Lux in arcana...
- Téma inditó prominor
- Kezdés dátuma
Akkor talán megállapíthatjuk, hogy a " túlzott mértékű" keveredés nem előnyös. Kérdés, mennyi a relatív...
Ehhez sajnos nem tudok érdemben hozzászólni, na meg ez egy kicsit síkos pálya is mert seperc alatt el lehet jutni a fajelmélethez, de .. a native american-ról szóló előző bejegyzéseim alapján a túlzott keveredés történelmi távlatokban értelmezhetetlen, mert kibogozhatatlan.. Tudom, hogy kissé profán a hasonlat de a tenyésztés a nemesítés alapja is a belterjességből "kimozdítás", a keveredés.... S itt nem csak a génekről van szó.. Ugye Trója bukása után Priamos unokája, aki nem Aenas-szal ment Itália felé, hanem a nép egy részével , északra fordult majd a Duna mentén haladva , meg meg állva ( ők alapították Buda előtt Sicambriat, amit még a krónikák is említenek) s lettek a frankok ősei. Nemcsak az otthonról hozott kultúrával érkeztek az új hazába, de amit menet közben is beépítettek, azzal is kiemelkedtek a környezetükből, s ettől váltak a térség vezető népévé.. De ez a magyarok vándorlásaira is igaz, mert nem csak a por maradt meg a farkasbőr kacagányon de az ötvös remekek amivel összetűzték, s elindultak szőrén megülve a lovat, s nyeregben, kengyellel érkeztek. S ez a mai menedék kérőkre is igaz, mire odaérnek a célországba, már nem csak a génjeiket viszik magukkal...
Az elnéptelenedést követő betelepítéseket így kezelte Magyarország:
"Pandzsábból Európába
A romák hosszú utat tettek meg őshazától Európába és Magyarországra. A keresztény vallású csoportok a törökök elöl menekülve érkeznek hazánkba a 14-15 században. Ettől az időponttól már írott dokumentumok is rendelkezésünkre állnak. Például oklevelekből tudjuk, hogy 1396-ban a pécsi püspök 25 sátoros cigány családnak ad letelepedési engedélyt a városfal tövében.
A nagyobb populáció akkor érkezett hazánkba, amikor Zsigmond király és császár menleveleket adott ki, amelyek szerint legálisan jöhettek az országba a roma csoportok. Ekkoriban ugyanis valószínűleg még élt az a szép hagyomány, melyet országalapító Szent István királyunk fogalmazott meg, mely szerint fogadjuk be az idegeneket, mert minél tarkább nyelvében szokásaiban egy nemzet, annál értékesebb.
Az újmagyarok
A romák betelepedése a Balkán irányából még 1526 után is folytatódott. Nagyobb arányú betelepedés viszont csak a 18. században következett be. Mária Terézia szándéka az volt, hogy a török hódoltság következtében kipusztult lakosság helyére telepítse a romákat. Ezért is hívhatták őket újmagyaroknak.
Mária Terézia azonban nem vette figyelembe azt a tényt, (amit a mai napig sem vesz figyelembe a társadalom nagy része), hogy ha nem ismerem egy másik ember kultúráját, szokásait, nehezen leszek eredményes még akkor is, ha jóhiszemű vagyok. Az első ballépése például az volt, hogy az újmagyarként betelepített cigányoktól azt remélte, hogy a mezőgazdaságban hiányzó munkaerőt fogják pótolni. Nem vette figyelembe, hogy a félnomád életet élő, a kézműiparba éppen csak belekóstoló romák alig ismerték az állattenyésztést, növénytermeléssel pedig egyáltalán nem foglalkoztak. Mária Terézia újabb intézkedés hozott, miszerint a kettő-négy éves gyerekeket ki kell emelni a családból, és magyar parasztcsaládokhoz kell adni. E brutális intézkedéstől azt várták, hogy, ha a mezőgazdaságban szocializálódik a cigány gyerek, akkor majd a cigányok részt fognak venni a mezőgazdaság újjáélesztésében. Sok kisgyermek a mai napig is azért hospitalizálódik, bármilyen jó nevelési feltételeket biztosító intézmény is legyen, mert megszakad az édesanyjukkal való oly fontos kapcsolat. A cigány családoknál ráadásul a gyermekhez való kötődés életfontosságú.
Mária Terézia fia, II. József a cigányok szemmel tartása érdekében elrendeli összeírásukat. Az 1783-as népszámláláskor a letelepedett „újmagyarokat" azonban már nem vették fel a cigányok közé. Egyébként, II. József sokat tett a cigányokért. Magyar és cigány nyelvű felhívással szólít fel a letelepedésre – még cigányul is megtanult -,1782-ben pedig elrendeli a cigány gyerekek kötelező és ingyenes oktatását.
Az 1800-as évek a kelet-európai nemzetek ébredésének időszaka, ekkor a „cigánykérdés” újra háttérbe szorult. Az 1848-49-es években sok cigány részt vett a szabadságharcban, ekkoriban került ismét előtérbe „nemzeti egyenjogúságuk” kérdése. Eötvös József vallásügyi és közoktatási miniszter 1870-ben külön körlevéllel fordul az ország tanfelügyelőihez a cigánygyerekek beiskolázásával kapcsolatban. Az 1893–as adatok szerint ugyanis a tanköteles cigánygyerekek közel 70%-a nem járt iskolába. A század utolsó felében József főherceg jelentős áldozatot hozott a vándor cigányok letelepítésre.
A faji kérdés
Az 1920-as évek társadalmi szemlélete a cigányságra bélyegként nehezedik. 1931-ben korlátozzák részükre kiadható vándoripari engedélyek számát. Így már csak lakóhelyükön és a községi elöljáróság engedélyével vállalhattak munkát. Az 1930-as évektől a "cigánykérdést" már nem úgy kezelik, mint addig, közbiztonsági és járványügyi kérdésként, hanem mint faji problémát.
A háború alatt külön törvényben akarják rögzíteni a botütést és a kasztrálást, de vannak akik a kitelepítésben és internálásban gondolkoznak.."
Forrás:
http://nol.hu/archivum/a_romak_tortenete__a_befogadastol_a_faji_kerdesig-560911
"..A magas Udvari Haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit isten ostorai, a belső zavargások, a vészt hozó járvány, a vizek igen káros áradása, a legyek és egerek csodálatos változásai és tömegei látogatták meg és sújtották, annyira, hogy lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzel a közterhek és kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betevő falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában, keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam és ami a legfőbb dolog, a katolikus vallás is inkább gyarapodhassák.
Minthogy azonban világosan látom, hogy e szándékom a magas Udvari Tanács támogatása, különös kegye és jóakarata nélkül sikeresen meg nem valósítható, ezért a magam és a többiek nevében alázatosan kérem, hogy,,, Magyarországon és más örökös tartományokban kinevezett helyi parancsnokok támogatásával minden további fizetségtől, a harmincadosok és vámszedők részéről jövő zaklatástól mentesen, szabadon és késleltetés nélkül utazzanak, továbbá letelepedési helyükön néhány évig a közterhek alól mentesüljenek, és az összeírás vagy az ezredek tisztjei által gyakorolt újoncozás alól békében maradjanak, és az említett módon a király és az ország javáról haszonnal gondoskodni méltóztassék.” (Károlyi Sándor folyamodványa – 1712)"
Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tar...agyarorszag-benepesitese-a-torok-kiuzese-utan
Igaza van Prominornak, a rövid, pusztán két idősávban idézett történelmi áttekintés alapján is..hagyománnyá vált azon idegen népcsoportokkal szembeni ellenérzés irigységgel vegyülve... akik betelepítésétől remélték egykor az ország helyreállításában nyújtott segítséget...
"Pandzsábból Európába
A romák hosszú utat tettek meg őshazától Európába és Magyarországra. A keresztény vallású csoportok a törökök elöl menekülve érkeznek hazánkba a 14-15 században. Ettől az időponttól már írott dokumentumok is rendelkezésünkre állnak. Például oklevelekből tudjuk, hogy 1396-ban a pécsi püspök 25 sátoros cigány családnak ad letelepedési engedélyt a városfal tövében.
A nagyobb populáció akkor érkezett hazánkba, amikor Zsigmond király és császár menleveleket adott ki, amelyek szerint legálisan jöhettek az országba a roma csoportok. Ekkoriban ugyanis valószínűleg még élt az a szép hagyomány, melyet országalapító Szent István királyunk fogalmazott meg, mely szerint fogadjuk be az idegeneket, mert minél tarkább nyelvében szokásaiban egy nemzet, annál értékesebb.
Az újmagyarok
A romák betelepedése a Balkán irányából még 1526 után is folytatódott. Nagyobb arányú betelepedés viszont csak a 18. században következett be. Mária Terézia szándéka az volt, hogy a török hódoltság következtében kipusztult lakosság helyére telepítse a romákat. Ezért is hívhatták őket újmagyaroknak.
Mária Terézia azonban nem vette figyelembe azt a tényt, (amit a mai napig sem vesz figyelembe a társadalom nagy része), hogy ha nem ismerem egy másik ember kultúráját, szokásait, nehezen leszek eredményes még akkor is, ha jóhiszemű vagyok. Az első ballépése például az volt, hogy az újmagyarként betelepített cigányoktól azt remélte, hogy a mezőgazdaságban hiányzó munkaerőt fogják pótolni. Nem vette figyelembe, hogy a félnomád életet élő, a kézműiparba éppen csak belekóstoló romák alig ismerték az állattenyésztést, növénytermeléssel pedig egyáltalán nem foglalkoztak. Mária Terézia újabb intézkedés hozott, miszerint a kettő-négy éves gyerekeket ki kell emelni a családból, és magyar parasztcsaládokhoz kell adni. E brutális intézkedéstől azt várták, hogy, ha a mezőgazdaságban szocializálódik a cigány gyerek, akkor majd a cigányok részt fognak venni a mezőgazdaság újjáélesztésében. Sok kisgyermek a mai napig is azért hospitalizálódik, bármilyen jó nevelési feltételeket biztosító intézmény is legyen, mert megszakad az édesanyjukkal való oly fontos kapcsolat. A cigány családoknál ráadásul a gyermekhez való kötődés életfontosságú.
Mária Terézia fia, II. József a cigányok szemmel tartása érdekében elrendeli összeírásukat. Az 1783-as népszámláláskor a letelepedett „újmagyarokat" azonban már nem vették fel a cigányok közé. Egyébként, II. József sokat tett a cigányokért. Magyar és cigány nyelvű felhívással szólít fel a letelepedésre – még cigányul is megtanult -,1782-ben pedig elrendeli a cigány gyerekek kötelező és ingyenes oktatását.
Az 1800-as évek a kelet-európai nemzetek ébredésének időszaka, ekkor a „cigánykérdés” újra háttérbe szorult. Az 1848-49-es években sok cigány részt vett a szabadságharcban, ekkoriban került ismét előtérbe „nemzeti egyenjogúságuk” kérdése. Eötvös József vallásügyi és közoktatási miniszter 1870-ben külön körlevéllel fordul az ország tanfelügyelőihez a cigánygyerekek beiskolázásával kapcsolatban. Az 1893–as adatok szerint ugyanis a tanköteles cigánygyerekek közel 70%-a nem járt iskolába. A század utolsó felében József főherceg jelentős áldozatot hozott a vándor cigányok letelepítésre.
A faji kérdés
Az 1920-as évek társadalmi szemlélete a cigányságra bélyegként nehezedik. 1931-ben korlátozzák részükre kiadható vándoripari engedélyek számát. Így már csak lakóhelyükön és a községi elöljáróság engedélyével vállalhattak munkát. Az 1930-as évektől a "cigánykérdést" már nem úgy kezelik, mint addig, közbiztonsági és járványügyi kérdésként, hanem mint faji problémát.
A háború alatt külön törvényben akarják rögzíteni a botütést és a kasztrálást, de vannak akik a kitelepítésben és internálásban gondolkoznak.."
Forrás:
http://nol.hu/archivum/a_romak_tortenete__a_befogadastol_a_faji_kerdesig-560911
"..A magas Udvari Haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit isten ostorai, a belső zavargások, a vészt hozó járvány, a vizek igen káros áradása, a legyek és egerek csodálatos változásai és tömegei látogatták meg és sújtották, annyira, hogy lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzel a közterhek és kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betevő falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában, keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam és ami a legfőbb dolog, a katolikus vallás is inkább gyarapodhassák.
Minthogy azonban világosan látom, hogy e szándékom a magas Udvari Tanács támogatása, különös kegye és jóakarata nélkül sikeresen meg nem valósítható, ezért a magam és a többiek nevében alázatosan kérem, hogy,,, Magyarországon és más örökös tartományokban kinevezett helyi parancsnokok támogatásával minden további fizetségtől, a harmincadosok és vámszedők részéről jövő zaklatástól mentesen, szabadon és késleltetés nélkül utazzanak, továbbá letelepedési helyükön néhány évig a közterhek alól mentesüljenek, és az összeírás vagy az ezredek tisztjei által gyakorolt újoncozás alól békében maradjanak, és az említett módon a király és az ország javáról haszonnal gondoskodni méltóztassék.” (Károlyi Sándor folyamodványa – 1712)"
Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tar...agyarorszag-benepesitese-a-torok-kiuzese-utan
Igaza van Prominornak, a rövid, pusztán két idősávban idézett történelmi áttekintés alapján is..hagyománnyá vált azon idegen népcsoportokkal szembeni ellenérzés irigységgel vegyülve... akik betelepítésétől remélték egykor az ország helyreállításában nyújtott segítséget...
Szerinted miért érzed ezt a mondatrészt,hogy ide írtad idézem: ...hagyománnyá vált azon idegen népcsoportokkal szembeni ellenérzés irigységgel vegyülve...Az elnéptelenedést követő betelepítéseket így kezelte Magyarország:
"Pandzsábból Európába
A romák hosszú utat tettek meg őshazától Európába és Magyarországra. A keresztény vallású csoportok a törökök elöl menekülve érkeznek hazánkba a 14-15 században. Ettől az időponttól már írott dokumentumok is rendelkezésünkre állnak. Például oklevelekből tudjuk, hogy 1396-ban a pécsi püspök 25 sátoros cigány családnak ad letelepedési engedélyt a városfal tövében.
A nagyobb populáció akkor érkezett hazánkba, amikor Zsigmond király és császár menleveleket adott ki, amelyek szerint legálisan jöhettek az országba a roma csoportok. Ekkoriban ugyanis valószínűleg még élt az a szép hagyomány, melyet országalapító Szent István királyunk fogalmazott meg, mely szerint fogadjuk be az idegeneket, mert minél tarkább nyelvében szokásaiban egy nemzet, annál értékesebb.
Az újmagyarok
A romák betelepedése a Balkán irányából még 1526 után is folytatódott. Nagyobb arányú betelepedés viszont csak a 18. században következett be. Mária Terézia szándéka az volt, hogy a török hódoltság következtében kipusztult lakosság helyére telepítse a romákat. Ezért is hívhatták őket újmagyaroknak.
Mária Terézia azonban nem vette figyelembe azt a tényt, (amit a mai napig sem vesz figyelembe a társadalom nagy része), hogy ha nem ismerem egy másik ember kultúráját, szokásait, nehezen leszek eredményes még akkor is, ha jóhiszemű vagyok. Az első ballépése például az volt, hogy az újmagyarként betelepített cigányoktól azt remélte, hogy a mezőgazdaságban hiányzó munkaerőt fogják pótolni. Nem vette figyelembe, hogy a félnomád életet élő, a kézműiparba éppen csak belekóstoló romák alig ismerték az állattenyésztést, növénytermeléssel pedig egyáltalán nem foglalkoztak. Mária Terézia újabb intézkedés hozott, miszerint a kettő-négy éves gyerekeket ki kell emelni a családból, és magyar parasztcsaládokhoz kell adni. E brutális intézkedéstől azt várták, hogy, ha a mezőgazdaságban szocializálódik a cigány gyerek, akkor majd a cigányok részt fognak venni a mezőgazdaság újjáélesztésében. Sok kisgyermek a mai napig is azért hospitalizálódik, bármilyen jó nevelési feltételeket biztosító intézmény is legyen, mert megszakad az édesanyjukkal való oly fontos kapcsolat. A cigány családoknál ráadásul a gyermekhez való kötődés életfontosságú.
Mária Terézia fia, II. József a cigányok szemmel tartása érdekében elrendeli összeírásukat. Az 1783-as népszámláláskor a letelepedett „újmagyarokat" azonban már nem vették fel a cigányok közé. Egyébként, II. József sokat tett a cigányokért. Magyar és cigány nyelvű felhívással szólít fel a letelepedésre – még cigányul is megtanult -,1782-ben pedig elrendeli a cigány gyerekek kötelező és ingyenes oktatását.
Az 1800-as évek a kelet-európai nemzetek ébredésének időszaka, ekkor a „cigánykérdés” újra háttérbe szorult. Az 1848-49-es években sok cigány részt vett a szabadságharcban, ekkoriban került ismét előtérbe „nemzeti egyenjogúságuk” kérdése. Eötvös József vallásügyi és közoktatási miniszter 1870-ben külön körlevéllel fordul az ország tanfelügyelőihez a cigánygyerekek beiskolázásával kapcsolatban. Az 1893–as adatok szerint ugyanis a tanköteles cigánygyerekek közel 70%-a nem járt iskolába. A század utolsó felében József főherceg jelentős áldozatot hozott a vándor cigányok letelepítésre.
A faji kérdés
Az 1920-as évek társadalmi szemlélete a cigányságra bélyegként nehezedik. 1931-ben korlátozzák részükre kiadható vándoripari engedélyek számát. Így már csak lakóhelyükön és a községi elöljáróság engedélyével vállalhattak munkát. Az 1930-as évektől a "cigánykérdést" már nem úgy kezelik, mint addig, közbiztonsági és járványügyi kérdésként, hanem mint faji problémát.
A háború alatt külön törvényben akarják rögzíteni a botütést és a kasztrálást, de vannak akik a kitelepítésben és internálásban gondolkoznak.."
Forrás:
http://nol.hu/archivum/a_romak_tortenete__a_befogadastol_a_faji_kerdesig-560911
"..A magas Udvari Haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit isten ostorai, a belső zavargások, a vészt hozó járvány, a vizek igen káros áradása, a legyek és egerek csodálatos változásai és tömegei látogatták meg és sújtották, annyira, hogy lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzel a közterhek és kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betevő falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában, keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam és ami a legfőbb dolog, a katolikus vallás is inkább gyarapodhassák.
Minthogy azonban világosan látom, hogy e szándékom a magas Udvari Tanács támogatása, különös kegye és jóakarata nélkül sikeresen meg nem valósítható, ezért a magam és a többiek nevében alázatosan kérem, hogy,,, Magyarországon és más örökös tartományokban kinevezett helyi parancsnokok támogatásával minden további fizetségtől, a harmincadosok és vámszedők részéről jövő zaklatástól mentesen, szabadon és késleltetés nélkül utazzanak, továbbá letelepedési helyükön néhány évig a közterhek alól mentesüljenek, és az összeírás vagy az ezredek tisztjei által gyakorolt újoncozás alól békében maradjanak, és az említett módon a király és az ország javáról haszonnal gondoskodni méltóztassék.” (Károlyi Sándor folyamodványa – 1712)"
Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tar...agyarorszag-benepesitese-a-torok-kiuzese-utan
Igaza van Prominornak, a rövid, pusztán két idősávban idézett történelmi áttekintés alapján is..hagyománnyá vált azon idegen népcsoportokkal szembeni ellenérzés irigységgel vegyülve... akik betelepítésétől remélték egykor az ország helyreállításában nyújtott segítséget...
Leegyszerűsítem a válaszadást kezdem, bár nem nekem címezte , varázsdoboz kérdésével, mert nekem is van egy válaszom erre..
Az egyik ugyanebben a témában #12 és #13 bejegyzéseim.. A másik pedig, tessék a svábokra gondolni, megnézni településeiket, s összehasonlítani a szomszédos 'magyar' lakta falvakkal... vagy anno Romániából, a Felvidékről érkező képzettebb, esetleg akár több nyelvet beszélő menedék kérőkkel szembeni általánosításra, amiért éppen a munkához való viszonyuk miatt, s a hozzáértésük, szorgalmuk okán jobban érvényesültek az "ezer éve" itt élőknél....
/www.kisebbsegkutato.tk.mta.hu Ajánlom az ezen az oldalon található régebbi és mai tanulmányokat...
phoenix bejegyzéséhez csak egy cikket mellékelnék, ami talán némi választ ad egy másik témában felvetett sanda gyanúra is.. Az Alcsuton élő József Károly Főherceg és a romák kapcsolatáról íme az írás..
Habsburg József Károly főherceg és a cigányok.pdf
Az egyik ugyanebben a témában #12 és #13 bejegyzéseim.. A másik pedig, tessék a svábokra gondolni, megnézni településeiket, s összehasonlítani a szomszédos 'magyar' lakta falvakkal... vagy anno Romániából, a Felvidékről érkező képzettebb, esetleg akár több nyelvet beszélő menedék kérőkkel szembeni általánosításra, amiért éppen a munkához való viszonyuk miatt, s a hozzáértésük, szorgalmuk okán jobban érvényesültek az "ezer éve" itt élőknél....
/www.kisebbsegkutato.tk.mta.hu Ajánlom az ezen az oldalon található régebbi és mai tanulmányokat...
phoenix bejegyzéséhez csak egy cikket mellékelnék, ami talán némi választ ad egy másik témában felvetett sanda gyanúra is.. Az Alcsuton élő József Károly Főherceg és a romák kapcsolatáról íme az írás..
Habsburg József Károly főherceg és a cigányok.pdf
Az irigység szó nem biztos, hogy megfelelő.Pláne meg ha a svábokat hozod például és összevettem azzal amit fentebb olvashattam, miszerint a betelepített cigányság nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket a mezőgazdasági munkák kapcsán(sem).
Amikor a magyar porták elhanyagoltságát emlegeted,akkor némely kisebbségiről beszélsz, vagy általánosítasz és abban benne vannak a fehér bőrű magyarok élőhelye is?
Csak most ne gyere kérlek a "keveredéssel", mert ez bizony valós az elmúlt századok alatt.
Amikor a magyar porták elhanyagoltságát emlegeted,akkor némely kisebbségiről beszélsz, vagy általánosítasz és abban benne vannak a fehér bőrű magyarok élőhelye is?
Csak most ne gyere kérlek a "keveredéssel", mert ez bizony valós az elmúlt századok alatt.
Végig olvastam csatolmányodat. Nil nóvum...József főherceg álma kísért és álom is maradt.
Ugye Mária Terézia kezdeményezése gyakorlatilag a jászokon és a kunokon megbukott. Ők nem az elképzeléseknek megfelelően a kunsági magyar gyereket adták cserébe a jászsági cigánygyerekekért és fordítva, hanem a kunságiakat cserélték jászsági cigánygyerekekre és fordítva.. Vagyis a gyerekek az azonos kultúrában szocializálódtak. Ezt lehetővé tette, hogy a Jász-Kun Kerületek nem vármegyei és kamarai fennhatóság alatt álltak, hanem csak a királynak tartoztak elszámolással, s a mindenkori jászkun főkapitány a nádor volt , aki nem értett egyet Mária Terézia elképzelésével, ezért szemet hunyt az ilyentén gyakorlat felett.. Ami pedig József Károly kísérletét illeti az a kötelező katonáskodáson vérzett el, hiszen mire a cigány embert elvitték katonának már volt négy öt gyereke... Az asszony pedig egyedül maradt családfenntartó nélkül... S mivel egyszerre telepítette le a családokat az alcsuti birtokon, a hasonló életkorok miatt egyszerre több családnál jelentkezett ez a probléma, ami az egészet kudarcba fojtotta.. Az pedig nyilvánvaló, ezt számos kísérlet, követési tanulmány is igazolja, hogy a környezeti hatások alakítják ki az egyén fejlődését, a gének szerepe "környezet független". Az oktatás, nevelés hatását a svédek 25 éves követési tanulmánya jól bizonyítja, nem jut az eszembe a szerző, de már anno is kötelező olvasmány volt az egyetemen a Jövőnek nevelünk című dolgozat..
Természetesen valós "a keveredés az elmúlt századok alatt", de gondolj abba bele, hogy a legjellemzőbb formája a máshonnan érkezőknek az adott országban felnőtt gyerekeik, unokáik házassága, párkapcsolata.. ez pedig csak génkeveredés, ami az azonos országban élők, magukat azonos etnikumnak vallók körében is megtörténik..
Természetesen valós "a keveredés az elmúlt századok alatt", de gondolj abba bele, hogy a legjellemzőbb formája a máshonnan érkezőknek az adott országban felnőtt gyerekeik, unokáik házassága, párkapcsolata.. ez pedig csak génkeveredés, ami az azonos országban élők, magukat azonos etnikumnak vallók körében is megtörténik..
Utoljára módosítva:
...és ott ebben az eseteben működik is, csak valahogy a "kisebbség "estén ez nem működ-mármint a beilleszkedés.
(nem emlékszem jól, hogy a Főherceg kijárta nekik a katonamentességet?)
(nem emlékszem jól, hogy a Főherceg kijárta nekik a katonamentességet?)
Mint fentebb írtam nem intézte el, ez volt a kudarc oka...
S közben rákerestem Bogdan Suchodolsky a szerzője A jövőnek nevelünk c. könyvnek...
Phoenyx írja:-Mária Terézia újabb intézkedés hozott, miszerint a kettő-négy éves gyerekeket ki kell emelni a családból, és magyar parasztcsaládokhoz kell adni.
Viszont Te cseréről írsz. Vajon melyik a helyes?
"Mint fentebb írtam nem ez volt a kudarc oka..." -"a kötelező katonáskodáson vérzett el,"-erre kérdeztem rá, hogy nem kaptak mentességet?
Szerintem több rossz döntés következménye volt, nem lehet csak egyet kiragadni.
Viszont Te cseréről írsz. Vajon melyik a helyes?
"Mint fentebb írtam nem ez volt a kudarc oka..." -"a kötelező katonáskodáson vérzett el,"-erre kérdeztem rá, hogy nem kaptak mentességet?
Szerintem több rossz döntés következménye volt, nem lehet csak egyet kiragadni.
Elnézést amiért e magasröptü irásokhoz hozzá merek szóllni , de ezért tuom mindjárt jönn a kioktatás , de nem lenne muszály egy magyaroklakta településnek sem elbujnia a dunántulon a svábok lakta falvakkal szemben ! Igaz az elmult 70 év elég sok negativumot eredményezett ki igy nézi , ki ugy , hasonlóan 56-hoz . Valakinek forradalom valakinek ellenforradalom volt . De én emlékszem ifjuságom idejére amikor még a legnagyobb nyári munka befejezése után a falu utcái , járdái tisztára volta söpörve , egy szál szalma vagy mást nemtaláltál ott ! A házak elött mindenhol kis virágos ágyások voltak megy csodásan gondozva és öntözve voltak az idénynek megfelelö virágokkal !
Amugy Erdély svábok lakta településein melyek megüresedtek a konduktor uralkodása idején / 8 ezer DM-t kapott 1 föért Kohl-tól/ cigányok települtek az üres házakba ! Csodásan gondozák magukhoz mérten azokat , nemhagyják a termöföldeket az ebek hányadára veszni !! Igen van ilyen is és vasárnap meg némely ünnepnapokon tele van velük az ottani Evangélikus templom ! Van ilyen is !
Amugy Erdély svábok lakta településein melyek megüresedtek a konduktor uralkodása idején / 8 ezer DM-t kapott 1 föért Kohl-tól/ cigányok települtek az üres házakba ! Csodásan gondozák magukhoz mérten azokat , nemhagyják a termöföldeket az ebek hányadára veszni !! Igen van ilyen is és vasárnap meg némely ünnepnapokon tele van velük az ottani Evangélikus templom ! Van ilyen is !
Gyula! Biztos, hogy evangelikust akartál írni?
"de nem lenne muszály egy magyaroklakta településnek sem elbujnia a dunántulon a svábok lakta falvakkal szemben"-és szerencsére nem is kell!
Ui.:"Elnézést amiért e magasröptü irásokhoz hozzá merek szóllni , de ezért tuom mindjárt jönn a kioktatás ,"
-már miért jönne? Azt szokni kell, hogy egy proffnak más rugóra jár az agya és más az ismeretanyaga mint más földi halandónak, de magam részéről azt értékelem, ha valaki egyáltalán hozzámer szólni, nem csak bevág ide egy " tecciket" oszt jónapot". Akkor ez a topik is elhal, ha nincs hozzászóló vagy csak a kioktatás a cél. Ha valaki mond 3 jó ellenérvet én mindig hajlandó vagyok megváltoztatni véleményem.
"de nem lenne muszály egy magyaroklakta településnek sem elbujnia a dunántulon a svábok lakta falvakkal szemben"-és szerencsére nem is kell!
Ui.:"Elnézést amiért e magasröptü irásokhoz hozzá merek szóllni , de ezért tuom mindjárt jönn a kioktatás ,"
-már miért jönne? Azt szokni kell, hogy egy proffnak más rugóra jár az agya és más az ismeretanyaga mint más földi halandónak, de magam részéről azt értékelem, ha valaki egyáltalán hozzámer szólni, nem csak bevág ide egy " tecciket" oszt jónapot". Akkor ez a topik is elhal, ha nincs hozzászóló vagy csak a kioktatás a cél. Ha valaki mond 3 jó ellenérvet én mindig hajlandó vagyok megváltoztatni véleményem.
Utoljára módosítva:
Varázsdoboz , igen ! Mert nagyrészük a "Siebenbürger"-i sváboknak Evangélikus volt ! Valamikor még az "átkosban" értsd az NDK-s idökben sok csomagot szállitottunk le Hermannstadt-ba /Nagyszeben/ az Evangélikus egyháznak akik elosztották a rászorulok között , ruházatott , könyveket etc.pp. tölük tudom e dolgokat . Még ma is járnak le barátaim /vannak ám ilyenek is 
/oda és csinálják tovább a dolgukat , sok volt NDK-s lelkész is odatelepedett le és dolgozik ott .
/oda és csinálják tovább a dolgukat , sok volt NDK-s lelkész is odatelepedett le és dolgozik ott .
Tudod ez nekem azért volt furcsa, mert Erdély mélyen református. Igaz nem ott élek, de kisebbséget lakóhelyemen még evangélikusban nem is láttam. Inkább katólikus templomba járnak.(bár Máriapócsot szinte megszállják a búcsúk alatt-az meg ugye görög kat.
Segíts Gyula, mert összekavarodtam.Azt írod:-Varázsdoboz , igen ! Mert nagyrészük a "Siebenbürger"-i sváboknak Evangélikus volt ! Valamikor még az "átkosban" értsd az NDK-s idökben sok csomagot szállitottunk le Hermannstadt-ba /Nagyszeben/ az Evangélikus egyháznak akik elosztották a rászorulok között , ruházatott , könyveket etc.pp. tölük tudom e dolgokat . Még ma is járnak le barátaim /vannak ám ilyenek is
"Erdély svábok lakta településein melyek megüresedtek a konduktor uralkodása idején / 8 ezer DM-t kapott 1 föért Kohl-tól/ cigányok települtek az üres házakba !"
Majd így folytatod:-"Mert nagyrészük a "Siebenbürger"-i sváboknak Evangélikus volt !" (kondukátor és nem konduktor, az egészen más)
A cigányok felvették az evangélikus hitet?
Nagyon köszönöm válaszod - helyettem - igen, ilyen vonatkozásban gondoltam a hozzászólásom kérdéses részét!
A csatolmányod ugyan nem tudtam letölteni, a tabletem nem tudja kezelni, majd notebookon próbalkozom.
Azért fogalmaztam ugy, mert bizony a sváb lakta területek valóban gondozottak, tiszták a porták, nem hagyják el magukat, semmilyen értelemben, értsd, hagyományaikban sem.
Nézzétek meg a sváb bálokat!
Ott van apraja-nagyja, szívesen résztvesznek! Készítenek, sütnek-főznek, hagyományosan rá!
Kolléganőm volt most sváb bálban, fiatal még, köténykés, csinos ruhájában ropta végig férjével azt az éjszakát!
A Bakony pld tele van svábok lakta településekkel.
Szépen rendbetartott udvar, kiváló, hozzáértő kertgondozás - az olaszfalusi kertek burgonyái, káposztaféléi, paprikafajtái mind nagy mennyiségben, remek minősgében terem - és szőlőművelés, mind jellemző rájuk.
És irigylik őket.
Mert van eladásra is szánható terményük, s abból hozamuk..
Dolgoznak érte, sokat...
Valóban, Gyula, igaz a 8000 DM/fő...gyorsított eljárassal jutott az ki, akiért a német allam fizetett!
Nem tudom, ki irigyli a sváboktól. Sehol nem olvastam ilyet. Szerintem nem is a svábokat kell kiragadni. Ez nem rájuk lett "kihegyezve" és értsd jól. A cigányokról beszéltünk. A fehér bőrű magyar portája bármikor van ugyan olyan.
