Kép és mücsarnok
- Téma inditó erwin27
- Kezdés dátuma
- Státusza
Őzek a hóban
Szia Erwin!
Marc főleg állatábrázolással igyekezett az emberek tudtára adni az ő tisztaságukat a mi sötét világunkban.
Van tőle egy gondolat [FONT=Arial,Helvetica]“Megpróbálom egyre jobban érezni minden dolog organikus ritmusát, panteista módon megpróbálom beleképzelni magam a természet vérének lüktetésébe, a fákba, az állatokba, a levegőbe.” ami adja teljes valóságát is , mikor a képeit nézzük akár kiállitásokon akár a világhálón.
Nekem az őzek a hóban tetszik.Szeretem ezeket a jámbor kis állatokat. Tízenéves koromban sikerült egyiküket időben elvinnünk állatorvoshoz amikor elütötte egy autó. Amikor meglátogattuk az erdésznél /nála lábadozott hogy mihamarabb visszatérhessen a saját környezetébe/ megismert, nem félt, csak hálásan nézett a gomb szemeivel.
Ezek a pillanatok feledhetetlenek.
[/FONT]
Szia Erwin!
Marc főleg állatábrázolással igyekezett az emberek tudtára adni az ő tisztaságukat a mi sötét világunkban.
Van tőle egy gondolat [FONT=Arial,Helvetica]“Megpróbálom egyre jobban érezni minden dolog organikus ritmusát, panteista módon megpróbálom beleképzelni magam a természet vérének lüktetésébe, a fákba, az állatokba, a levegőbe.” ami adja teljes valóságát is , mikor a képeit nézzük akár kiállitásokon akár a világhálón.
Nekem az őzek a hóban tetszik.Szeretem ezeket a jámbor kis állatokat. Tízenéves koromban sikerült egyiküket időben elvinnünk állatorvoshoz amikor elütötte egy autó. Amikor meglátogattuk az erdésznél /nála lábadozott hogy mihamarabb visszatérhessen a saját környezetébe/ megismert, nem félt, csak hálásan nézett a gomb szemeivel.
Ezek a pillanatok feledhetetlenek.
[/FONT]
Marc
A kék ló cimű művével tette fel az í-re a pontot 1911-ben.
[FONT=Verdana,Tahoma,Arial,Helvetica,Sans-serif,sans-serif]Franz Marc Museum
Herzogstandweg 43
D-82431 Kochel am See
Nagyon szép festői környezet ad helyet a múzeumnak.
http://hs.riverdale.k12.or.us/~dthompso/art/marc/gallery/ ez pedig a galéra elérhetősége.
[/FONT]
A kék ló cimű művével tette fel az í-re a pontot 1911-ben.
[FONT=Verdana,Tahoma,Arial,Helvetica,Sans-serif,sans-serif]Franz Marc Museum
Herzogstandweg 43
D-82431 Kochel am See
Nagyon szép festői környezet ad helyet a múzeumnak.
http://hs.riverdale.k12.or.us/~dthompso/art/marc/gallery/ ez pedig a galéra elérhetősége.
[/FONT]
http://mek.oszk.hu/03000/03050/html/page109.htm
Carl Miles alkotásai Millesgarden.
Milles kedvenc szobra, a Solglitter - Napcsillogás - a delfinen lovagoló najád kicsinyített mása.
Carl Miles alkotásai Millesgarden.
Milles kedvenc szobra, a Solglitter - Napcsillogás - a delfinen lovagoló najád kicsinyített mása.
Csatolások
-
solgl3.jpg
Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij
- A Kék lovas
„Számomra az atom részekre bomlása világraszóló kataklizmával egyenértékű. A legrobosztusabb falak omlottak össze elképesztő váratlansággal. Minden bizonytalanná, erőtlenné, megbízhatatlanná vált. Az sem lepett volna meg ennyire, ha a kő szétmállik, levegővé olvad és láthatatlanná válik a szemem előtt.”
Energia = anyag. Henri Matisse és Pablo Picasso tevékenysége felel meg ennek. Kandinszkij ezt egy nagy változásnak veszi. Azt mondja, hogy belső rezgése minden tárgynak van, ez az amit a festőnek a puszta színek és formák által fel kell keltenie a nézőben. Klang = rezonancia. A szín közvetlenül hat a nézőre.
„Általában a szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre. A szín a billentyűzet, a szemek a kalapácsok, a lélek a zongora a húrokkal. A művész a kéz, amely játszik. Megérinti az egyik vagy másik billentyűt, és megrezgeteti a lelket.”
- A Kék lovas„Számomra az atom részekre bomlása világraszóló kataklizmával egyenértékű. A legrobosztusabb falak omlottak össze elképesztő váratlansággal. Minden bizonytalanná, erőtlenné, megbízhatatlanná vált. Az sem lepett volna meg ennyire, ha a kő szétmállik, levegővé olvad és láthatatlanná válik a szemem előtt.”
Energia = anyag. Henri Matisse és Pablo Picasso tevékenysége felel meg ennek. Kandinszkij ezt egy nagy változásnak veszi. Azt mondja, hogy belső rezgése minden tárgynak van, ez az amit a festőnek a puszta színek és formák által fel kell keltenie a nézőben. Klang = rezonancia. A szín közvetlenül hat a nézőre.
„Általában a szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre. A szín a billentyűzet, a szemek a kalapácsok, a lélek a zongora a húrokkal. A művész a kéz, amely játszik. Megérinti az egyik vagy másik billentyűt, és megrezgeteti a lelket.”
Bukephalosz megszelídítése, F. Schommer festménye
Bukephalosz (görögül Βουκέφαλος, a βους és κεφαλή szavakból, jelentése: „ökörfejű”)
Nagy Sándor harci ménje volt és bizonyítottan a történelem leghíresebb lova. A római Piazza del Quirinale téren álló lovas szoborcsoport egyik szobra is róla kapta nevét. Az ókori görög „Bukephalosz” szónak latin változata a „Bucephalus”.
Bukephalosz (görögül Βουκέφαλος, a βους és κεφαλή szavakból, jelentése: „ökörfejű”)
Nagy Sándor harci ménje volt és bizonyítottan a történelem leghíresebb lova. A római Piazza del Quirinale téren álló lovas szoborcsoport egyik szobra is róla kapta nevét. Az ókori görög „Bukephalosz” szónak latin változata a „Bucephalus”.
Goya festménye... a pireneusi háborúról emlékezik (1808-14)
1808. május 3.
Francisco Goya, 1814, Prado, Madrid
Goya korának társadalmi és politikai problémáit festette meg, különös tekintettel az erőszak és a háború túlzásaira.
Hazafiként igyekezett népének a franciák által okozott szenvedéseit ábrázolni.
Napóleon csapatai elfoglalták Spanyolországot. 1808. május 2.-án
Madridban heves felkelés volt, amelyet a franciák vérbe folytottak.
Másnap következtek a megtorlások - mintegy 100 spanyol hazafit végeztek ki a város melletti dombon.
Fény- a hátborzongató megvilágítást egyetlen hatalmas lámpás adja.
A fénykör középpontjában a leghangsúlyosabb áldozat áll.
Emlékezetes testtartásában kristályosodik ki honfitársai szomorú sorsa.
Kompozíció - a felsorakoztatott kivégzőosztag személytelen hatékonyságának szembeállítása az áldozatok egyenként ábrázolt szenvedésével.
Vértanúságukat a fehéringes térdelő alakban ábrázolja, aki úgy tartja felsőtestét mintha keresztre feszítenék.
Az alak hatalmas, ha felállna a többiek eltörpülnének mellette.
Hangulat - maga a kivégzés nappal történt, de Goya rémálomszerű hangulatot teremtett azzal, hogy éjszakai jelenetet festett. A háttérben a sötét város körvonalai El Greco látképeire emlékeztetnek.
1808. május 3.
Francisco Goya, 1814, Prado, Madrid
Goya korának társadalmi és politikai problémáit festette meg, különös tekintettel az erőszak és a háború túlzásaira.
Hazafiként igyekezett népének a franciák által okozott szenvedéseit ábrázolni.
Napóleon csapatai elfoglalták Spanyolországot. 1808. május 2.-án
Madridban heves felkelés volt, amelyet a franciák vérbe folytottak.
Másnap következtek a megtorlások - mintegy 100 spanyol hazafit végeztek ki a város melletti dombon.
Fény- a hátborzongató megvilágítást egyetlen hatalmas lámpás adja.
A fénykör középpontjában a leghangsúlyosabb áldozat áll.
Emlékezetes testtartásában kristályosodik ki honfitársai szomorú sorsa.
Kompozíció - a felsorakoztatott kivégzőosztag személytelen hatékonyságának szembeállítása az áldozatok egyenként ábrázolt szenvedésével.
Vértanúságukat a fehéringes térdelő alakban ábrázolja, aki úgy tartja felsőtestét mintha keresztre feszítenék.
Az alak hatalmas, ha felállna a többiek eltörpülnének mellette.
Hangulat - maga a kivégzés nappal történt, de Goya rémálomszerű hangulatot teremtett azzal, hogy éjszakai jelenetet festett. A háttérben a sötét város körvonalai El Greco látképeire emlékeztetnek.
"Emlékei" egyfajta magánháborúk, ecsettel a "dúrva fal" kihívásai ellen
Goya festészete azért nem veszít fontosságából, mert képes volt a dolgok felszine alá látni, az egyes benyomásokat összekötni egyetemes igazságokkal.
Kevés képzőművész szárnyalja túl Goya tudatosságát, intelligenciáját és megérzéseinek látásmódjának természetes, pontos, észlelőképességét. Ezért művészetét sokan csodálták, tanulmányozták, utánozták és sokat írtak róla.
Egy olyan korban, amikor a hagyományos társadalmi szerkezeteket, vélekedéseket, és elvárásokat elkezdték megkérdőjelezni és lerombolni, Goya a szemlélőt mintegy visszadobta önmagába, hogy szembesüljön előitéleteivel, babonáival és gonoszságával, amitől gyenge, pusztító és gyűlöletes lesz.
Azt remélte, hogy megmutatja neki a felvilágosult, mégis emberi jóvátétel lehetőségét.
Művészete jellemző volt korára, de mint minden nagy művészet, a MI KORUNKRA IS.
Goya festészete azért nem veszít fontosságából, mert képes volt a dolgok felszine alá látni, az egyes benyomásokat összekötni egyetemes igazságokkal.
Kevés képzőművész szárnyalja túl Goya tudatosságát, intelligenciáját és megérzéseinek látásmódjának természetes, pontos, észlelőképességét. Ezért művészetét sokan csodálták, tanulmányozták, utánozták és sokat írtak róla.
Egy olyan korban, amikor a hagyományos társadalmi szerkezeteket, vélekedéseket, és elvárásokat elkezdték megkérdőjelezni és lerombolni, Goya a szemlélőt mintegy visszadobta önmagába, hogy szembesüljön előitéleteivel, babonáival és gonoszságával, amitől gyenge, pusztító és gyűlöletes lesz.
Azt remélte, hogy megmutatja neki a felvilágosult, mégis emberi jóvátétel lehetőségét.
Művészete jellemző volt korára, de mint minden nagy művészet, a MI KORUNKRA IS.
Vincent van Gogh
xxxxxxxx
Tragikus sorsú holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik
legnagyobb alakja.
1853. március 30.-án született a Franciaország, Auvers-sur-Oise,-ban,
1890. Július 27-én halt meg, az auvers-i vár környékén szíven lőtte magát.
A ravatalát barátai napraforgókkal borították el.
xxxxxxxxxxx
Ezen a napon készített róla Dr. Gachet egy rajzot „Vincent a halálágyon” címmel.
A festőt másnap temették el Auvers temetőjébe. Dr. Gachet a következőket mondta a temetésen:
„Csak két célt ismert: az emberséget és a művészetet”.
xxxxxxx
xxxxxxxxxGachet doktor arcképe
„Ez az ember vagy őrült volt, vagy megelőzött mindenkit, de nem tartom kizártnak, hogy mindkettő igaz”
– mondta Pissarro évekkel Van Gogh halála után.
Talán ez a legjobb jellemzés arról az emberről, aki a festészetet az őrületig és mindhalálig szerette.
xxxxxxxxx
xxxxxxxxxxHollók a szántóföldön (1890)
Ez az ember, aki saját kifejezése szerint „a végtelen kutatásához” közelített, művészetével rendkívüli módon hatott
kortársaira és utódaira.
Festészeti próbálkozásai valójában jóval túlhaladták az impresszionizmust, s szélesre tárták a kaput
a fauvizmus, az expresszionizmus, s nagy mértékben a modern művészet előtt.
Íriszek (1889) xxxxxxxxxxxxPaul Gauguin Vincent-ről festett arcképe (1888)
Amsterdamban hozták létre a Vincent van Gogh Múzeumot, melyben az impresszionista festő
legnagyobb gyűjteménye található.
Több mint 200 festmény, 500 rajz és számos személyes levél, melyet a Van Gogh család örökölt.
Az új szárnyat egy japán építész emelte, ez ideiglenes kiállításoknak ad otthont.
A megnyitót a művész fivére, Theo van Gogh tiszteletére rendezték.
A múzeumban láthatunk még 400 japán rajzot is, melyeket Van Gogh is nagyon kedvelt, továbbá kortársainak művei– Lautrec, Monet és Gauguin – is helyet kaptak itt.
xxxxxxxxxx
xxxxxxxx
xxxxxxxx
Tragikus sorsú holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik
legnagyobb alakja.
1853. március 30.-án született a Franciaország, Auvers-sur-Oise,-ban,
1890. Július 27-én halt meg, az auvers-i vár környékén szíven lőtte magát.
A ravatalát barátai napraforgókkal borították el.
xxxxxxxxxxx
Ezen a napon készített róla Dr. Gachet egy rajzot „Vincent a halálágyon” címmel.
A festőt másnap temették el Auvers temetőjébe. Dr. Gachet a következőket mondta a temetésen:
„Csak két célt ismert: az emberséget és a művészetet”.
xxxxxxx
xxxxxxxxxGachet doktor arcképe
„Ez az ember vagy őrült volt, vagy megelőzött mindenkit, de nem tartom kizártnak, hogy mindkettő igaz”
– mondta Pissarro évekkel Van Gogh halála után.
Talán ez a legjobb jellemzés arról az emberről, aki a festészetet az őrületig és mindhalálig szerette.
xxxxxxxxx
xxxxxxxxxxHollók a szántóföldön (1890)
Ez az ember, aki saját kifejezése szerint „a végtelen kutatásához” közelített, művészetével rendkívüli módon hatott
kortársaira és utódaira.
Festészeti próbálkozásai valójában jóval túlhaladták az impresszionizmust, s szélesre tárták a kaput
a fauvizmus, az expresszionizmus, s nagy mértékben a modern művészet előtt.
Íriszek (1889) xxxxxxxxxxxxPaul Gauguin Vincent-ről festett arcképe (1888)
Amsterdamban hozták létre a Vincent van Gogh Múzeumot, melyben az impresszionista festő
legnagyobb gyűjteménye található.
Több mint 200 festmény, 500 rajz és számos személyes levél, melyet a Van Gogh család örökölt.
Az új szárnyat egy japán építész emelte, ez ideiglenes kiállításoknak ad otthont.
A megnyitót a művész fivére, Theo van Gogh tiszteletére rendezték.
A múzeumban láthatunk még 400 japán rajzot is, melyeket Van Gogh is nagyon kedvelt, továbbá kortársainak művei– Lautrec, Monet és Gauguin – is helyet kaptak itt.
xxxxxxxxxx
xxxxxxxx
Csatolások
-
479px-Vincent_Willem_van_Gogh_128.jpg -
1889-Fenetre-de-Vincent-a-lasile-saint_remy.jpg -
1888-Vase-avec-des-lauriers-roses.jpg -
1886-Le-moulin-de-la-galette-2-en-paris.jpg
- Státusza
Hasonló témák
