Több mint ötezer lovat akarnak lelőni!

Azért akarják kilőni a vadlovakat, mert a tudósok szerint tönkreteszik a növényzetet.

Ausztrál tudósok támogatásukról biztosították a helyi hatóságok azon tervét, hogy leöljenek több mint ötezer vadlovat az új-dél-walesi Snowy-hegységben, mivel az állatok tönkreteszik a hegyvidék növényvilágát.

Tizenhat egyetem 41 tudósa Mike Baird új-dél-walesi kormányfőhöz intézett levelében támogatta az ausztrál szövetségi állam azon tervét, hogy a Kosciuszko Nemzeti Parkban élő mintegy hatezer vadló 90 százalékát elpusztítsák a következő 20 évben, ezzel a vadlópopulációt 600 egyedre csökkentenék a térségben - adta hírül a helyi sajtó pénteken.

Don Driscoll, a Deakin Egyetem professzora, a levél egyik aláírója kiemelte, hogy a tervet támogató tudósok a legnagyobb tudással bírnak az ausztrál hegyvidéki ökoszisztémáról.


A lovak tenyészállatok, amelyeket nemrég honosítottak meg a térségben, nem őshonosak, és fenyegetik az ökoszisztémát, az őshonos fajokat. A professzor szerint a vadlovak már a nemzeti park 48 százalékát károsították.

A vadlovak szerelmesei augusztus elején tüntetést tartottak Sydneyben, tiltakozva az állatok tömeges lelövése ellen. Ők azzal érvelnek, hogy a vadlovak Ausztrália védjegyévé váltak, és már 150 éve élnek a nemzeti park területén.

vadlovak.jpg
 
Szervusztok ,
igen a bölényeket csak a nyelveik miatt öldösték halomra , na meg igy segitették át a nemkivánatos öslakokat az örökvadászmezökre akiket nem pusztitott el a himlö amit fertözött takarokkal kiosztottak a "jószivü" fehérek . A leghiresebb volt Coddy ezredes alias Buffalo Bill .
 
Szervusztok ,
igen a bölényeket csak a nyelveik miatt öldösték halomra , na meg igy segitették át a nemkivánatos öslakokat az örökvadászmezökre akiket nem pusztitott el a himlö amit fertözött takarokkal kiosztottak a "jószivü" fehérek . A leghiresebb volt Coddy ezredes alias Buffalo Bill .

Így van, a bölények kiirtásának elsődleges célja az indiánok kiirtása volt.
 
Így van, a bölények kiirtásának elsődleges célja az indiánok kiirtása volt.

Bocsánat a , de a bölények kiirtása a prémjükért ment, nem azért, hogy az indiánokat kiirtsák.
Az indiánokért sok esetben skalp pénzt fizettek, külön árban a férfiakért, nőkért , és gyerekekért,nem volt szükség valami nyakatekert , irtsuk ki a bölényt éhen halnak a rézbőrűek, simán telepumpálták őket ólommal. Ha sok volt a rézbőrű kevés az ólom akkor jöhetett egy kis fentebb is említett biológiai hadviselés.
Az indiánok egyébként a spanyolok előtt nem igen foglalkoztak bölényvadászattal, a spanyolokkal megjelentek Amerikába a lovak , amik lehetővé tette a hatékony bölényvadászatot. (sok törzs ekkor tér át a nomád életformára)
 
Azt ki mondta, hogy a dínókkal együtt éltek az emberek? Meg hogy jön ide? Abban viszont biztos lehetsz, hogy a dingóknak semmi köze a nyulakhoz. Így ha tévedsz, az változtat lényegen, mert akkor az ok-okozati összefüggés, amit felhoztál, humbug. És az őslakosok nem igazán utazó népség, főleg nem hajókkal (jelen állás szerint Afrikából Ázsián át sétáltak 40-60 ezer évvel ezelőtt, amikor még volt szárazföldi összeköttetés a földrészek között). Ellenben indiából jöttek hajósok 4-4500 évvel ezelőtt. Ezért a dingó eredet 4-40000-re szórása. Ehhez képest a fehér telepesek csak tegnap érkezetek a nyulaikkal együtt...


A bölényekből nem lett kaja, a fehérek a szőrük miatt legyilkolták őket és hagyták a nyúzott tetemek elrohadni. Pazarlás, mert az indiánok pár bölény húsável kihúztak egy telet általában.

2 példát hoztam fel, a dingókat és a nyulakat. Ha bebizonyosodik netán hogy a dingókkal kapcsolatban tévedtem (kétlem még mindig, de HA!) akkor is csak az egyik példám van megcáfolva, a nyulas nem. A nyulak beérkezése ökológiai katasztrófát okozott. Mindenki tudja. S ha nem így lenne, miért húztak volna Ausztráliában nagy munkával állítólagos „Nyúlbiztos kerítéseket”?!
 
2 példát hoztam fel, a dingókat és a nyulakat. Ha bebizonyosodik netán hogy a dingókkal kapcsolatban tévedtem (kétlem még mindig, de HA!) akkor is csak az egyik példám van megcáfolva, a nyulas nem. A nyulak beérkezése ökológiai katasztrófát okozott. Mindenki tudja. S ha nem így lenne, miért húztak volna Ausztráliában nagy munkával állítólagos „Nyúlbiztos kerítéseket”?!
A dingókkal kapcsolatban biztosan tévedsz, ugyanis nem a nyulak után érkeztek, ez biztos (a 4000 év a minimum). Olvass utána. Az ökológia katasztrófa az egy dolog, én nem ezzel vitatkozom, hanem a kutya-nyúl összefüggéssel. Ami téves.
 
Bocsánat a , de a bölények kiirtása a prémjükért ment, nem azért, hogy az indiánokat kiirtsák.
Az indiánokért sok esetben skalp pénzt fizettek, külön árban a férfiakért, nőkért , és gyerekekért,nem volt szükség valami nyakatekert , irtsuk ki a bölényt éhen halnak a rézbőrűek, simán telepumpálták őket ólommal. Ha sok volt a rézbőrű kevés az ólom akkor jöhetett egy kis fentebb is említett biológiai hadviselés.
Az indiánok egyébként a spanyolok előtt nem igen foglalkoztak bölényvadászattal, a spanyolokkal megjelentek Amerikába a lovak , amik lehetővé tette a hatékony bölényvadászatot. (sok törzs ekkor tér át a nomád életformára)
boleny-irtas-4.jpg
 
Az indiánok egyébként a spanyolok előtt nem igen foglalkoztak bölényvadászattal, a spanyolokkal megjelentek Amerikába a lovak , amik lehetővé tette a hatékony bölényvadászatot. (sok törzs ekkor tér át a nomád életformára)

A spanyolok előtt is vadászták a bölényeket az indiánok, ugyanúgy, ahogy az ősök a mamutokat. Tűzzel szurdokokba, szakadékokba terelték őket, aztán ott vagy leugottak és halálra zúzták magukat az állatok, vagy lenyilazták, lelándzsázták őket.
 
Azért akarják kilőni a vadlovakat, mert a tudósok szerint tönkreteszik a növényzetet.

Ausztrál tudósok támogatásukról biztosították a helyi hatóságok azon tervét, hogy leöljenek több mint ötezer vadlovat az új-dél-walesi Snowy-hegységben, mivel az állatok tönkreteszik a hegyvidék növényvilágát.

Tizenhat egyetem 41 tudósa Mike Baird új-dél-walesi kormányfőhöz intézett levelében támogatta az ausztrál szövetségi állam azon tervét, hogy a Kosciuszko Nemzeti Parkban élő mintegy hatezer vadló 90 százalékát elpusztítsák a következő 20 évben, ezzel a vadlópopulációt 600 egyedre csökkentenék a térségben - adta hírül a helyi sajtó pénteken.

Don Driscoll, a Deakin Egyetem professzora, a levél egyik aláírója kiemelte, hogy a tervet támogató tudósok a legnagyobb tudással bírnak az ausztrál hegyvidéki ökoszisztémáról.


A lovak tenyészállatok, amelyeket nemrég honosítottak meg a térségben, nem őshonosak, és fenyegetik az ökoszisztémát, az őshonos fajokat. A professzor szerint a vadlovak már a nemzeti park 48 százalékát károsították.

A vadlovak szerelmesei augusztus elején tüntetést tartottak Sydneyben, tiltakozva az állatok tömeges lelövése ellen. Ők azzal érvelnek, hogy a vadlovak Ausztrália védjegyévé váltak, és már 150 éve élnek a nemzeti park területén.

Csatolás megtekintése 1481581
Hááát ... nem is tudom. Megváltoztattuk a környezetet, ... rájöttünk, hogy nem jó ... és megpróbálunk valahogy visszatolatni a zsákutcából. Ez a világ megismerésének konzervatív, descartes-i módszere.

Csak az a fránya "irtás" nem tetszik nekem. Például Nagy-Britanniában felfedezték, hogy a veszettséget a borzok is terjesztik, erre megpróbálták kiirtani őket, csak a közfelháborodás akadályozta meg a kiirtást. Akkor írta James Herriott vagy Gerald Durrell, már nem emlékszem melyikük, hogy van ilyen kiirtós emberfajta, aki mindenre kiirtást javasol. Persze, ha kergemarhakórról vagy sertésvészről van szó, azokban az esetekben évszázad óta elfogadott ... és HATÁSOS. De nem szabadna nyakra-főre alkalmazni.

Talán a vadlovak egy része megélne a Hortobágyon is, ezek ellen az "állati migránsok" ellen talán mégsem kellene szögesdrót.

Aztán a birkák :), hát ez frenetikus észrevétel. Őshonosak? NEM! Akkor kiirtani azokat!!! De komolyra fordítva a szót, ebből talán jól látszik, hogy kutyaközönséges vagyoni érdek munkál a háttérben. Azt a kapzsiságot kellene kiirtani valahogy ...
 
El nem tudom képzelni,hogy 2 akác előre megfontolt szándékkal,bűnszövetségben,alattomban kivág egy öreg tölgyet :p A jóemberek voltak azok,kérem szépen,mert pl. a bútorkészitésre alkalmas tölgy fűrészáru köbméterenkénti ára eléri a 200 ezer forintot is! A dióé a 280 ezret!A nemesfákra ezért szinte vadásznak,sajnos. Az akác térhóditása lehet,hogy sajnálatos,de a legértékesebb tűzifáról beszélünk egyúttal,ami igénytelen,gyorsan nő,talajra sem válogatós fajta.Ha okosan tűzifának felhasználjuk a fölös állományt,akkor nincs itt semmi probléma.
Kiegészítem.

1. Az akácot lehetetlen is kiirtani, annyira életerős: ha megpróbáljuk gyökerestől kiásni, a bennmaradó gyökerek újraélednek, kihajtanak.

2. A francia méhész-lobbi megpróbálta az egész EU-ban kiirtatni a pseudoakacia-t, a magyar méhész-lobbi megvédte az akác-állományt. Most, hogy a méh-állományt - ismeretlenek - már nagyrészt kipusztították Magyarországon, a magyar méhészet megszűnőfélben van.
 
Azért akarják kilőni a vadlovakat, mert a tudósok szerint tönkreteszik a növényzetet.

Ausztrál tudósok támogatásukról biztosították a helyi hatóságok azon tervét, hogy leöljenek több mint ötezer vadlovat az új-dél-walesi Snowy-hegységben, mivel az állatok tönkreteszik a hegyvidék növényvilágát.

Tizenhat egyetem 41 tudósa Mike Baird új-dél-walesi kormányfőhöz intézett levelében támogatta az ausztrál szövetségi állam azon tervét, hogy a Kosciuszko Nemzeti Parkban élő mintegy hatezer vadló 90 százalékát elpusztítsák a következő 20 évben, ezzel a vadlópopulációt 600 egyedre csökkentenék a térségben - adta hírül a helyi sajtó pénteken.

Don Driscoll, a Deakin Egyetem professzora, a levél egyik aláírója kiemelte, hogy a tervet támogató tudósok a legnagyobb tudással bírnak az ausztrál hegyvidéki ökoszisztémáról.


A lovak tenyészállatok, amelyeket nemrég honosítottak meg a térségben, nem őshonosak, és fenyegetik az ökoszisztémát, az őshonos fajokat. A professzor szerint a vadlovak már a nemzeti park 48 százalékát károsították.

A vadlovak szerelmesei augusztus elején tüntetést tartottak Sydneyben, tiltakozva az állatok tömeges lelövése ellen. Ők azzal érvelnek, hogy a vadlovak Ausztrália védjegyévé váltak, és már 150 éve élnek a nemzeti park területén.

Csatolás megtekintése 1481581
*
Akinek volt alkalma belenéznie egyetlen egy lónak a szemébe, az az ember ezt a hírt képtelen feldolgozni. Iszonyat! Nem tudom elképzelni, hogy nincs más terület, lehetőség arra, hogy ezek az állatok életteret és -lehetőséget kapjanak.
Szépen kérlek, ha lehet, hallgasd meg ezt a dalt...

 
De itt van a magyar példa is. Korábban tele volt az ország tölgyesekkel, ahol makkolhattak a disznók. Meg nem véletlen a dal, hogy „országúton hosszú a jegenyesor”... Most már alig van jegenye, meg tölgy, mert behurcolták az akácot. Most már az a dal, hogy „akácos út”...
*
Való igaz, a szép hosszú jegenye fasorokat kivágták, eltüntették. Helyettük nem ültettek, mondván, a villámvédelem miatt. Itt, ahol élek, ebben a faluban, a helyi temetőben sorban vágták ki a fákat. S, amikor kissé emelkedett hangszínben erre rá is kérdeztem, a válasz az volt, hogy a fáknak a lombjai ősszel "szemetelnek", a sírokra. De árnyékot is adnak, no meg mennyire más egy temető, ahol vannak fák, élő lombkoronákkal, árnyékot adó sok-sok levéllel... Lassan a sírdobokat is megszüntették. Helyette sírköveket építenek, talán több okból. Most morbid leszek. Első ok, hogy lássák, tudják meg, hogy nekik, a családnak erre is telik, no meg nem sajnálják a pénzt az elhunyttól. De gondolhatom azt is, (most rosszindulatú vagyok), hogy rárakják azt a ménkű nehéz síremléket, nehogy feltámadjon, s kijöjjön?! A következő a praktikus megoldás, ott van a sír lefedve, sóval körbe is hintik, hogy még a fű se nőjjön a sír körül, aztán elég, ha egy évben egyszer kivisznek egy gyertyát, meggyújtják és azzal elintézettnek vélik a dolgot. Nincs törődés, nem kell gondolni arra, aki eltávozott, nem kell virágot vinni a sírjára, mert az emberek lassan, de biztosan nemcsak egymástól, de az eltávozott szeretteiktől is elhidegülnek.
S, most itt kérem, nyervogok a kivágott fák miatt?! Igen, mert bennem még él a fák iránti szeretet és tisztelet. Mennyi, de mennyi évet, történést megélt az a diófa, mely a mi udvarunkban is közel több, mint 90 éve őrzi a Nap égésétől - a tornácunkat. Árnyékot vet ránk és termést ad. Tudom, sokszor szentimentalista, gyógyíthatatlan lelkis nőciből vagyok.
 

Csatolások

  • 020.jpg
    020.jpg
    920.7 KB · Olvasás: 31
Ha a vadlovak már 150 éve ott élnek,ez azt jelenti,hogy a fennálló körülményekhez sikeresen alkalmazkodtak, van elég táplálékuk,sikeresen szaporodnak,stb. A természet visszaszabályoz folyamatosan,ezért ha mindent lezabálnának,ahogy a cikk állitja,akkor egy idő után a létszámuk is lecsökkenne. Ez közismert törvényszerűség.
Igen, csak nem az a baj, hogy a lovak száma nem szabályozódik, hanem az, hogy közben más fajok kerülnek veszélybe (melyek esetleg tényleg őshonosak és nem úgy importálták).
 
A dingókkal kapcsolatban biztosan tévedsz, ugyanis nem a nyulak után érkeztek, ez biztos (a 4000 év a minimum). Olvass utána. Az ökológia katasztrófa az egy dolog, én nem ezzel vitatkozom, hanem a kutya-nyúl összefüggéssel. Ami téves.

Hozzászólásom lényege viszont épp az ökológiai katasztrófa volt, amivel te saját bevallásod szerint se akarsz vitatkozni, ergo, a lényegben akkor is igazam volt/van, ha a dingós kérdésben tévednék, mert az ezesetben csak részletkérdés.
 
Ha a vadlovak már 150 éve ott élnek,ez azt jelenti,hogy a fennálló körülményekhez sikeresen alkalmazkodtak, van elég táplálékuk,sikeresen szaporodnak,stb. A természet visszaszabályoz folyamatosan,ezért ha mindent lezabálnának,ahogy a cikk állitja,akkor egy idő után a létszámuk is lecsökkenne. Ez közismert törvényszerűség.

Ez így igaz ahogy mondod. A baj ott van, hogy mielőtt visszaszabályozódna a vadlovak létszáma, ELŐBB kihal egy csomó őshonos ausztrál faj, akiknek már nincs elég élelmük.

Erre is van amúgy magyar példa. A hétpettyes katicabogár. Valahogy valami áruféleséggel bejött Európába az amerikai katicabogár, s elterjedt. Eljutott Magyarországra is. És itt sikeresebb mint az itteni őshonos katica, egyre terjed, s így a „mi” katicánk egyre ritkább, mert a jövevény felzabálja előle az élelmet (levéltetveket, mittudomén). Aki nem hiszi, járjon utána (az Interneten).
Nyilván, idővel beáll a megfelelő szintre a jövevény katica létszáma is, de addigra a hétpettyes tutira kipusztul.
 
Ez így igaz ahogy mondod. A baj ott van, hogy mielőtt visszaszabályozódna a vadlovak létszáma, ELŐBB kihal egy csomó őshonos ausztrál faj, akiknek már nincs elég élelmük.

Erre is van amúgy magyar példa. A hétpettyes katicabogár. Valahogy valami áruféleséggel bejött Európába az amerikai katicabogár, s elterjedt. Eljutott Magyarországra is. És itt sikeresebb mint az itteni őshonos katica, egyre terjed, s így a „mi” katicánk egyre ritkább, mert a jövevény felzabálja előle az élelmet (levéltetveket, mittudomén). Aki nem hiszi, járjon utána (az Interneten).
Nyilván, idővel beáll a megfelelő szintre a jövevény katica létszáma is, de addigra a hétpettyes tutira kipusztul.
Csak annyit pontositanék, hogy ázsiai származású a Harlekin katica, nem Amerikai , az USA ba is úgy telepítették be. De iskolapéldája az elhibázott biológiai védekezésnek. Mára sokkal több kárt okozott mint hasznot hozott valaha is.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Bruce Polly wrote on Melitta's profile.
"Gondolat: Amíg elvárások és félelmek határozzák meg életünket, nem vagyunk függetlenek, így a szenvedés mindig megtalál. Óvakodjunk ezért attól, hogy a nyolc világi dolog reményei és félelmei vezéreljenek, melyek a következők: nyerés-vesztés, dícséret-elmarasztalás, jóhírnév-
rosszhírnév, öröm-fájdalom. Elkerülésük és életünk valódi értékeinek megtalálásában segít bennünket az elmélkedés, a négy gondolaton."
Bruce Polly wrote on Melitta's profile.
20.
Tett-ok következmény: Ha meghalok, nincs választásom; sorsom uralni ha akarom, soha rosszat, csak jót gyakorolok. Naponta önmagam vizs-
gálom.
A kényszer köre: Helyek, társak, öröm és vagyon, hóhér adta étek módjára, létkör három kínját okozza. Ébredésért, nagy buzgalommal,
kötődést elvágva gyakorolok.
Bruce Polly wrote on Melitta's profile.
19.
Mulandóság: Világ és a lények elmúlnak, életerőnk vízben buborék, halál óráját nem tudhatom, holttest leszek. Mikor meghalok, csak az ös-
vény segíthet rajtam. Mától szorgalmasan gyakorolok.
Bruce Polly wrote on Melitta's profile.
18. Négy alapgondolat. Négy tény, ami a dharma gyakorlására motiválnak bennünket.
A drága emberi test: Első gondolatom e drága, szabad, áldott emberéletem; nehéz elnyerni, könny elveszíteni, mától értelmesen használom.
Bruce Polly wrote on Melitta's profile.
17. "Ha a világunkat csakugyan Isten teremtette, s jónak teremtette, szeretném tudni ki packázta azóta ennyire el." /valahol olvastam, kijegyzeteltem, de a forrást elfelejtettem feljegyezni. :-( /

Statisztikák

Témák
38,140
Üzenet
4,804,412
Tagok
615,832
Legújabb tagunk
Gersonjudit
Oldal tetejére