Kedves MEGTALALTSzerintem bármit kérhetünk. Nem ell szégyelnünk, és nem kell azzal törődnünk, hogy megérdemeljük-e vagy nem. Kérnünk kell és megadatik, mert mindenből rengeteg áll rendelkezésre ls neked és nekem is jut elég.
Kedves TunderMano
Orommel olvasom,hogy te is olvasod az ilyen temaju konyveket es ajanlom en is mindenkinek,mert akarateronkkel es az abban valo hitunkkel csodalatos eredmenyeket erhetunk el.
En hozzaszolasodhoz annyit szolnek hozza,hogy ha vagyaid teljesuleseben tokeletesen hiszel,nincs az a szemely,aki irigyeskedeseivel,ellensegeskedeseivel gatat szabna.Barmit elerhetsz,ha tiszta szivedbol akarod es vagysz ra.
AZ VAN,AMIT TE AKARSZ ES BENNE HISZEL!-ezt ne feledd,kedves TunderMano.
En mindennapjaimat reggel ezekkel a gondolatokkal kezdem: Beket,szeretetet,boldogsagot,biztonsagot,boseget es joletet,gazdagsagot,sikert kivanok magamnak az elet osszes teruleten.Es sohasem feledem,az van,amit en gondolok,hogy legyen es eletemet korulolelje.
Nagyon sok sikert kivanok neked az elet osszes teruletenkiss
Miért nem működik ez azoknál, akik holnap éhen, vagy szomjan halnak?
Pedig náluk jobban nem akarhat enni és inni senki.
Ez nagy kívánság?
Ez a megrendelősdi egy újabb üzlet az ezoterikus piacon.Szerintem.
Nemcsak Neked szántam, hanem mindenkinek aki ebben hisz.
üdv:shanti
szia
talán azért nem, mert legbelül már föladták.olyan az mint: van aki meggyógyul súlyos betegségből van aki nem. ismerek ilyet is olyat is. egyik hiszi, akarja a gyógyulást, másik már feladta, beletörődik, hogy neki ez jutott!
vagy, lásd gazdagság:rengeteg ismerősöm van aki ahítozik, de a szavaival azt mondja, neki ez nem jár!!
Szerinted egy afriai újszülött csecsemő is mindjárt feladja? Inkább éhen hal, csontsoványra lefogyva? Én nem hiszem. Hiszen ők még nagyon is kapcsolatban vannak a szellemvilággal. Látják, és hallják a szellemeket, lelkeket, angyalokat.
Mi erről a véleményed, meglátásod?
Nagyon sok szeretettel Erzsi.kiss
Szia Kicsi Fecske!
Odáig nem gondolkodtam el!
De ez még nálam is keveredik. Mert ugye azt tartják mindenki egy előre bevállalt sorssal születik le. Persze van a szabad akarat, közben bármikor változtathatok, de vannak mérföldkövek, amiket "érinteni kell".
Elkanyarodtam a rendeléstől...
De valamelyik lélek, odaföntről ilyen sorsot szánt magának valamiért!
Ezt én sem értem, sokat gondolkodom:ki az aki bevállalja a gyilkos szerepét, ki a pedofilét, ki a gyermekét bántalmazó szülőjét, és adott esetben, ki az aki az éhezőjét???
Ha kívánhatnám, csak békét, szeretetet, bőséget kívánnék az egész világnak. Rosszul vagyok a gonoszságtól, az irigységtől, a harcoktól...híradót sem nézek!
Nem tudok Neked érdemleges magyarázatot adni.
Kicsi és tudatlan vagyok hozzá!
Kedves Tündér Manó!kiss
Én inkább tól-ig értelmezném, hogy teljesíti az Isten az ember kérését. Bocs, hogy így írom, mert számomra az univerzum nagyon személytelen. Az Istent érzem annak a személynek, aki teljesíti a kérésünket, kéréseinket, és allig várja, hogy teljesíthesse. Az univerzumot Isten teremtésének érzem. Mert már értelemmel-egóval rendelkező ember tudja csak kettősen szemlélni a világot. Egyszerre akarni, és nem akarni ugyanazt a dolgot. Vágyni, és félni is attól, hogy beteljesedik a kérése. Én is voltam már így. Nagyon vágytam valamire, de rettenetesen féltem attól, hogy be is teljesedik. Értem, hogy mire gondolsz. Úgy tudom, hogy 4-7 éves korig záródik be az a képessége az embernek, hogy kapcsolatban tudjon maradni a szellemvilággal, és az angyalokkal, és az előző inkarnációira emlékezzen. Én úgy érzem, hogy azt amire gondolsz, ezutáni időre értendő.
Nagyon sok szeretettel Erzsi.kiss
Szia KEdves ERzsi, igen nagyon jól megfogalmaztad amire gondoltam!!
Én meg Angyaloktól kérek, vagy elképzelem, hogy apró "MAnók" dolgoznak "odafönt" az ügyemen...Univerzum szó valóban személytelen!
Hajajj, nekem is sokszor van hogy kérem de félek, és sokszor nem tudom eldönteni valóban akarom-e az áhított, dolgot! úgyhogy nem is reklamálok az ""Univerzumnál"", mert amíg a fejemben nics rend, ill. nem döntöttem el, akarom, nem akarom...addig nem is várhatok semmit!!
De ma valahol láttam egy nagyon jó idézetet:
A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.
Szia Kedves Erzsi!
Irigylésre méltó a hited, de egyáltalán nem irigylem, örülök neki, h. van Valaki aki így hisz...nekem néha meginog!!(régen többször, mostanában már nem annyira)
Néha elkeseredett vagyok és csalódott, de ezt is csak magamnak köszönhetem! Ha ezeket az időszakokat "át tudnám optimistán vészelni"...biztos vagyok benne, h. jönnének a sikerek és megrendelések...
Igyekszem, csak nem mindig sikerül!
De gyakorlás teszi a "mestert"!
Azért sem adom föl!
Szép NApot!
Sziasztok!
Kedves Kijuma, köszi a videót, bár én már megnéztem vagy 20 szor. Ez az etalon+könyv is megvan...
KEdves ERzsi!
Valószínű azok a gyerekek nem éreztek semmit, csak mentek mert muszály. Nagyon sok ember van ma is, aki csak mondja hogy hisz, de nem úgy él, és eljár templomba mert belenevelték.
Én megyek, ha úgy érzem csendre és nyugalomra, Istenre, Jézusra vágyom, ill. úgy érzem ott az Angyalokhoz is közelebb vagyok. Bár ahol lakom, folyton zárva van a templom, én pedig csak úgy szeretnék beülni, egyedül. misére nem megyek, valahogy nem jönnek be a papok prédikációi..
Velem az a baj, sürgetek. Szinte mindent. De nemrég óta találtam rá az Angyalokra, annak ellenére hogy mindig Velem/Velünk voltak.
Úgy érzem sok időt elvesztegettem. Így kissé türelmetlen vagyok, ami tudom nem jó!
Tudom rengeteg időm van, nem időhiány miatt sietek..
De mindenre szükségem van..amit kérek(most azonnal...)
És....kicsikét lusta vagyok foglalkozni a vágyaimmal, ezért pedig csakis egyedül én vagyok a hibás...de jórészt csak este van időm, akkor meg hulla fáradtan ágyba esem, és arra van időm, h. köszönetet mondjak a mai napért és belelszom...
Szóval mint írtam, ezért nem reklamálok...
hisz én bakizok...nem a "csomagot szállítók"!
Inasi, Neked gratulálok, hogy "ilyen" közel kerültél az Égiekhez!
Ez így van, de mindennek eljön az ideje. Azt szoktam mondani, hogy van aki az út elején, van aki az út közepén, van aki az út végén jár. De nincs még vége az útnak. Szerintem az a lényeg, hogy az úton vagyunk, és azon is maradjunk.
Sok szeretettel Erzsi.kiss