforgó (CRISTa). Az alábbi képen Jézus látható, feje felett a négy részre osztott forgó kereszttel.

    upload_2014-6-16_19-22-25.png

    A KÖRÖZ szóban rejlik tehát a "KÖRÖSZTény" (christian) szó valódi értelme: A KÖRben lévő két átló metszéspontja a mag, a testesülés, innen tehát a "KORpus" szó, fogalom is. Mert a KORpus is forgó, hiszen mivel a latin us végződés elhagyható, csak a nemet jelöli, marad a korp = kerep, azaz forgó. (Egyébként is a "latin" CeREPo KEREPIő.)
    Tehát e fogalomkörben mindenütt a forgásra akadunk. Így válik teljesen érthetővé, hogy a "kereszt" alapja a "köröz", vagy "körös" ige, és a -t végződés teszi főnévvé. Mint például tör-tört, kör-köret, visel-viselt (holmi) stb. Tehát a körőszt azért körőszt, mert forogó. De hát ez egyértelműen adódik a "kereszt" szóban lévő ker, kör szóból is, ami pedig igazán őseredeti magyar szó, jelentése nem is kérdéses. Mindebből adódik, hogy a körösztény egész egyszerűen Köristen tisztelője, s a keresztség, keresztelés pedig valódi értelmében Köristen hívei közé való beavatás.
    (Az egyenlőszárú kereszt a suméroknál az ember és a szellemvilág közötti szövetség jele.)
    Más nyelven mindez megmagyarázhatatlan. Tehát e fogalomkör, vallás és hitvilág magyarul fogalmazódott meg, mégpedig a leletek alapján legalább 10.000 évvel ezelőtt. Hogy sokfelé eltorzult ez a gondolatkör: a lényeget illetően mit sem számít. Még mindig megértjük.

    Ó, elvett és szétdúlt Paradicsom. Összegezve:

    Nem csak azt láttuk a kört bemutató két fejezetben, hogy a ma magyarnak nevezett nyelv feltétlenül köznyelv volt a mai Itália területén akkor, amikor formálódott a latin nyelv, hanem azt is, hogy ekkoron Kis-Ázsiában szintén helybéli nyelv volt, s mélységesen meghatározta Kis-Ázsia kultúráját is. Továbbá nem csak a nyelvből, hanem tágabb jelentésekből is igazolva láthatjuk, hogy az egyik legelterjedtebb mai vallás nem más, mint az őskultúra vallása, melynek lényege legapróbb részletéig is kiolvasható a magyar nyelvből. (Persze a Korán is a KÖR, az iszlám pedig az ÍZ szavunkkal kezdődik. Lásd a függeléket.) Mert e nyelv az ősi idők vallási-tudományi nyelve volt, mióta világ a világ.

    Vajon kinek áll érdekében ezt palástolni, elfedni még mindig?

    S végül: Krisztus lényegét csak az érti meg, aki nem álló keresztet lát lelki szemei előtt, hanem egy folyton forgó kört, benne az egyenlő szárú küllővel (körlővel). Ez az egész ősi magyar gondolat, mint ahogy teljes fogalomköre is a magyar műveltségből, nyelvből fakad.
     
    JULA56 kedveli ezt.
  11. Horkanto

    Horkanto Állandó Tag

    azt nem tudom, hogy fény-nyelv e a magyar, anyi biztos, hogy a ragozó nyelvek családjába tartozik és hihetelen logikai kapcsolatokat fedezhetünk fel benne. Számatalan videót találunk erről a youtubon is, amiben a már említett Varga Csaba vagy Kiss Dénes fejtegetik a magyar nyel rejtelmeit... Volt olyan angolul író, aki kifejtette ha magyarul írna sokkal jobban ki tudná fejezni magát...
    Ezt, hogy :
    Szemere,
    szomorú
    szamara
    számára - semmilyen más nyelv nem tudja a világon. Egy másik példa, ha egy rajzolt kört vizszintesen és függőlegessen megfelezünk, felosztunk - ez a körosztos - ugye ha elvesszük a kört, ami marad egy egyenlő szárú kereszt (keresztes)...
     
  12. Horkanto

    Horkanto Állandó Tag

    De az is kimutatható, hogy ezek az ázsiaiakra jellemző génmarkerek, az országban élő népességnek csak elenyésző számában találhatók meg. A többség az Europaiaka jellemző génkészlettel rendelkezik... Az is kimutatható, hogy a "kultúra" - ami egykor a fölművelést jelentette - éppen innen hazánkból, a dunántúlról terjedt tovább nyugat felé... Ebbe beletartozik az állattenyésztés, a növénykultúra, a házak és a használati tárgyak jelgzetes mintázata is...
     
  13. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Semmi kétség efelől, kedves Horkanto! Fénynyelv a magyar, talán az alábbi részlet is alátámasztja mély meggyőződésem, kétségtelen, hogy fénynyelv a magyar!

    részlet: http://univerzum.tv/Eloadok/Iby-Duba-kozmikus-trubadur:

    '... a magyar nyelvű hitvallásban, hitbeszédben és hitirodalomban „EGY-SZER VOLT…” fényt, KOZMIKUS DIALEKTUST, kozmikus léptékekben VILÁG*OSS*ÁG*OT és EGY*ÉRT*EÉMŰ*S*ÉGET teremtett.

    Mindenki által jól érthetően, az egyetlen lehetséges tudomány, a DIVINITY, számára egyetlen lehetséges és méltó szintjén: AKADÉMIÁJÁN adja elénk híreit.

    Két éve tartja országban-világban KOZMIKUS NYELV – TAN*folyamát, MAG-YARUL, tehát, Fény-nyelven.

    Szavai nem nyakláncként díszítik a testet, a szavak vibrációja fénykörbe vonja hallgatóságát – azokat, akik ezt megengedik MAG-uknak. Hallgatói részesévé válnak egy lelki „MAG-FÚZIÓNAK”, a „LELKI IZRAELNEK”.

    Jelen időnkben kivételes magyarsággal mint kozmikus trubadur hozott és adott hírt régen tudott – régen elhallgatott kozmikus valóságunkról.

    Kérdezhetnénk: mondanivalójában mi az új?

    A dolgok újrafelfedezésén és felfedeztetésén túl a KORSZERŰSÉG, a FONTOS és LÉNYEGES dolgok tudása és megkülönböztetése, leplezetlen MEGVALLÁSA.

    A figyelmet az inspiráció szintjén tereli korszerű és lényeges kérdésekre – KULCSOK-at ad az eddigi rejtélyekhez és titkokhoz az általa felmutatott, s útjáról „lelki tőkeként” hazahozott JÖVŐ TUDOMÁNYOK lehetőségeit megelőlegezve. Megnyílnak a titkok kapui.

    Gondozásában magyarul is megjelenik : A TUDÁS KÖNYVE ÉNOK KULCSAI, melyek Prof. J.J. HURTAK amerikai professzornak adattak felvitetése alkalmával, FÉNY-NYELVEN. Angolul abban az évben jelent meg Amerikában, mely évben Iby Duba Amerikába érkezett: 1973-ban.'

    A héberről és az arámiról nyilatkozat (innen: http://laitman.hu/?p=2115)

    '...a héber a Fény nyelve, míg az arami nyelv a megszerzés edényét (Kli) jelképezi. Ez a két nyelv megfelel az elülső és hátulsó oldalaknak. Mindezek a fő nyelvek, mivel a betűik geometriai alakja jelképezi a Fény és az edények (Kelim) közötti viszonyt.

    De ezek csak az alapnyelvek, mivel ezek a Babilóniai szétválás kezdetén, és az emberiség egymástól való szétválásakor keletkeztek. A betűk a korrigált lelkek (az edények, Kelim) tulajdonságait jelképezik. A horizontális vonalak a Haszadim Fényének felelnek meg, míg a függőleges vonalak a Hohma Fényének terjedését jelképezik.

    Más nyelvek alakultak ki később az emberek közötti állandóan növekvő önző elválás miatt az ősi Babilon idejétől fogva, mely felfedte az eredeti emberi civilizáción belül az önzőség szikráit. Ez nem azt jelenti, hogy a nyelvek műviek, mivel azokat az emberek saját természetük alapján alakították ki. De mindezek a forrástól távol jelentek meg, a Babilonban történt törés eredményeképpen. Ezért van az, hogy a Kabbalisták nem adtak nekünk magyarázatokat ezeknek a “másodrendű” nyelveknek a betűire, és nem írták le, hogy ezen betűk hogyan jelképezik a Fény és az Edények közötti kapcsolatokat.

    Mind a héber és az arami nyelvben minden egyes betű egy modell, egy szimbólum, és a Fény és a Kelim közötti kapcsolat rögzítése. Mindez a Bina és a Malchut tulajdonságainak a kapcsolata: a ZA”T de Bina 9 betűje, a Z”A 9 betűje, a Malhut 4 betűje, és az 5 záró betű (Mancepah), és mindezen formák különböző tulajdonságokkal megegyezve.

    Ennél fogva annak, aki a Kabbala tudományát tanulja ismernie kell a héber ABC betűinek elemeit. Igazából azok geometriai formája a Malhut spirituális tulajdonságait mutatja be annak fényében, hogy az milyen messze található Binától.

    A betű maga egy spirituális állapot rögzítése. A személynek meg kell értenie a betűk (a megszerzés – Malhut, és az adakozás – Bina tulajdonságainak a kapcsolata) tulajdonságait, és azokat szívébe, vágyaiba megfelelő sorrendben kell “beírnia”. és akkor megkapja a Tóra szövegét, ahogy az írva van: “Rögzítsük azt szívünkön belül!”.'
     
  14. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    „Amerikában az a szóbeszéd járja, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok" Isaac Asimov
    - George Bernard Shaw (a CBC-nek bővebben kifejtve) ezt mondta: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
    - Grover S. Krantz amerikai kutató: „A magyar nyelv ősisége Magyarországon/.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét/.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
     
  15. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Kryon a héber nyelvről, a DNS rétegekről, és mindezek között fennálló összefüggésekről így szól:
    (sajnos a docx file-t nem engedi feltöltenem, így csak a linket tudom megadni):
    http://www.kryon.hu/dns.php


     
  16. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Az örmény nyelvről a wikipedia szerint:

    Az örmény írást Szent Meszrop Mastoc (örményül: ՄեսրոպՄաշտոց) alakította ki i. sz.405-ben. Az egyes betűképeket számos más (például szír, pahlavi és föníciai) írás alapján, de a magyar rovásíráshoz hasonló ősrégi rovásírásos örmény ábécére támaszkodva alakította ki, a betűk sorrendje viszont a görög ábécére épült.

    A következő információk innen származnak:
    ttp://www.magyarormeny.hu/index.php?apps=ormenyek&article=5:

    Az örmény nyelv és írás

    Az örmény az indoeurópai nyelvek önálló ágához tartozik. Mint talán minden nyelv a világon, az idők során az örmény is számos idegen nyelvi elemet olvasztott magába, mondhatni kölcsönvett a környezetében élő kultúráktól. Ez elsősorban a szókincsre vonatkozik: perzsa, ógörög, szír, arab és török szavakkal gazdagodott.

    Természetesen többféle örmény nyelv létezik: elsőként említsük az óörmény nyelvet (neve: grabar, vagyis az írott emlékek nyelve), amely a főként vallási és történelmi témájú írásművekben szerepel a Kr. utáni 5. századtól kezdve, és máig a liturgia nyelve. upload_2014-12-19_18-11-4.png
    Az
    úgynevezett középörmény nyelv számos emléke a 12.-17. századi irodalmi anyagok nyelve, a mindennapi élő beszéd, a népnyelv jellegét őrzi.

    Az újörménynek (az ashabarnak, vagyis világi nyelvnek) körülbelül negyven tájnyelvi változatát tartják számon. Ezek lényegében két csoportra oszlanak: a keleti változatokat a mai Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán területén és Észak-Iránban élő örmények beszélik. A nyugati örmény a Kisázsiában és a legkülönbözőbb európai országokban élő - így az Erdélyben letelepülő magyarörmények, vagyis a nyugati szórványörménység nyelve.

    Fontos hozzátennünk, hogy a 17. századtól kezdve kialakuló irodalmi nyelv két irányban fejlődött: az egyik az úgynevezett tbiliszi dialektusra épül, jelenleg ez az Örmény Köztársaság hivatalos nyelve is.

    A másik változat a konstantinápolyi dialektuson alapul.

    Mindkettőben közös azonban, hogy a korábbi évszázadokban beépült számos arab és török kölcsönszót az ősi irodalmi nyelvből felújított kifejezésekkel helyettesítették.

    A magyar és az örmény kultúra és művelődéstörténet egyik érdekes érintkezési pontja, hogy az első örmény betűkészletet az erdélyi magyar, nem örmény származású nyomdász-literátor, Misztótfalusi Kis Miklós metszette az 1680-as években, Hollandiában. Azóta nyomtathatók is az amúgy másfélezer éves multra visszatekintő, örmény nyelvű, tehát örmény betűs könyvek.

    Misztótfalusi Kis Miklós betűkészletét a velencei Szt. Lázár szigeten működő (örmény katolikus) mechitarista szerzetesek nyomdája még az elmúlt, 20. század elején is használta.

    A masztoci zsenialítás nemcsak a betűket teremtette meg, hanem a betűkből saját számrendszert is alkotott (az örményben a betűk egyben számokat is jelentenek!).

    Ez, az előző két sor pedig a fenti, örmény nyelv és írással foglalkozó oldal alján található további linken lévő oldalakban olvasható: „Az örmény írásbeliségről bővebben. (örmény ABC-ről)
     
  17. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Az arab nyelv

    Az arab nyelv a sémi nyelvcsalád nyugati ágához, ezen belül a délnyugati ághoz tartozik; flektáló nyelv.

    A nyelv szövegemlékei

    Az arab nyelv egy hatalmas írásbeliség hordozója, az arab-iszlám kultúra nyelve. Ennek csupán egy-egy kiemelkedőbb területének a felsorolására vállalkozhatunk itt, a teljesség igénye nélkül. Jelentős szerepet játszik az arab kultúrában volumenét és presztízsét tekintve egyaránt az arab költészet, amelynek egy fontos korpusza az iszlám fellépését megelőző évszázadokban keletkezett.

    Terjedelmét és fontosságát tekintve is hatalmas az iszlám vallás különböző aspektusaival kapcsolatos arab nyelvű írásbeliség. Az arab kultúrában és az iszlám vallásban kiemelkedő szerepet játszik az arab nyelv s így hatalmas terjedelmű és fontosságú az arab nyelvészeti irodalom. Általánosan elfogadott nézet szerint az iszlámban a kinyilatkoztatáshoz nem csupán a Korán tartalma, hanem a nyelvi megfogalmazása is hozzátartozik: a Korán nyelve maga isteni csoda, utánozhatatlan, ezért azután a Koránt csakis arabul szabad tanulmányozni, többnyire még az idegen nyelvekre való lefordítását is tiltották.

    Ma már léteznek ugyan Koránfordítások, ám ezeket inkább csak az arab szöveg megértését elősegítő segédeszköznek tekintik, semmint az eredetivel egyenértékű műnek. (Így érthetővé válik, hogy az egész iszlám világban valamilyen mértékben elterjedt az arab nyelv ismerete.) A középkorban az arab-iszlám világ tudományos élete az egész lakott világban a legfejlettebb volt és jelentős mértékben hatott pl. a középkori Európa gondolkodására is. Ez szintén hatalmas arabnyelvű irodalomban öltött testet: az elsőrangú és hallatlan fontosságú filozófiai, orvostudományi, matematikai, csillagászati, földrajzi stb., stb. műveknek se szeri, se száma.

    Írásrendszer

    Az arab nyelv legkorábbi emlékei – elsősorban tulajdonnevek – akkád nyelvű ékírásos szövegekben (i. e. 9. sz-tól), nabateus-arámi nyelvű feliratokban és papíruszokon (i. e. 5. sz-tól) és palmirai-arámi nyelvű feliratokban (i. e. 1. sz-tól) maradtak fönn. Nagyszámú aránylag rövid arab nyelvű felirat maradt fönn a délsémi írásokhoz tartozó észak-arab írásokkal (tamúdi, szafái, lihjáni) az Arab félsziget középső részén, Szíriában és a Sinai félszigeten. Ezek datálása nehéz és bizonytalan, többnyire a i. e. 8. és a i. sz. 5. sz. közötti időszakra teszik keletkezésüket.

    A ma általánosan arab írásként ismert írás az északsémi írások körébe tartozó arámi írás nabateus ágából alakult ki. Legelső, még nagyrészt átmeneti jellegű emlékének a i. sz. 328-ból származó al-namárai (Szíria) feliratot tartják, míg már egyértelműen arab írással írott feliratok a i. sz. 6. sz-tól állanak rendelkezésünkre. Az arab írás felvirágzása az iszlám kialakulásához és elterjedéséhez köthető.

    Az arab nyelv mellett számos más, az arabbal még rokonságban sem lévő, muszlim népek által beszélt nyelv írására is használták ill. használják mind a mai napig (perzsa, dári, pastu, urdu, berber, stb., stb.; török 1928-ig, korábban az egykori Szovjetunió török és iráni nyelvei, valamint a kaukázusi muszlim népek nyelvei, harari, szuahéli, hausza, szomáli, maláj, stb., de ismeretesek arab írással írott magyar nyelvű nyelvemlékek is a török hódoltság korából). A világ legelterjedtebb írásaihoz tartozik. Mint a legtöbb sémi írás, az arab írás is elsősorban a mássalhangzókat jelöli. (Bizonyos mássalhangzójelekkel jelöli a 3 hosszú magánhangzót is, ám ebben az esetben az olvasónak kell eldöntenie, hogy az adott jel épp mely jelentésben áll.)

    Nem jelöli az írás a rövid magánhangzókat és a mássalhangzó-kettőzést. Ezeket az olvasás során az olvasónak kell kitalálnia, ami a szövegösszefüggés és az arab nyelv alapos ismeretében egy átlagos szöveg esetében többnyire nem jelent nagyobb nehézséget.

    Ez azt is jelenti, hogy az arab írással íródott szöveg kevesebb információt tartalmaz, mint pl. egy magyar nyelven írott szöveg. Arab szöveg esetében az olvasás során tehát egy már felismert, többé-kevésbé megértett szöveget tudunk csak elolvasni. Előnye az elsősorban mássalhangzókat jelölő arab írásnak, hogy – kellő felkészültség birtokában – nagyon gyorsan lehet olvasni, ill. egy adott terjedelmű szöveg sokkal kisebb helyet foglal el, mint egy mással- és magánhangzókat egyaránt jelölő írással írott (pl. latin) szöveg.

    Másodlagosan kialakítottak egy, a magánhangzók, mássalhangzó-kettőzés és egyéb finomságok jelölésére szolgáló járulékos jelrendszert is, ám ezt csak ritkán, szent szövegek (Korán), szótárak, ill. nagy nehézséget okozó szövegek, pl. régi költemények esetében alkalmazzák.

    Az arab nyelv mássalhangzókészlete nagyobb, mint az arámié, ezért az ábécé átvétele során a betűk számát oly módon növelték meg, hogy egy-egy meglévő betűt egy vagy több ponttal láttak el, az írásvonal alatt vagy fölött. Az írás végleges rögződése során azután több más mássalhangzójelet is pontokkal különböztettek meg.

    A középkori kéziratok egy lényeges részében (elsősorban a tudományos művekben) ezeket a pontokat egyáltalán nem, vagy csak részben teszik ki, ezért ezeknek a kéziratoknak az olvasása többnyire nehéz feladatot jelent. Az arab írás kurzív jellegű, azaz a betűket – néhány kivétellel – mindig kötjük egymáshoz.

    Nincs külön “nyomtatott” és “írott” írás. Nincsenek külön kis- és nagybetűk sem. Ugyanakkor egy-egy betűnek van szókezdő, szóközti, szóvégi és önálló alakja.

    A lényeges információt hordozó része a betűnek mindig a szóközti alak; az egyéb alakok bizonyos járulékos díszítő elemeket tartalmazhatnak.

    Az évszázadok során az arab írásnak számos változata alakult ki, amelyek elsősorban írásképükben térnek el egymástól. Az arab kultúrában és a művészetekben az írás központi, alig túlbecsülhető szerepet tölt be (Dévényi-Iványi 1987). Ez minden bizonnyal kapcsolatban áll azzal a jelenséggel, hogy az iszlám többnyire tiltja az emberábrázolást, így azután díszítőelemként nagyon gyakran alkalmazzák az írást, amely egyébként valóban gyönyörű.
    (forrás: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adato...keleti.nyelvek.es.irasok/index.asp_id=95.html )


    Jellemzői (forrás: http://www.okosito.hu/index.php/arab/129-arab-abc):

    Az arab ábécében nincsenek külön kis- és nagybetűk. Az írott szöveg jobbról balra illetve fentről lefelé olvasandó. (A táblázatban a betűk alif-tól yaa-ig sorakoznak.)

    1. Mássalhangzós írás. A 28 mássalhangzó mellett a 3 magánhangzót (á = alif, í = j, ú = v) többnyire nem jelölik. Az e és o csak egyes nyelvjárásokban létezik.
    2. A betűk többsége aszerint is változik, hogy a szó elején, közepén vagy végén található, esetleg egyedül áll. (Ezt mutatja a táblázat.)
    3. A *-gal jelölt betűk vége nem köthető a következő betűhöz.
    4. Mivel az írás ugyan fonetikus, de hangok hiányoznak, csak aki beszéli a nyelvet, az tud írni és olvasni.
    5. Az ábécébe nem tartozik bele, de van még egy jel, a hamza. Van önmagában álló alakja, valamint hangsúlyt jelölhet más betűk alatt vagy fölött.
    upload_2015-5-26_11-46-25.png
    upload_2015-5-26_11-47-49.png
     
  18. Kyra_

    Kyra_ Kitiltott (BANned)

    [​IMG]

    Bár írtad, hogy egyezést mutat a székely-magyar rovásírással, de szerintem ez majdhogy nem sokkal több annál.

    Utánanéztem egy kicsit és Magyar Adorjánnál találtam választ: http://magyar.rajtmester.hu/?p=903

    1978. szeptember 28-án, 91 éves korában elhunyt Magyar Adorján az 1937-as évben az ősvallásról írt „A lelkiismeret aranytükré”-ben ezt olvashatjuk:

    „A magyarság ott keletkezett ahol ma él, ahonnan őstörzse soha sehová el nem távozott, de ahonnan hosszú tízezredévek alatt egyes részei ki is költöztek lakatlan tájakra avagy olyanokra amelyeknek gyér és teljesen műveletlen lakossága volt csak, amely tájakon megtelepedve új településeket alapítottak, …A magyarság sohasem volt nomád, hanem földművelő és 20-30.000 évnél is régibb időktől itt élt. (1937-ben!)

    Az az érdekes, hogy azóta tudományos tény, hogy a legrégibb európai gén 40-35.000 éves legnagyobb előfordulása 60%-os a Kárpát-medencében van. Magyar Adorján pedig a magyar ősvallás rekonstruálására a népmesékben megőrzött hitregemaradványok alapján következtetett. Biztos örül az égi mezőkön, hogy őt igazolták Matsumoto Hideo japán génkutató tudományos módszerei amelyek egyúttal nevetségessé tették a finnugrista akadémiát, ugyanis a lappok állnak legtávolabb Európában ettől az ősgéntől...:D és ez az ősgén Nyugat-Európában is elenyésző.

    Csak ezt ugye mi magyarok nem verjük nagy dobra, hanem nagyon szégyelljük és igyekszünk elbújni kelták, németek, héberek háta mögé, nehogy már megorroljanak ránk. Gyáva egy népség vagyunk. Meg is lesz az eredménye. Megérdemeljük. :(
     
    Kicsi Fecske és phoenyx kedveli ezt.
  19. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    [QUOTEKyra_, post: 4626817, member: 262226"]

    Csak ezt ugye mi magyarok nem verjük nagy dobra, hanem nagyon szégyelljük és igyekszünk elbújni kelták, németek, héberek háta mögé, nehogy már megorroljanak ránk. Gyáva egy népség vagyunk. Meg is lesz az eredménye. Megérdemeljük. :([/QUOTE]

    Drága Kyra!

    Írásod, a nyelvvel kapcsolatos része, kiegészítő jellegű, köszönöm!
    De nem hiszem, hogy gyávák vagyunk!
    Sok zseni és tudós elme, akik elvándoroltak külhonba, világhírűvé váltak, ha gyáva lett volna, itt marad, meghunyászkodik...
    Aki tud, és tehet érte, emelje a nemzeti érzést, no nem az agresszív irányba, hanem azt a tiszta érzést, ami büszkeséggel tölt el, h magyar lehetsz, ez nem gyávaságra, hanem összetartásra fejleszt!
     
    Utoljára módosítva: 2015 Május 27
    EGÉRVADÁSZ és Kyra_ kedveli ezt.
  20. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Amennyiben ismerkedünk az arab nyelvvel, érdemes figyelemmel kísérni azt, hogyan is kapcsolódhat egyik fény-nyelv a másikhoz!
    Ismét Koricsánszky Atilla (igen így írja helyesen a nevét, nincs tévesztés, őseink így írták a nevet, melyet ma Attila-ként használunk) könyvére hivatkozom: A napút ábécéje c. könyv 77. oldalán taglalja mindezt:
    Részlet.jpg
     
    EGÉRVADÁSZ kedveli ezt.

Megosztás