Fogyókúrázók - NE olvassák !
- Hamar lakma
Mindnyájan kerültünk és kerülünk olyan helyzetbe, hogy most és gyorsan enni szeretnénk.
Van erre egy fergetegesen jó receptem. Sok-sok variációval.
Ez pedig a Hamar lakma.
Hozzávalók - az alaphoz: tojás, tej, finom liszt, kevés zsemlemorzsa, só, szódavíz (erősen buborékos)
A további hozzávalók - attól függnek, hogy édesen akarjuk-e, avagy sósan?
Elkészítése - mármint az alapnak: az egész tojásba (3 db-ból már tetemes mennyiség készülhet el), hozzákeverem a lisztet, a kevesebb zsemlemorzsát, felhígítom kevés tejjel, beleteszek sót, felspriccelem szódavízzel - hogy sűrűbb legyen, mint a palacsinta tésztája.
Majd forró olajba mártott kanállal nagyobb méretű "nokedli" formájú tésztákat szaggatok a fortyogó olajba. Amikor kisültek a "csodák", akkor tányérba tett papírtörlőre szedem, hogy az "olaj-mentesítsem" - majd gallér mögé gyűröm.
*
Változatai:
amennyiben sósat "óhajtok", akkor a tésztába beleteszek felaprított petrezselymet, őrölt fekete borsot, de van, hogy csak őrölt fekete borsot és kevés őrölt pirospaprikát, vagy Erős Pistát - ha bárki, nem szereti a csípőset - akkor Édes Anna fűszerkeveréket (abban a kis üvegekben kapható) vagy Piros Aranyat.
Amikor sósan lakmározom, akkor teszek mellé: csalamádét, vagy fokhagymás tejfölt, vagy (nyáron) - ekkor a sima, nem petrezselymes, nem paprikás, -csak a borsos változatot sütöm ki - ahhoz teszem "mártogatósnak" a kapros túrós-tejfölös "kutyulmányt".
Mint ismerjük, a felaprított kaprot belekeverjük a túróba, majd fellazítjuk annyi tejföllel, hogy mártás sűrűségűt kapjunk. Beleteszünk kevés sót és annyi cukrot, hogy pikáns ízt kapjunk. Amikor kész, ebből teszek egy kis tálba, s ebbe mártogatom a "sült" nokedlikat, s úgy eszem.
Olyanra is "vetemedem", hogy a már kész, olajtól lecsepegtetett sült nokedlikat egy zománcos kis fazékba teszem, a tetejére öntöm az így képpen összekavart tejfölt: akkor a tejfölbe nyers tojásnak a sárgáját beleteszem, kevés őrölt fekete borsot, a tojásnak a fehérjét felverem habnak és ezt is a tejfölbe kavarom. Nyakon öntöm a zománcos fazékba kuporgókat, majd beteszem a sütőbe. Pár perc múlva, amikor a tetejére öntött "mártás" - már szép,RÓZSASZÍNŰ szint kap, kiveszem - és megkóstolom...A kissé rásült kéreg, így ropogós! No és az íze?! Nem ecsetelem...
U.ezt megteszem tejfölbe kavart reszelt sajttal, őrölt fekete borssal, kevés sóval összekutyult/kevert kutyulmánnyal nyakon öntöm, a zománcos tálban ücsörgő sült nokedlikat. Sütőbe téve pár perc múlva, amikor a sajt ráolvad a nokedlik "fejére" - kiveszem - és megkóstolom az utolsó falatig.
*
Amennyiben édesre áhítozom, számtalan variáció jut az eszembe.Természetesen akkor nem ízesítem az alap kevervényt, csak sóval. Nix petrezselyem, nix őrölt fekete bors.
Ekkor az ilyen dolgokat művelem: darált cukros- mákkal, vagy -dióval szórom meg. Van egy olyan variációm, hogy az alap tésztába (főként télen!) reszelt almát teszek. S, úgy sütöm ki. Ebben az esetben cukros fahéjjal szórom meg a kész sült nokedlikat. De, eszembe jut ám az is, hogy van ugye a vaníliás-cukros tejfölös túró - mártogatósnak - ha pedig eszembe jut, akkor meg is valósítom.
S, akkor még nem soroltam fel a barack lekvárt, amibe kevés rumot teszek és úgy és azt - törölgetem ki - a sült nokedlikkal - a kompótos tányérból. De megteszi az egyszerű "házi" barack lekvár is, rum nélkül is finom.
*
Most elvonulok, fejemre hamut szórok , hogy ismét a bűnbe, a bűnre csábítom az ide belátogatókat, kedves Olvasóinkat.
Hozzászólásokat megköszönném!