32 disznóagyat gyűjtöttek össze egy vágóhídon.
Az amerikai tudósoknak sikerült részben újjáéleszteniük olyan disznók agyát, amiket órákkal korábban vágtak le. A Yale Egyetem kutatói 32 disznóagyat gyűjtöttek össze egy vágóhídon.
A disznóagyakat rácsatlakoztatták egy BrainEx nevű rendszerre, ami olyan folyadékot pumpált beléjük hat órán keresztül, amit szintetikus vért is tartalmazott, így oxigénnel és tápanyagokkal látta el a sejteket - írja a BBC.
A kísérlet végén a kutatók azt tapasztalták, hogy a disznóagyak szöveteinek nagy része sértetlen maradt. Az egyes agysejtek ugyanúgy ellátták a feladatukat, vagyis felvették az oxigént és szén-dioxidot termeltek.
Az eredmény nagy vitát válthat ki arról az eddigi hiedelemről, hogy az agy perceken belül visszafordíthatatlan pusztulásba kezd azután, hogy megszűnik a vérellátása. Ugyanakkor azt a kérdést is új megvilágításba helyezheti, hol van a határ az élet és a halál között, valamint új lehetőségeket kínálhat az Alzheimer-kór kutatásában is.
Az amerikai tudósoknak sikerült részben újjáéleszteniük olyan disznók agyát, amiket órákkal korábban vágtak le. A Yale Egyetem kutatói 32 disznóagyat gyűjtöttek össze egy vágóhídon.
A disznóagyakat rácsatlakoztatták egy BrainEx nevű rendszerre, ami olyan folyadékot pumpált beléjük hat órán keresztül, amit szintetikus vért is tartalmazott, így oxigénnel és tápanyagokkal látta el a sejteket - írja a BBC.
A kísérlet végén a kutatók azt tapasztalták, hogy a disznóagyak szöveteinek nagy része sértetlen maradt. Az egyes agysejtek ugyanúgy ellátták a feladatukat, vagyis felvették az oxigént és szén-dioxidot termeltek.
Az eredmény nagy vitát válthat ki arról az eddigi hiedelemről, hogy az agy perceken belül visszafordíthatatlan pusztulásba kezd azután, hogy megszűnik a vérellátása. Ugyanakkor azt a kérdést is új megvilágításba helyezheti, hol van a határ az élet és a halál között, valamint új lehetőségeket kínálhat az Alzheimer-kór kutatásában is.