Szia Verőce!
A minősítő eljárás előtt már hetekkel nagyon izgultam, mondhatnám féltem. Most utólag azt mondom felesleges volt. Mivel napközis vagyok, így a nap sorrendje felborult. Előbb volt a védés és a válaszok megadása, mint a foglalkozások megnézése. Amikor eljött a nagy nap, engem is meglepett mennyire nyugodtan kezdtem hozzá. Az iskolában én voltam az első, aki részt vett ebben az eljárásban. Igaz voltak akik már feltöltötték a portfóliójukat, de az első felvonásban, 2014 tavaszáig. Ők nem kerültek még sorra. Nagyon jó érzés volt, hogy a többiek is velem izgultak, amennyire csak tudták segítették a munkámat, hogy sikerüljön minden. A legnagyobb támogatást az iskola vezetőmtől kaptam, mint szakmai, mint emberi szempontból. Mindenkinek kívánom, hogy ilyen igazgató mellet dolgozhasson. A gyerekek is érezték, hogy valami fontos dolog történhet, s ők is a maguk kis módján megtettek mindent.
A védés és a válaszok megadása után már teljesen nyugodt voltam, hisz ami ezután jött már ismerős terep, mindennapi rutin volt. A végére kissé elfáradtam, hisz de 11- du. 16:30-ig tartott mindez. A bizottságtagjai nagyon segítőkészek, érdeklődőek voltak. Szakmailag maximális felkészültséggel.
Nem tudom Ti hogy készültetek a kérdések megválaszolására, én a védéshez hasonlóan PPS-ben készítettem hozzá vázlatot. Javaslom Nektek is, hisz miután kivetítettem, volt olyan kérdés amire már nem is kellett válaszolnom, mondván, hogy" látjuk a választ". A kötetlen szakmai beszélgetésben teljesen egyenrangú félként vehettem részt. Nem érződött a vizsgázó és vizsgáztatott helyzet.
Most, hogy minden lezajlott, s csak az eredményre várok, úgy érzem jól tettem, hogy jelentkeztem. A mi generációnk, közel két évtizede dolgozik úgy, hogy az intézmény vezetőjén kívül senki nem nézte meg milyen munkát végez. Mindenkinek szüksége van a megerősítésre, legyen az akár pozitív, akár negatív, ahhoz hogy megtalálja a legjobb módszereket a munkájához. Az önértékelés nem minden! Egy kívülálló más szemmel néz minket, s a véleménye sokban segíthet. Persze ha az jó szándékú és segítő!
Összegezve, igazán felemelő érzés pozitív véleményeket hallani arról amit csinál az ember. Talán még soha ilyen sok jó kritikát nem kaptam a munkámmal kapcsolatosan. Ezek révén feltöltődve, megerősödve tudom tovább folytatni a munkát.
Kívánom, hogy mindenkinek része legyen ebben az élményben.
Kedves Kandix!
Jó érzéssel olvastam soraidat.
Megnyugtató, hogy a szakértők emberileg is és szakmailag is a helyzet magaslatán állnak.
Van olyan intézmény, ahol még a vezető sem látogat órát.
Köszönjük a részletes beszámolót és még egyszer gratulálok!

Annyira jó az ilyen pozitív tapasztalataitokról olvasni, bár még nincs időpontom a minősítésre, ilyenkor mindig egy kellemes izgulás lesz rajtam, s várom, hogy hasonló helyzetbe és tapasztalatokkal gazdagodva én is átessek ezen a procedúrán. Azért sokszor ambivalens érzéseim is vannak. Mivel kerületünkben intézményi összevonásokra is sor kerül most a nyáron, ismét írhatom pl. az intézményi bemutatást is (meg kell majd ismernem addig közelebbről is a másik 2 óvoda jellegzetességeit, személyi összetételét stb.), ami megint nem kis munka lesz, s ismét a nyári pihenésből fogja elvenni az időt. S mivel év elején új gyerekekkel is bővül a csoport, egy része iskolába is megy, ezért a csoportprofilt is újra kell fogalmazni a többi anyagon túl. Hát már igazán jó lenne túl lenni rajta, hogy ilyen jó érzésekkel ahogy Te is leírtad, fellélegezve már CSAK a mindennapi munkára lehessen a figyelmet fordítani.