Szerelmem a gyotrelem

Szulettem, hogy nelkuled haljak

Hideg mar a parna melletted.
Jegcsap nyomja tan a hideg almot?
Jegcsappa valt maganyod hatalma,
Mi eddig bennem elt,
Felelmemet etette, s nem kert.

Hidegek mar az orak,
Fagyos mar a mutato,
S az ido is elakad.
Hianyom az Isten!
Labnyomomon a konny verbe hajol.

Nelkulem mar sirni is tudsz.
Mig melletted sirtam te kinevettel,
Emlekszem meg mosolyodra,
Leszidott..... s telt az ido.
Meg most is emlekszem haragodra.

Voltak pillanatok mikor radneztem,
Voltak percek, mig ezek elteltek.
Voltak orak mig szerelmed kertem,
Voltak napok , mialatt ezt elveztem.
Voltak vagyak, mik beteljesedtek,
S voltak, mik soha meg nem ertek.

Azert szulettem, hogy nelkuled haljak,
Azert szulettem, hogy halalom lassad...
Megismertelek , mar akkor tudtam,
Szemunkben arcunk rank kacsintott,
De volt egyb hang, benne rejtely koslatott.

Olyan hideg most a vagy,
Mi hatalmat adott a szarnynak,
Hidegek a percek, mik aldomast szortak.
Es szivemben egy titok orzi a hangot,
S tudja, hogy egy nap majd nelkuled halok.

S akkor bus foldet hanysz a multra,
Mi jovodben majd egy darabban el,
Atkot szorsz a foldre! Aldott atkot,
S majd meglatod: elmentem.
S egy nap majd tarsul valasztod halalom.

Csak egy dalt hallasz a radioban,
"Csak menj el, csak hagyj el",
S te akkor a foldre rogysz;
S hianyomon a hideg agyban,
A jegcsappal egyutt ragyogsz.