Melitta, a te fórumod, a te szabályaid, nyilván te döntöd el, mit, és hogyan lehet!
De én meg egy szabad szellem vagyok, és inkább elköszönök, minthogy egy katonás, és örökké fegyelmező légkörben topikolgassak, és olvassam bosszankodva a rendre utasítgatást. Köszönöm az eddigi lehetőséget, és további kellemes társalgást mindenkinek!
Georgina, Varázsdoboz, köszönöm a kedves személyiségeteket, örülök, hogy ha csak rövid időre is, de netes ismerettségbe kerülhettem veletek! Puszi: Vicus
Most akkor hol is kezdjem?
Értem, s megértem az asztaltársaságunk érzelmi és értelmi problémáit.Ezen én is átmentem s nem is ilyen kellemes társaságban és társalgásban....
Nem titok az életkorom, s a Tiétek sem az, hisz utaltatok már rá ki hány évvel idősebb nálam ( ha más nem privátban), s az se legyen titok, hogy az állandó "törzsasztal" valamennyi résztvevőjével sűrű privát levelezést is folytatok. Ezek alapján én vagyok a kiscsoportos óvodás a csapatban s mint ismert a gyerekszáj mindig őszinte, s kimondja amit gondol... Másrészről,régen divat volt levelet írni tollal és pennával. Mivel a számítógép nem csak a kakaót, de a tintát sem szereti, így mégiscsak kénytelen vagyok a klaviatúrát nyomkodni...
Levél a Régimódi Törzsasztalhoz:
Drága Barátaim!
Minden valamire való színdarabban van egy hatásos "antré"!
Ezért most engedjétek meg, hogy idemásoljam egy Tündéri Barátom tegnap hozzám intézett sorait,amiről nem is gondoltam volna, hogy mára ennyire aktuális lesz!
Íme a mese:
"A kismadarat üldözi a róka, szegényke még nem tud repülni, látja ezt a tehén , s rápottyant egy lepénykét... A madárka ahogy megnyugszik elkezd a jó melegben ugrándozni, a fejét is kidugja a szarból, a róka el is kapja, be is kapja.... Általában azt szűrik le a történetből, hogy aki szarban van ne ugráljon.. Persze ez is lehet egy konzekvencia, de sokkal fontosabb azt felismerni, hogy aki szarik rád az nem biztos, hogy az ellenséged, s aki kihúz a szarból nem feltétlenül a barátod.."
Az is Tündéri Barátom egyik mondása, hogy " A tapasztalat az, amit az ember általában azután szerez meg, mielőtt szüksége lett volna rá!"
Mindannyian élünk, éltünk tartós kapcsolatban, ezért nagyon jól tudjuk azt, hogy nem könnyű összecsiszolódni, de még nehezebb együtt is is maradni.
Az a dolog lényege, hogy akarunk-e együtt maradni s küzdeni egymásért, vagy feladjuk s rávágjuk egymásra az ajtót? Évtizedeket élünk le egymás mellett. A kezdeti csinos vonalaink kissé kikerekednek, hajunk színe is megváltozik s a bőrünk sem hasonlít már egy hamvas őszibarack finomságára, mégis együtt vagyunk! S miért? Mert az erkölcsi értékrendünk még mindig egy és ugyanaz amit olykor véres vésővel faragtunk ki egymásból magunknak s hoztunk vele létre egy mára biztos stabil követ !
Lett s légyen nekünk Sarokkövünk.
Ez a topik fiatal. Most kezünkben a faragószerszámok végtelen tárháza rendelkezésünkre áll. Meg kell találnunk a megfelelő eszközt amivel végleges formára tudjuk majd alakítani a házunk(topikunk) alapkövét, sarokkövét,hogy tudjuk honnan indulunk, mire építünk- mert ezáltal nem fogunk célt téveszteni s tudjuk majd, hogy házunk biztos alapokon áll.
Mindenből lehet tanulni, ha az ember akarja. Régi szabály s csak egy régimódi ismerheti: "Úrinő társaságban pénzről, szexről nem beszél! "
Innen is felismerhető a mai világban ki honnan jött és mit hozott alapként magával. Gyönyörű példája az úrinőségnek Melitta megszólalása. Nem beszélt a pénzről, pedig lássuk be, vért izzad minden hónapban azért, hogy a szerverköltséget előteremtse, hogy nekünk legyen hol játszani. Egy szervernek tárhelye van, ami nem végtelen...
Végtelenül kedvesen szólt a kimondatlan dolgokról. Nekem sokkal rosszabb tapasztalataim vannak itt moderátori rendreutasításról ami kimeríti az igazságtalanság fogalmát is...
Azt gondolom, ha valamit el akarunk adni, tudni kell becsomagolni;-) s most kacsintottam.
Gyere tedd nagyi csipkés terítőjére vagy tedd mellé az antik tortalapátod, s már itt is a helye ha megkínálsz vele...
Most azért jó ha itt marad a fentebbi ( most már tényleg fogyókúrás recept, mert nekem most görcsbe rándult a gyomrom) ominózus képsorozat-ami egyébként valami csodás, azonnal lájkoltam is akkor-mert nem tévesztjük szem elől a célt s a lefaragott szilánk mintadarab lehet a soronkövetkezőknek, újonnan érkezőknek.
Zárszónak álljon itt Tündér Barátom másik bölcselete, amit Ő is régi Tanítómesterétől kapott:
"Ami elveszti amiságát, már nem az ami! "
Ne engedjük, hogy a Régimódi elveszítse régimódiságát!
Forró Baráti Üdvözlettel: Varázsdoboz