Szép festmények, műalkotások

José Ma. López Mezquita

José Ma. López Mezquita. Patio de los Arrayanes. 1904

Van Gogh

Van Gogh. Terraza de Café por la noche. Plaza del Forum. Arles 1888

Claude Monet

Claude Monet. Dos obras de la Serie sobre la Catedral de Rouen. 1892-94

Van Gogh

Van Gogh. Pont Langlois, 1888

Giovanni Boldini

Giovanni Boldini - Hölgy zongoránál
Giovanni Boldini (31 December 1842 – 11 July 1931) was an Italian genre and portrait painter, belonging to the School of Paris. He was known as the "Master of Swish" because of his flowing style of painting.<sup id="cite_ref-0" class="reference"></sup>

Háry Gyula

Háry Gyula - Budapesti látképek

Senki ne hagyja ki!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!44

egabor123 írta:

Ezt nem lehet kihagyni:
http://www.googleartproject.com/

Kattints a kibontásához...

Köszönöm szépen nagyon-nagyon nagy élmény volt.
Élőbe is megnézem.

Frits Thaulow

Frits Thaulow (20 October 1847 - 5 November 1906) was a Norwegian impressionist painter, best known for his naturalistic depictions of landscape.http://en.wikipedia.org/wiki/Frits_Thaulow#cite_note-0

László Fülöp

László Fülöp Elek (Philip Alexius de László)

1869 Budapest - 1937 London

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="3" width="581"> <tbody> <tr> <td class="content" valign="top"> Laub Fülöp Elek néven született 1869. április 30-án Budapesten, majd 1891-ben a család felvette a László vezetéknevet. Miután 1912-ben Ferenc József császár László Fülöpöt nemesi címmel tűntette ki, Philip de László néven vált ismertté. Egyszerű család legidősebb fiaként nevelkedett, ahol a kilenc testvér közül csak öten maradtak. Egészen fiatalon rendíthetetlen elhivatottságot érzett a képzőművészet iránt, ezt bizonyítja kitartó szorgalma is.

Díszlettervezőként, porcelán- és majolikafestőként, majd címfestőként kezdte, 1884-től pedig a neves portréfényképész, Strelisky Sándor tanítványa lett. Így támogatta édesanyját a család nevelésében. A három éves szerződéses időtartam alatt 1884-től az Iparművészeti Iskola, majd 1886-tól a Mintarajziskola tanulója, ahol tanulmányai végén elnyerte első állami ösztöndíját.</td> <td width="10"> </td> <td valign="top"> <table border="0" cellspacing="3" width="100%"> <tbody> <tr valign="top"> <td> </td> </tr> </tbody> </table> </td> </tr> </tbody> </table>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="3" width="581"> <tbody> <tr> <td valign="top"> </td> <td width="10"> </td> <td class="content" valign="top"> Rendkívül fiatal tehetségként felvételt nyert a Nemzeti Képzőművészeti Akadémiára (1885-1889), ahol Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa lett, majd a Bajor Királyi Akadémián tanult Münchenben Liezen-Meyer tanítványaként (1889-1890 és 1891-1892), valamint Jacques-Jules Lefebvre és Benjamin Constant tanítványaként a párizsi Julian Akadémia hallgatója lett (1890-1891).

Tanulmányai alatt történeti és zsánerfestészetnek szentelte magát.

A 26 éves művész Drezdában</td> </tr> </tbody> </table>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="3" width="581"> <tbody> <tr> <td class="content" valign="top"> Legismertebb művei ebből a korszakból a Zách Felicián, a L’Incroyable, és mindenekelőtt A Hofbräuhaus. Azonban László korán a portréfestészet felé fordult, ahol már 1889-ban kipróbálta magát, amikor felkérést kapott, hogy arcképet készítsen Dr. Galambosról, egy vidéki magyar falu, Ó-Becse befolyásos jogtanácsosáról. László első jelentős megbízásait barátja, Lippich Elek támogatásával szerezte, aki a Magyar Közoktatási Minisztérium Képzőművészeti Osztályának titkára volt. A bolgár fejedelmi család felkéréseit 1899-ben Ferenc József megbízása követte.</td> <td width="10"> </td> <td valign="top"> </td> </tr> </tbody> </table>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="3" width="581"> <tbody> <tr> <td valign="top"> </td> <td width="10"> </td> <td class="content" valign="top"> Az 1900-as év döntő fontosságú volt László számára. Nemcsak Lucy Guinnesst, ifjúkori szerelmét vette feleségül júniusban, hanem miután megörökítette a német császári család több tagját, március elején Rómába utazott, hogy XIII. Leo pápáról készítsen festményt, amivel nemzetközi hírnevet szerzett, és elnyerte az azévi Párizsi Világkiállítás nagy aranyérmét. Leány kisbabájuk 1903-as budapesti halálát követően a művész és felesége elhagyták a László által építettett, műteremként is szolgáló házukat és Bécsbe költöztek, majd 1907-ben Angliában telepedtek le.


Önarckép, 1911</td> </tr> </tbody> </table>
Ekkor már három fiuk volt, Henry, Stephen és Paul. A család két további fiúgyermekkel, Patrickkel és Johnnal (lásd lent) gyarapodott Londonban, ahonnan László az egész világot bejárta, ugyanis egyik sikeres megrendelést kapta a másik után.
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="3" width="581"> <tbody> <tr> <td class="content" valign="top"> A gyorsan ismertté vált fiatal művész a 20. század első évtizedében már világviszonylatban is hírnévre tett szert; haláláig huszonkét érdemrendet és tizenhét érdemérmet adományoztak neki királyi és elnöki körökböl származó modelljei, szerte a nyugati világban. Életének legbüszkébb pillanata az volt, amikor 1909-ben VII. Edward király a Királyi Viktoriánus Rend tagja (Member of the Royal Victorian Order) kitüntetést adományozta neki; azzal pedig, hogy 1930-ban Sickert után ő lett a Portréfestők Királyi Társaságának (Royal Society of British Artists) elnöke, hivatalosan is megerősítette vezető pozícióját a festők között. Különleges teljesítményének köszönhetően kortársai körében nagy megbecsülésnek örvendett, amit találóan fejez ki híres pártfogója, Lord Selborne megjegyzése: “Van, vagy volt valaha is egy festő, aki ennyi érdekes és történelmi személyt festett meg?”

László műteremként is szolgáló háza, Pálma utca, Budapest, 1897.</td> <td width="10"> </td> <td valign="top"> </td> </tr> </tbody> </table>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="3" width="581"> <tbody> <tr> <td valign="top"> </td> <td width="10"> </td> <td class="content" valign="top"> Mindezek ellenére, a második világháború után, László - mégha nem is szolgált rá - tagadhatatlanul az ismeretlenség homályába merült egészen addig, amíg messzehangzó sikert nem aratott az A Brush with Grandeur című kiállítással. A londoni Christie’s aukciós házban, 2004 januárjában megrendezett kiállítást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a londoni Magyar Kulturális Intézet által, 2003 és 2004 novembere között megrendezett Magyar Magic művészeti fesztivál részeként mutatta be.

</td> </tr> </tbody> </table> További képek:
http://www.delaszloarchivetrust.com/egalery.php?PHPSESSID=c852bd24c94fae7d98f5424b8202edb5

Scheiber Hugó: Park

Scheiber Hugó: Önarckép

Scheiber Hugó: Önarckép

A Kertész utca 22. szám alatti ház falán egy emléktábla vonja magára figyelmünket. A tábla Scheiber Hugó (1873-1950) festőművésznek állít emléket. Elevenítsük fel alakját és művészetét. Édesapja díszlettervező volt. Fia valószínűleg tőle örökölte nagyszerű rajzkészségét. Scheiber Hugó beiratkozott ugyan a Budapesti Iparművészeti Iskolára, de nem végezte el. Autodidakta, ösztönös tehetség volt. Papírra vagy kartonra festett, mivel vászonra nem tellett. Rengeteget alkotott. Idővel olyan biztos kézzel és gyorsan rajzolt (egyébként bal kézzel), hogy kompozícióját egy méteres nagyságú papírra fél óra alatt elkészítette. Külföldön figyeltek fel először művészetére.

Bécsben megrendezett gyűjteményes kiállítása igazi sikert aratott. Ezután kezdték felfedezni itthon. Ekkor már csaknem 50 éves. "A késői siker, a késői elismerés keserű boldogság"- írta Patai Edith a Múlt és Jövő című lapban, 1921-ben. Ezután egy berlini modernista kiállító teremben volt nagy sikerű tárlata. A hír szárnyra kapta, s kiállított Londonban és New Yorkban is. A Kertész utca 22. egyik kis lakásában élt művirág készítő húgával, aki többet keresett nála. Amikor megkérdezték tőle, volt-e valaha gondtalan, azt felelte: "Igen kérem. Egyszer két hétig nem voltak gondjaim"- írta Barát Endre 1941-ben a Múlt és Jövőben. Naponta eljárt lakásáról a pár házzal odébb lévő Fészek Klubba. 1964-ben emlékkiállítást rendeztek műveiből a Magyar Nemzeti Galériában. Életművére jellemző "robusztus ábrázolásának és karakterizáló képességének számlálhatatlanul pazarolt felvillanása…"- olvasható a Művészet című folyóiratban 1965-ben.

Művészete azt tükrözi, hogy a tehetségéhez járuló jó megfigyelőkészségével azonnal a lényeget tudta megragadni, ezért időtállóak rajzai, festményei. Van olyan arckép rajza, mely összesen egy görbe vonal, de az olyan kifejező, hogy a nézők szinte odaképzelik, és kiegészítik, ami nincs a képen (pl. az 1929-ben készült önarcképe).

Scheiber Hugó: Nő kalapban

Scheiber Hugó: Vitorlás

Berény Róbert: Igor Stravinsky

Gaugin: Gitáros 1984.

Glatz Oszkár (1872 - 1958): Birkózó fiúk, 1901

Julio Romero de Torres ...Cordoba (1874 -1930), Viva el Pelo, 1928, Éljen a haj

Julio Romero de Torres - El pecado (Bűnbeesés)



Cordoba múlt századi szimbolista festőjének egyik leghíresebb képe.

Paul Klee, Vörös ballon

Archibald Thorburn




Archibald Thorburn was born in 1860, near Edinburgh, the fifth son of the miniaturist Robert Thorburn ARA. He is now acknowledged as one of the greatest painters of birdlife of all time.
It was perhaps from his father that Archibald Thorburn acquired the ability to create his minutely detailed paintings and he sketched from a very early age. He painted birds, animals and flowers but he specialised in the study of game birds, as he had a tremendous knowledge of ornithology.
He first exhibited at the Royal Academy at the age of 20, and was a regular figure there throughout the 1880s and 1890s. At the end of the 1890s he became disillusioned with the Academy and exhibited instead at A Baird Carter, in Jermyn Street. Thorburn was also sufficiently highly-regarded by his contemporaries to have been asked to paint Queen Victoria on three separate occasions.
Generally preferring to work in watercolour, Thorburn’s skill, artistic talent and scientific observation ensured that he was recognised as one of the leading artists of his time. He died in 1935.