Sziasztok!
Mindenkinek kivánok kellemes hetet,sok pihenést és jó vizsgákat a tanulóknak!
Tegnap olvastam és nagyon elkeseritő mennyi baj van a világunkban,földünkön ahol élünk! Sok mindent már megértek én is,de azt nem,hogy miért kell ártani,pusztitani az embereknek akik ezt teszik,ott ahol Ők is élnek!
Méreg a földben
A talajba szivárgott mérgező anyagok ma már az emberi életet is veszélyeztetheti. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a növényvédő szerek a világon évente 1,5 millió mérgezést okoznak, amiből 30 ezer halálos kimenetelű.
A talaj nélkülözhetetlen feltétele a növényi- és állati létnek és az emberi táplálék biztosításának is! A szárazföldek élővilága viszonylag új keletű, alig 4-500 millió éves. A szárazföldeket rövid időn belül, úgyszólván maradéktalanul meghódító növény- és állatvilág nem jöhetett volna létre a talaj mikroszkópikus élővilága (vírusok, baktériumok, gombák, algák, fonalállatkák) nélkül. A mikrolények nélkül a talajok ásványi és kémiai anyagai nem válhatnának növényi (ezen keresztül állati- és emberi-) táplálékká. Az élővilág hulladékai sem alakulhatnak hiányukban ismét talajjá és növényi táplálékká.
A talaj élővilágát elpusztító szennyezésének is sokféle útja van. Az egyre intenzívebb mezőgazdasági tevékenység, ami sós pusztasággá teheti a földet csupán az egyik óriási probléma. A legnagyobb a savas eső hatósugara, gyakori előfordulása csökkenti a talaj pH-értékét és módosítja a talajban zajló kémiai- és mikrobiológiai folyamatokat. Az eső és más csapadékok nagy szerepét mutatja, hogy a csernobili katasztrófa után bekövetkezett esők - hazánkban is - a sugárzó anyagok nagy részét kimosták a levegőből, ezáltal növelték a talaj és a növényzet radioaktivitását.
A szennyvizek is sokféle nemkívánatos anyagot juttatnak a talajba. Magyarországon a települések nagy része nincs csatornázva, a háztartások kommunális szennyvizét emésztőgödrökbe vezetik. Sok helyen szennyezett vízzel történik az öntözés. Jelentős az mezőgazdasági területeken intenzíven történő műtrágya- és növényvédőszer-használat. Ezek egészségkárosító hatását jól mutatja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése, ami szerint
a növényvédő szerek a világon évente 1,5 millió mérgezést okoznak, amiből 30 ezer halálos kimenetelű. Hollandiában állítólag 6 méter mélységig szennyezett a talaj, a mértéktelen műtrágya- és vegyszerhasználat miatt. Szerepet játszik a talaj mérgezésében a felszínen elhelyezett különféle hulladékok, a háztartási szeméttől kezdve az ipari hulladékon keresztül a meddőhányókig.
Magyarországon a mai napig előfordul, hogy egy elhagyatott helyen egyszerűen kidobják a szemetet. Ez a mentalitás nemcsak az egyszerű emberekre jellemző, hanem a vállalatok, cégek is követik ezt a primitív szokást. Esztétikailag is nagyon bántó ez a látvány, és különösen kellemetlen, ha a szél, a csapadék széthordja a nemegyszer veszélyes anyagokat a tárolás helyéről. A veszélyes, ömlesztett anyagokat nem lenne szabad a felszínen nyitva tárolni. Előírások vannak - amelyeket nem mindig tartanak be - arra vonatkozólag, hogy milyen anyagot hogyan kellene tárolni. Egyszerűbb esetekben földréteggel kell bevonni a hulladékot, kényesebb, veszélyes anyagoknál silóba, bunkerbe, konténerbe helyezve kell megakadályozni a szennyező anyag talajba jutását. A vízben oldódó veszélyes anyagokat a csapadék nem csupán a felszínen tudja továbbítani, hanem a felszín alatti vízrendszerekbe is átszivárogtathatja, nem ritkán magukba az ivóvíznyerő forrásokba is.
Nagyon sok problémát okoz a veszélyes hulladékok szakszerűtlen elhelyezése, tetőzve a savas esők, vegyszerek és a szennyvizek által már előidézett talajszennyezést. Ezt megelőzendő olyan tárolókra van szükség, amelyben a műszaki megoldások, a környezet geológiai és egyéb viszonyai megakadályozzák a hulladék kijutását a környezetbe. Egyébként a talaj minőségének megőrzésére és regenerálódására a legjobb módszer a természetes növénytakaró helyreállítása, óvása.
A hulladéktermelés gigászi növekedése.A jelenség kritikussá vált!!!
Ártalmas veszélyes hulladékok.
A városok nem tudnak mit kezdeni a saját maguk által termelt szennyel és szeméttel, az
mérgezi a környezetet. A helyzetet súlyosbította, hogy óriási mennyiségben megjelentek az egészségre ártalmas veszélyes hulladékok. Az elmúlt évtized hihetetlen elektronikai és informatikai fejlődése elképesztő mennyiségben termeli az e-hulladékot.
A hulladékcsökkentés érdekében azért kell rendkívüli erőfeszítéseket tenni, mert - hiába jó a hulladékkezelés és hasznosítás rendszere - a hulladéktermelés elpazarolja az erőforrásokat és környezetszennyezéssel jár.
Sem a hulladék hasznosítása, sem a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő ártalmatlanítás nem helyettesítheti a megelőzést!!!
Papír
A papírgyártás az egyik legszennyezőbb, legkárosabb folyamat. Amíg a farostokból cellulóz lesz rengeteg víz, energia és vegyszer fogy el. Minél fehérebb egy papír, gyártása annál szennyezőbb a klóros fehérítés miatt. A gyorsan növekvő puhafa-ültetvények kiszipolyozzák a talajt és rengeteg műtrágyát és növényvédő szert igényelnek.
A papírgyártáshoz több mint 2000 vegyületet használ az ipar; a nyomda még további ezret. Minden tonna nyers újságpapír 70 kg vegyszert tartalmaz.
Mi magyarok fejenként 55 kg papírt fogyasztunk évente!!! Ez iszonyat!
Üveghulladék
Az üveg a természetben nem bomlik le. Csak akkor környezetbarát, ha a gyártási folyamatba visszaforgatjuk. Egy átlagos üveg 45-60 alkalommal újratölthető, és még a tisztítással, selejtezéssel együtt is 80%-os az energia-megtakarítás. Újraolvasztással is 20-30% megtakarítható.
Fémhulladék
Az alumínium gyártásakor minden tonna timföld előállításakor (a csontok törékenységét fokozó fluor felszabadulásán kívül) legalább
egy tonna vörösiszap is keletkezik, ami a hazai veszélyes hulladékok 56%-át teszi ki!
Műanyagok
Az elmúlt években rohamosan nőtt az egy főre jutó műanyag-felhasználás. A legtöbb műanyag évszázadokig fog állni a lerakókban változatlanul.
Tele vannak veszélyes segédanyagokkal, melyek a lassú bomláskor felszabadulhatnak.
Újrahasznosítható műanyag
Az Európai Unió minden eddiginél jobban szorgalmazza a hulladékok újrahasznosítását. 2012-re meg kell állítani, 2020-tól, pedig csökkenteni kell a hulladékmennyiség növekedését. Az európai képviselők által elfogadott keretdirektíva meghatározza a feldolgozási műveletek preferenciális sorrendjét: újbóli felhasználás, újraértékesítés, más értékesítési eljárások, és végül biztonságos, környezetkímélő megsemmisítés.
A hulladékok újrahasznosítása ma Magyarországon kezdeti stádiumban van!!! SAJNOS ITT TARTUNK!
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenntartható fejlődés egyéb területeihez hasonlóan itt is a tudatformálás, a szemléletváltás az egyik legnehezebb feladat. A Körös- Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány ebben a munkában kíván részt venni. A Gyulavári Kastély Látogatóközpont terveinek összeállításakor kiemelt figyelmet kapott a fenntartható fejlődés. Tekintettel arra, hogy annak egyik meghatározó eleme a hulladékok kezelése, az Alapítvány a Kastély működtetése során a prioritások között kezeli ezt a témakört is.
Az EU tagállamainak 2012-ig meg kell állítaniuk a hulladékmennyiség növekedését!
És a nem EU tagállamok vajon szerintetek mit fognak tenni?
Gondoljatok bele most is pusztitják az ŐSERDŐKET,szennyezik az Óceánokat,mészárolják az ÁLLAT és ÉLŐVILÁGOT, az értelmetlen HÁBORUK és vegyifegyverek hány GYEREK és Ember életet oltanak ki! Ez mind mind szennyezés és pusztitása a Földünknek és Élőhelyünknek!
Hulladékhierachia: megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, hasznosítás, és utolsóként a biztonságos ártalmatlanítás!
<!---->