Történelem

Árják

Szeretném megkérdezni, hogy az árjákról mit ír az Arvisura?

Shuméria

Arvisura - Magyar Szimbólumok - Harry Potter 3.

Sziasztok,

Lányom most nézi a DVD-n a Harry Potter 3. -t. Ő hívta fel most a figyelmemet a következőkre, még csak a felénél tart...

1. a film legelején, az első 5 percben megjelenik a magyar piros-feher-zöld zászló egy pillanatra, nem fordítva, nem az olasz!!!!

2. a következo 5 percben 3 léggömb a magasba emelkedik: színei: piros, fehér, zöld sorrendben

3. a fővarázslót Siriusnak hívják

4. Harry Potter kapja meg a Magyar szimbóliumot, angolul Horn-tail-t, magyarul fenyődarázst.

5. Aranytojásról is beszélnek a filmben

Őszinten megmondom,én nem vagyok filmnéző, de ez most igen kiváncsivá tett.

Tudja valakiértelmezni a filmet magyar és Arvisura szempontból??? akár pro- akár contra??

Igaz, nem ismerem a magyar szinkront csak az angol változatot hallgatom most éppen...

Ezt azért írom, mert olvastam a DaVinci Kódot magyarul es angolul is, amiben egy mondat nagyon rosszul volt fordítva, illetve az angol könyvben nem is szerepelt az a félmondat, ami a magyarokra vonatkozott!!!!!!

Még nem volt időm jelezni a künyvkiadó felé, hogy elferdített értelmezés történt, még ha a szándék vele jó is volt.

Izgatottan várom válaszotokat a Harry Poterrel kapcsolatosan. Ne felejtsük el, hogy az egész viág nézi!!!!!!

Shuméria

shumeria írta:

1987-ben a Sors úgy hozta, hogy eljutottam Indiába. Saját szememel láttam az igen magas, rozsdamentes, több ezer évesnek mondott vasoszlopot. Kérdésemre vezetőim azt mondták, hogy nem tudják, hogy hogy került a vasoszlop oda, de több ezer éves és alkémiai ismeretek alapján készült. Inkább az volt az értelmezéséük, hogy egy másik bolygóról került New Delhibe.

Shuméria

Kattints a kibontásához...

Férjem gyerekkorában egy évet Indiában töltött, a szüleivel. Egy nagyberuházáson dolgoztak a szülők, és ez idő alatt férjem begyüjtött többek között egy darab vasércet. Olyan, mint a tömör vas. Pedig érc. Nagy tisztaságú vasérc. Ez már több mint 40 éve történt. Az ércet azóta is őrzi, de nem rozsdál. A Kutub Minart is ebből az ércből készítették, minden különösebb faxni nélkül. Ez az érc alapból nem rozsdásodik. Semmi misztikus nincs benne.

Rozsda..
A Dernő oszlopaiban az az érdekes, hogy ezek közel 5 ezer évesek.
Lehetetlen leírni, hosszú a történat. Az Arvisura tartalmazza Bihar többéves útját Észak-indiába, Ordoszból küldték Őt ismeretszerző látogatásra. Ma is élnek ott hunok. Közismert. Talán a könyvből kell ezt elolvasni. Az Altájban létezik a koracélhoz megfelelő vasérc. A hun népcsoport lakóhelye Indiában Lahor ill. környéke volt az ókorban, az Idusvölgy, onnan egy oszlop a kb 400 km-re lévő Delhibe eljuthatott.
Az ordoszi tárkányképzésen tanították a leendő mestereknek, a vasgyártást is. Legendásan jó ilyen szakember volt -sokkal később- Nekese fősámán is, aki Atilla idejében élt. Feleségét Dédesnek hívták és ez egy csodálatos történet...Ők temették el Atillát...és Ő csináltatta dobsinai ércből az acélkoporsót, mely nem rozsdásodik, ez Atilla külső koporsója. A koporsók árát Réka aranyban fizette ki.
H. Potterről: meskete a dolog, ráadásul értelmetlen is, ez-az össze van benne keverve és kavarva kedves Shuméria. A tisztánlátáshoz -szerintem- elkell olvasnod az Arvisurát. Az ismerteteket senkinek nem adják ingyen. Bizony ezért megkell küzdened vagy nem fogsz ilyesmivel rendelkezni. Itt a topikon is csak vázlatos ősi történeteket, morzsákat ismerhetsz meg, ami messze nem elég az alaposabb tudáshoz. És akkor még a dolog logikája a padláson. Én így gondolom..
A Da Vinci Kód is csak egy rablómese. Szerintem. Kár az időért. Én inkább porszívóznék.
Ha elszeretnél igazodni, akkor nem spórolhatod meg az Arvisura ismeretét. Különben csak nézel a térben...Ne haragudj.
Utánna azonban más ember leszel. Szerintem. Picit beavatott. Megjegyzem a tanácsomat nem szokták megfogadni. Strapás dolgot javasolok...
Hogy csúnyát mondjak és őszintén tegyem: sajnos még Badiny sem olvasta a könyvet, az írásaiban ez tökéletesen megjelenik. Sokszor azonban jól ráérzett a dolgokra. Mindenesetre sok kiegészítést viszont jól megfejtett. Dettó, a nemrégen meghalt Forrai Sándor, a nagy rovásíráskutató is hasonlóan volt ezzel. sajnos Badinyval már nem lehet kapcsolatba lépni. Szíriusz: amit ebből megfejtettem az az, hogy a hikszoszok az Ibos (Nilus) áradáshoz -előrejelzéséhez- használták ezt a csillagot. Legalább 7 templomuk tengelye erre a csillagra nézett (a karnakié is, ahol Jézus pap lett).Látogatóink azonban nem onnan érkeztek, hanem a társbolygónkról, melynek nincs neve, ill. a Gilgames eposz szerint X bolygó. A társbolygón Joli tórem kapta a Földet Ata Isistől, a férje (Numi tórem) apjától, vagy nagyapjától, a főistentől. Joli a mi felügyelőnk a tóremhit szerint. Tehát a Szíriuszt nem kell összekeverni a társbolygóval. Ez utóbbi már eltávolodott.A Gilgames eposz - Enuma elis- egy egészen különös írásmű, sumériában találták...az asszír időkben. Még elő is adták a királynak évente egyszer. Egyik különlegessége, hogy a Jupiteren túli (külső) bolygókat is tartalmazza...ezek azonban szemmel nem láthatóak...
Az Enuma elis (teremtésmítosz) Marton Veronika sumerológus könyve. Jól kiegészíti az Arvisurát.
Joli tórem aranyszobrát elhozták ide a hunok...de amikor Atilla meghalt, akkor a baszkok elvitték..talán ma is náluk van. Árpádék -az avar kincsek visszaszerzésekor- úgy döntöttek, a szobrot a baszkoknál hagyják, mert Ők harcoltak Atilla mellett..
Egy rokonom a baszkföldön látta: ma is Atilla képe díszíti néhol a baszkok falát..
Az Arvisura a hunfajú népek-elsősorban a magyarok- őstörténetével foglakozik, az árjákkal nem. Van azonban -általam ismertelen- még kiadatlan arvisura gyűjtemény is, ennek tartalmát nem ismerem (l. Arvisura előszónál).

Kedves Iván!
Az Arvisura szerint több oszlop is készült , ha valóban a Delhiben láthatót Biharék készitették akkor a többi hová lett?
A másik kérdésem az lenne, az oszlopon található egy felirat, mely szerint Csandra Gupta-t dicsőitik./i.e.38o-415/ .Valószínűsitik, hogy az Ő idejében készült.
Mások szerint nem tudják mikor készült az oszlop

akkor a felirat :555:

Az oszlop eredetileg kelet-Indiában állt egy hindu templom előtt; a muszlimok hozták Delhibe trófeaként. Ez igazolhatja az Arvisurát.
Az Indiában élő hunokról Aradi Éva könyve, olvasható?

Szép napot Piroska

Vasoszlopok

Köszönöm a válaszokat. Sokat megértettem belőle.
Természetesen már régen megfogadtam a jó és üszinte tanácsot, mert igen jónak találtam , és olvasom az aátalam hozzáférhetó ARVISURA-t....igaz nagyon lassan haladok vele, ezért kérdezgetek előre...amikor valami kérdés hirtelen felmerül.....

Shuméria

Szertetnem megkerdezni Toletek hol lehet az Arvisurahoz hozzaferni?

Addig is mig valaszoltok, felteszek ide egy cikket, mit kaptam, es erdekesnek tartok, bar nem kapcsolodik egy az egyben az adott temahoz, egy kicsit ujabbkori tortenelem.

A Tatárok és Törökök elleni háborúink nem magyar érdekeket szolgáltak



A Tatár és Török támadások okainak vizsgálata kiderítette, hogy ezeket a magyar királyság irányitásába való idegen beavatkozások váltották ki. A Tatárok és Törökök elleni háborúk nem magyar érdekeket szolgáltak, hanem főleg nyugatiakat, elsősorban vatikáni és Habsburg érdekeket. Tény, hogy a Tatárok és a Törökök nem Magyarországot akarták megtámadni, hanem a velünk is mindig ellenséges nyugatot. Az is tény, hogy a Tatárok és a Törökök több ízben ajánlottak szövetséget Magyarországnak, de mivel az idegen érdekek befolyása döntő volt a magyar ügyek irányitásában, ezen idegen érdekek országunkat keleti turáni testvérnépeink ellen fordították, és ezzel rendkivül nagy károkat okoztak Magyarországnak. Elképzelhető, hogy sokkal előnyösebb helyzetben lennénk ma, ha akkor uralkodóink elfogadják a tatár és török szövetségi ajánlatokat, mert akkor az egy olyan hatalmi csoportosulást hozott volna létre, amelynek még egy egyesült Európa sem tudott volna ellenállni, és akkor nem Magyarország pusztult volna.
<O</O
Egészen másképpen alakulhatott volna a világtörténelem, ha a középkori magyar királyság a Tatárokkal és Törökökkel együtt lép fel a közös ellenség ellen. Csak gondoljunk a lehetőségekre: megsemmisíthettük volna a Habsburgokat, a németek és oroszok nem tudtak volna hatalmas birodalmakat létrehozni a turáni népek rovására, Magyarország nem került volna idegen uralkodók alá és nem lett volna feldarabolva, a magyar nép nem pusztult volna és nem lett volna tömeges idegen betelepítés, nem lett volna első világháború és nem lett volna Trianon, nem lett volna második világháború és kommunizmus sem, és ma még létezhetett volna egy hatalmas és egységes nagy Magyarország, 50-60 millió magyarral. De nem így lett, mert az ezredik év óta csak egyre erősödött az idegen befolyás Magyarországon. Az idegen és ellenséges hatalmaknak egy gyenge és megosztott Magyarország kellett, amelyet majd könnyebben le lehet igázni, és amely még kapóra is jött nekik, mert ki tudták használni a tatár és török terjeszkedés megakadályozására.

Az alábbiakban néhány tanulmányból idézünk e kérdésre vonatkozóan.
<O></O>
Foyta István: Honnan származunk, mit adtunk a világnak, kik a rokonaink

Elsőízben a törökség hangoztatta, a XV. században és később is, a török-magyar rokonságot. De vannak adataink arra nézve is, hogy a tatárok azon címen kértek volna szabad átvonulást Magyarországon, hogy a magyarok a tatárok rokonai és, mint ilyenek, tulajdonképpen kötelesek lennének a győzelmesen előrenyomuló tatársághoz csatlakozni a Nyugat ellen. Történt arröl is említés, hogy a Mohi melletti csata előtt a tatárok rovásírásos üzenetet küldtek a magyar táborba, de azt már magyarjaink elolvasni nem tudták...
Annyi bizonyos, hogy Ogotáj nagykán 1241-ben vezéreit hadparancsban a német-római császárság megsemmisítésére utasította, nem pedig Magyarország megsemmisítésére! Ennek értelmében Batu kán követeket küldött IV. Béla királyunkhoz és a Nyugat ellen indítandó hadjáratában szövetséget ajánlott fel neki. (29.o.)
... a független magyar királyság nem a fegyverek döntésén, hanem Nyugat árulásán, nem 1526-ban, hanem 1538-ban azon a tényen bukott el, hogy a szultán, 12 évi várakozás után, úgy látta, hogy Magyarország soha sem lesz megbízható szövetségese. De még akkor sem támadta meg Magyarországot, hanem csak 1547-ben, amikor látta, hogy Magyarország inkább húzott a Nyugathoz, mint véreihez. (154.o.)
A magvar nyelvet "diplomáciai nyelvként használták vagy 200 éven át a magas portán; a török kormány magyar nyelven levelezett nemcsak a bécsi udvarral, hanem a Vatikánnal is!"(27.o.)
<O></O>
Baráth Tibor: A külföldi magyarság ideológiája
... a 16. század közepén egy portai magyar követ, Zay Ferenc huszárkapitány és a török nagyvezír között Konstantinápolyban zajlott le [egy tárgyalás]. A díván végeztével a nagyvezír a magyar követhez lépett és így szólt hozzá : "Te magyar vagy. Ti magyarok mért nem nyugosztok meg? A német disznóktól térjetek át végre a hatalmas (török) császárhoz. Fejemre esküszöm, egész Magyarországot megkapjátok szandsákban. A királytok úgysem törődik veletek, a németek jobban gyűlölnek benneteket, mint minket. Okosabb lesz, ha mi - magyar és török - a német disznót kétfelől mészároljuk most úgyis neki arattok és szüreteltek." (11.o.)
<O></O>
Prof. Dr. Országh József: Magyar Hit vagy szellemi nyomor
Már a török időkben felismerték igazán magyar politikusaink, hogy a "két pogány között" a török a kevésbé pogány. Illem megjegyezni például, hogy az igen keresztény Habsburg "magyar" királyt bosszantotta az a tény, hogy a török mindig magyarul írt neki és nem latinul vagy németül. El kell ismerni, hogy a török sohasem igyekezett a magyar szellemi életet megfojtani és a népet törökké tenni. Erre a legékesebb bizonyíték Balkán mai nem-török lakóssága. Többet ártott a keresztény német uralom a magyarságnak, mint a 150 éves hódoltság. Ha valaki ebben kételkedik, olvassa el Rákóczy "Recrudescunt"-ját. Igaz, a török háborúkban sok magyar elpusztult, de kinek az érdekében? Mikszáth Kálmán írja ezzel kapcsolatban:
"Mert sok vér kellett akkor a pápának. Ugyanis őszentsége szította ezeket a harcokat, hogy egy akó török vér öntődjék, egy félakó keresztény vér ment rá. A pápa azt tartotta, hogy ez jó üzlet... Hogy az Isten mit tartott róla, azt nem tudom." (Mikszáth: Szelistyei asszonyok).
Zrinyi talán jobban tette volna, ha a hozzá magyarul író Szultánra hallgat. "Kedves ecsém, menjünk együtt a német császár ellen". Zrinyi egyéni tragédiájában benne van a nemzet tragikus sorsa... A török háború nem magyar érdekeket szolgált. Erre már a törökverő Hunyadi fia, Mátyás király is rájött, amikor felvetette a Magyar Nemzeti Vallás gondolatát, igaz mohamedán alapon. Ha Mátyás akkor (mint ahogy a Vatikánt megfenyegette) felveszi a mohamedán vallást, igen valószínű, hogy ma a Rajna mellett is magyarul beszél nének. Az egyesült magyar és török haderőnek nem tudom ki tudott volna akkor ellenállni. Ehelyett - hála a vatikáni méregkeverésnek - a két turáni testvérnemzet kétszáz évig tartó titáni harcban egymást kimerítette. (Tudunk vatikáni lovagok által aljasul legyilkolt, Mátyás udvarába tartó, török követekről.) Így lettünk mi a "kereszténység védőbástyája".
Igaz, 300 évvel előtte sem volt különb Nyugat. IV. Béla hiába kért vatikáni segítséget (levelét nem régen találták meg a Vatikán könyvtárában). Batu kán békét ajánló követei sem kerültek a magyar király elé, erről keresztes lovagok idejében gondoskodtak. Árpádházi királyaink még büszkék voltak (a papok nem kis bosszúságára) keleti eredetükre és családfájukat Atilláig és Nimródig vezették. IV. Béla, bölcs király lévén, nem valószínű, hogy elutasította volna a szintén keleti tatárok békeajánlatát, szabad elvonulást biztosítva nyugat felé az aranyhordának. Nem nehéz elképzelni, mi lenne ma nemzetünk a tatár és a török pusztítás nélkül. Sajnos a magyar nemzeti érdekeket ekkor már - hála a szentistváni politikának - vatikáni keresztény és német érdekek váltották fel. A magyar királyi udvar hemzsegett az idegen "tanácsadóktól'', akiknek javarésze pap volt. (13-15.o.)
<O></O>
Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizició
Mint tanulmányunk során látni fogjuk, ezek a főinkvizítorok legtöbb esetben idegen származású szerzetesek sorából kerültek ki, akik mindenben a pápaság irányítását és parancsát tartották mérvadónak. Magyar vonatkozásban egész különleges küldetésük is volt: ellenőrizték királyaink keleti kapcsolatait, amelyek főképp még az Árpád-korban többféle vonatkozásban számottevők voltak. (18.o.)
Róma minden magyar ügybe beleszólt. IV. Béla mentegetődző levelei, hogy két leányát miért adta a kievi és lengyel hercegekhez feleségül és még inkább, miért engedte meg fiának, V. Istvánnak, hogy Kötöny kún király leányát vegye nejéül, mind azt mutatják, hogy a pápa bizalmatlansága nem hogy szűnne, hanem inkább fokozódik. Nem jó szemmel nézik a pápák még Julián keleti útját sem keleten maradt testvérnépünk felderítésére éppúgy, mint féltékenyek a Miskolc nembéli Panity küldöttségre 1259-ben Kubilaj tatár kánhoz, pedig IV. Béla csak azért küldte, hogy egy újabb tatárjárást elkerülhessen az ország. Ugyanezekben az években IV. Ince közvetlen követeket küldött, megelőzve Panity mestert tíz évvel Carpino János ferences szerzetes személyében és az alig alakuló kapcsolatokat igyekszik „fehér lovas ajándékkal" barátsággá alakítani a Lombardia Ascelin domonkosrendi küldöttjével.
A pápaság bizalmatlansága a magyarsággal szemben azonban abban tetéződött, hogy a 13. század elején - mint mondottuk, az inkvizíció megindulása - idegen származású főpapság kezébe adta az ország vallási ügyeinek intézését, akik azonban nem maradtak meg egyházi funkcióik mellett, hanem amint láttuk és látni fogjuk, kezükbe vették az ország politikai, sőt részben gazdasági ügyeinek irányítását is. Ezt a helyzetet a korabeli és a magyar egyház belső igyeinek megítélésére legjobban illetékes Paulus Hungarus bolognai egyetemi tanár ítéli el feljegyzett előadásaiban már 1221-ben, mielőtt megalapította volna Magyarországon a Domonkos-rendiek tartományát és megszervezte volna az inkvizíciót. (28-29.o.)
Már a kalkai csata híreiből ismerte a magyarság az Ázsia méhéből orkánszerűen feltámadó és egyre nyugatabbra hatoló Dzsingisz-kán alakította tatár birodalmat. Kötöny a polovci kúnok királya, már 1223-ban csatát vesztett velük és mikor az astrakáni csatát is elvesztette Batuval szemben, pár év múlva Magyarországra kérezkedett. A tatárok közeledésének hírére indulnak útnak az első keleti kutatók 1235-ben fráter Ottó és később Julián barát, hogy az ázsiai részeken fennmaradt „Magna Hungariát" felkeressék. Róma nem nézte jó szemmel ezeket a vállalkozásokat, tartva attól, hogy a magyarság egyesül testvérnépével és akkor fennáll a veszély, hogy „feladja nyugatot védő bástya szerepét". Ju1ián kétszeri római útja bizonyítja, hogy bár az utazását IV. Béla anyagi segítségével és megbízatásával kezdte meg, a szerény szerzetes kénytelen volt fáradtságai és viszontagságai mellett a pápát is részletesen informálni a keletről jövő veszély felől, Bár Sycardus fráter volt a tartományi főnök, Julián a királyi udvarban Lombard Péter előtt adta le először benyomásait és a főinkvizítor el is kísérte őt római útjára.
Sokkal több bonyodalmat okozott IV. Béla leányainak házassága a nem római keresztény vallású keleti fejedelmekkel. Az a veszély is fennállt - a pápa szerint - hogy talán még pogányokkal is képes lenne a magyar király gyermekeit házasítani, ha érdekei úgy kívánják. A feltevés nem volt egészen, alaptalan. Már II. Andrásnak is felkínálta Ikonum szultánja, hogy gyermekeik házassága révén kölcsönös érdekszövetséget kössenek. (86-87.o.)
Az új pápa, IV. Sándor bizalmatlanságát a magyar király iránt csak növelte a csehek és osztrákok gyűlölködése és intrikája a tatárjárás utáni újjáépült országgal szemben. Az inkvizítor 1258-ban két rendtársát nagysietve küldi a pápai udvarba, mert Bukharából Dzsingisz-kán unokája, Hulagu követei érkeztek Bélához. A király mindenkit kizárt fogadásukról, csak a tolmácsok maradhattak a tárgyalásokon, hogy azok bizalmas természete ki ne derüljön. A két szerzetes álruhában és különleges felmentéssel lóháton utazott jelentést tenni a pápának a tatár követség érkezéséről. Ausztriában II. Ottokár cseh király katonái elfogták őket, mint gyanúsakat és így kiderült a titkolózás. Bár a követek nem tudták, milyen szándékkal érkeztek a tatárok, II. Ottokár éles elmével kitalálta a valószínűséget és panaszos, majdnem feljelentésszerű levelet küldött a szabadon bocsájtott szerzetesekkel IV. Sándornak. Felhívta a figyelmét a nagy veszélyre, amit a magyar király és a tatárok családi kapcsolatai jelenthetnének.
Cremonai János miután e tárgyalásokról nem tudott másmódon értesülést szerezni, kiközösítéssel fenyegette meg a tolmácsok egyikét, hogy vallomásra kényszerítse. A tatár kán ajánlatot tett a magyar királynak, hogy a két népet házassággal közelebb kellene hozni egymással. Felajánlotta, hogy fia kössön házasságot Béla király egyik leányával, vagy ha erre nincs mód, akkor felajánlja leánya kezét ifjabb Bélának. IV. Sándor levele pár hónap múlva már fenyegeti Bélát egy ilyen terv megvalósítása miatt: „távol legyen tőled fiad vagy leányodat pogány házassággal beszennyezni... " (90-91.o.)
<O></O>
Szatmári István: Miért mohácsi a vész?
Nagyhatalmi állásánának megfelelően, Mátyás király 1480-ban a NEMZETI EGYHÁZ tervével foglalkozik. A pápához intézett levelében már kilátásba helyezi a Rómától való elszakadást. (117.o.)
Fontos adat, hogy még Ulászlónak a török 1515 végén fegyverszünetet ajánlott de a pápa utasította Ulászlót ne kössön békét a törökkel és ezt megtoldotta 50.000 arannyal az esetleges háborura.
... A török követeket az országtanács elfogja. Erre a provokációra Szolimán Nándorfehérvár ellen indul. Elesik Logod, Zimony, Nándorfehérvár, Orsova.
... Az udvarban elhatalmaskodott a német - Brandenburgi György, és Burgio császári követ - befolyás. (119.o.)
A szerencsés házasságpolitikával 13 millió négyzetkilométerre dagasztott Habsburg gyarmatvilágbirodalom tulsulya miatt francia-török-angol-velencei-milánói-pápai koalíció jön létre, amely a Habsburg-monarchiát a török hatalom segítségével Bécsen keresztül akarja felborítani.
1525. év folyamán a francia Ferenc császár Konstantinápolyba küldött követeivel sürgette a török hadjáratot, V.Károly német császár ellen. Ugyannakor Ferenc Lajost [magyar királyt] biztosította a Károllyal való közeli kibéküléssel és a török elleni támadással /Tomic, VII. 306, 309/. A szultán kedvező válaszát hozó Frangepán János követ, a velencei tanácsnak azt jelenti, hogy a török támadás NEM Magyarország ellen fog irányulni, mert a magyarokkal 3évi fegyverszünet van... Miközben a szultán a Velencével kötött szövetsége értelmében Friaulon át vonult volna Milano ellen, átvonulási engedélyt kért II. Lajostól, aki a barátságos követeket hosszu ideig visszatartotta, egyet elpusztított, és a szultánnak ingerlő válaszokat küldött. A szultán már uton volt nyugat felé amikor az európai változásokról értesült. Adatunk van arról, hogy Szolimán korábbi üzenete általános békeajánlat volt, és csak a horvátországi nyugat felé való átvonulás engedélyét kérte II. Lajostól. Mig II. Lajos -- német és cseh tanácsadóinak azon mesterkedésére, hogy a vatikán mindenről tudjon, -- nem tárgyalt /levelezett/ a törökkel Velence megkérdezése nélkül, addig Velence tőlünk független politikát folytatott, többek között hadseregszállitó hajóhaddal segítette a török hadsereget. Ugyanakkor az oláh vajda azt ígérte a szultánnak, ha 10.000 lovast kap, Budáig nyomul... <O></O>
Török levéltárakban kutató turkológusaink szerint Szulejmán a Dráva hídfők biztosítása után nem tervezett további támadást a magyarok ellen, ha azok nem erősitik meg kapcsolataikat a Habsburgokkal. /Perjés Géza: Az országut szélére vetett ország. 1975 Magvető.
Nemeskürti "Mi történt Mohács után" c. könyve jól mutatja meg, hogy miképp játszotta át a Habsburg Mária királynő férje feje fölött az országot testvére, Ferdinánd kezébe.
... "Magyarország és Velence között évszázadokon át küzdelem folyt a dalmáciai tengerpartért és a parti városokért. " /167.1./. Velence régi riválisa, Magyarország felé terelte a szultánt... <O></O>
A török hadsereg ellátását és hadtápját velenceiek intézték. (121-123.o.)
Az 1526, augusztus 29.-i mohácsi csatavesztést követő tizenöt esztendő eseményeit csupán kronologiailag ismertetik és a figyelmet azonnal a meginduló testvérharcra, az ország három részre szakadására és a törökdulás másfél évszázados kezdetét 1526. augusztus 29.-ére datálják. Alig érthető a mohácsot követő tizenöt esztendő /fél emberöltő a kritikus korban/ kiértékelésének szabotálása. A szajkózott "százötvenéves törökdulás" nem Mohácsnál kezdődött amikor az ország a török lábainál hevert, hanem tizenöt évvel későbben a Habsburgok szakadatlan ingerlései, provokálásai, hódításai és pusztitásai következtében.
1526 aug. 29. Mohács, ahol elesett kb. 15.000 magyar, kevés kiváló hadvezető és egy csoport oligarcha. Mit vesztettünk? az oligarchákat kikre semmi szükség nem volt már korábban sem. Vesztettünk féltucat jó hadvezetőt de maradt még hazánkban elegendő. A 15.000 magyar elvesztésével még nem omlottunk össze. Néhány évvel korábban a Dózsa- féle fölkelőkből leöldöstek kb 80.000 ugoros magyart, hatszorta többet a mohácsi veszteségnél s mégsem "Dózsa vész" a "vész". Hazánk négymilliónyi lakosából elesett 15.000 Mohácsnál. Ezt könnyen kiheverte a nemzet, hiszen fegyverben állott még kb 85.000 székely és magyar katona, rettentő erő abban a korban.
A Futaknál állomásozo Báthory András 18.000 főnyi lovasa, Zápolya és Frangepán a többi csatlakozó színmagyar egységekkel még esélyes volt győzelemre, de kizárólagosan magyar érdekeket tekintve, volt-e értelme a már évszázados törökellenes háborut a végtelenségig prolongálni mikor a szultánok végcélja nem is magyarország hanem a cselszövő nyugat volt.
A válasz: "igen" azoktól a pángermán és Vatikán-centrikus elemektől akik a "Magyarország, mint a kereszténység védőpajzsa -- a végpusztulásig" áldatlan reklámja mögött immár évezrede szolgálnak idegen érdekeket. Ezek elhallgatják, hogy a "pogány" /nempedig a keresztény akikért szerintük véreznünk kell,/már szeptemberben kivonult hazánkból, önként, a 85.000 főnyi intakt nemzeti Szapolyai-Frangepán-Báthory féle NEMZETI haderőkkel való ösezeceapások nélkül is ...
Egy hódító nem vonul ki egy országból két hónapon belül. Ha a nyugati keresztény közösség nem játssza vissza a Szultánt, akkor Magyarország a Szultántól ugyan békésen fejlődhetett volna negyven millióssá mint Anglia és a többi nagyország. Tehát nem volt MOHÁCSI A VÉSZ... Ott inkább megtisztultunk az ellenséges kormányzóinktól. Szabó Dezső írja a Küzdelmeink a nemzeti királyságért c. művében: "Mert a magyarok tudták, mi volt királyuk része a habsburgok magyarországi befolyásának növekedésében. A lengyelek nagyértikü okmánygyűjteményében az Acta Tomicában így jellemzik: a magyarok nem bánták volna azt sem, ha Lajos hamarább pusztult volna el. Mett gyűlölték őt, minthogy a németek szokása szerint élt. Szerette a németeket, megvetette a magyarokat, és csak a németek körében érezte jól magát."...
A török eredeti tervében Itália, nyugati Európa állott, és csak a cognaci liga terelte a szultánt Magyarország felé. Hogy a szultán nem szándékozott elfoglalni hazánkat, bizonyítja az a tény, hogy amikor 1546 őszén még örséget sem hagyva Budán kivonult hazánkból... a déli végekre...
1526 oktober 14.-én Szapolyai János erdélyi vajda hívei Szapolyait királlyá választják.
1526 okt. 15-án Ferdinánd Habsburg főherceg Hainburgban találkozik híveivel, megállapodnak Ferdinánd királlyá választásában.
A kettős királyválasztás után megindul a két párt hatalmi harca.
Az "ördögi" az "ISTENTELEN" török még azt az alkalmat sem használta föl hazánkba való betörésre, amikor a déli "fekete ember", Cserni Jován Lippe, tájékán 12.000 főnyi délszláv seregével beveszi Szabadkát, földulja Temesvárt, elfoglalja Szegedet. Végül János király, nehogy Ferdinánd elleni harcában a fekete cár hátbatámadja, Czibak Imre püspök által szétvereti. Közben 1527 Jul. 31.-én Ferdinánd elfoglalja Győrt, Tatát, Komáromot, Esztergomot, és Visegrádot. Aug. 20-án a Szapolyai által védtelenül hagyott Budát is elfoglalja... János király a török védelmét keresi.
1528-ban Mehemet belgrádi pasa kis sereget ad János mellé. 1529-ben II. Szolimán 200.000 emberrel megindul Szapolyai megsegítésére és Bécs elfoglalására. 1529 aug18-án János király Mohácsnál hűbéres kézcsókkal járult a szultánhoz...
1530-ban, ismét, az arrogáns germán provokáció: Ferdinánd Roggendorf Vilmos vezetésével 10.000 főnyi német-spanyol hadat küld hazánkra. Roggendorf ostrom alá veszi Budát. Védelmét Gritti Alajos vezeti, aki visszaveri az agresszorokat. Grittit Szapolyai kormányzóvá emeli. 1532 ápr. 25.-én II. Szolimán ujabb hadjáratot indít ' Bécs ellen.TEHÁT NEM BUDA, A MAGYAROK ELLEN ...A szultán három heti ostrom után visszavonul, Konstantinápolyba...
1540. julius 22.-én meghal Szapolyai János...
1541 augusztus 29.-én, a mohácsi csata tizenötödik évfordulóján a zsidó bankár JÓSZÉF ben SÖLOMO átadja a vár kulcsait a szultánnak és másfél évszázadra beül a török... Ez a fordulat az osztrákok tizenötévi provokációi, dulásai orvtámadásainak logikus következménye. A tizenöt év alatt az osztrák négyszer támadt Budára...
Miután a török a "Mohácsi vész" utáni harmadik hónapban elhagyta hazánkat, az azt követő tizenöt esztendő alatt kétszer vonult Bécs ellen. Nem Buda ellen. A török hadsereg háromszori /Mohács-Buda-Bécs-Bécs/ kivonulása után mindannyiszor Ferdinánd földulta a dunántuli városainkat, erődeinket egészen Tokayig...
A cél a törökök ingerlésével Magyarországot hadszintérré változtatva fölfogni a nyugat elleni támadásokat. A szultán hazánkat a Habsburgoktól és Fuggerektől függetlennek akarta tudni. Ezt remélte megvalósulni a nemzeti király, Szapolyai megválasztásával, kinek védelmére is kelt...
"Mintha még ma is a Habsburg uralkodóházi érdekeket kellene védelmezzük mint a Bach-korszakban és utána addig, míg volt király vagy fönnállt a királyság. Az a tény, hogy a dinasztikus érdekek védelme fontosabb szempont még ma is, mint a magyar nép jogos és kötelező önbecsülése, azt mutatja, hogy ugyanazok a tudományon kívüli szempontok uralkodók bizonyos szakmai körökben, mint amelyek kötelezőek voltak a Bach-korszak egyetemi tanárainak és akadémiai tagoknak körében. A hamis történész közreműködik a nemzet megtévesztésében" -mondja dr. Zakar András...
Arról nem szólnak, hogy a töröknek nem egy letiport hanem egy semleges Magyarország volt az érdeke, ezt akadályozta meg Európa, amikor Ferdinánd a pápa pénzén, és a magyarok adóiból fönntartott seregeivel szüntelenül betört Magyarországra, hogy provokálja a szultánt és elérje Magyarország elözönlését, gyengítését. (124-129.o.)
A nyugatról áramló törvénytelenségek és embertelenségek leplezésére az akkori magyarogot "PÁRTOSKODÓNAK" kiabálni hazaárulás. Az árulók kedvenc pontja a kettős királyválasztás ténye. Az igazság az, hogy miután az ország többsége, a rendek alkotmányosan nemzeti királlyá választják Szapolyait, 1526 november 10.-én, éppen az 1505.-i rákosi gyűlés határozatai alapján, egy töröktől mentes, szabad Magyarországban, ugyanakkor 1526 december 16.-án a Mohács utáni maradék oligarchák, összesen tizenhárman, köztük papok, a nemzeti közvéleményt ignorálva, királlyá választják Ferdinándot. A tizenhárom oligarcha kik nevüket sem tudták az okmányokra vetni, nem képviselte a nemzetet, ugy nem, mintahogyan 1956-7-ben a Kádár-kormány sem. Mintahogyan a maroknyi 1956-os Kádár klikk és az egyetemes nemzeti összefogás közötti ellentét nem nevezhető pártoskodásnak, igy az egyetemes nemzet által választott nemzeti király Szapolyai és a tizenhárom oligarcha klikk közötti viszony sem nevezhető pártoskodásnak.
Történetíróink a török rabigát a mohácsi csata keltétől, 1526-tól jegyzik. Az ideirányított figyelembe azonnal beültetik az "Ország három részre szakadás" kezdetét. Mintha a három részre szakadás és a pártoskodásból is származó tragédia a mohácsi csatamezőn kezdődött volna. Ez HAMIS. Mohács után a testvér török önként kivonult hazánkból ami sulyos gondot okozott nyugatnak, ugyanis a török-magyar háboru a menekvésüket jelentette és busás kereskedelmi hasznot. Ezért provokálták a szultánt aki a mohácsi "vész" tizenötödikei évforduldján ül be Budára. E tizenöt év eseményeit, motívumait nem akarják analizálni. Mindent a pártoskodó magyarok hibájául mutatnak ki, éspedig hamisan az 1526.-i mohácsi csatától számítván. Dr Zakar András ennek legelső tanulmányozója szerint minden általánositás igazságtalan. Mohácsi csata évében a magyar rendek egységét láthatjuk. Az 1525-ik évben kelt országgülési határozat világosan és EGYSÉGESEN szemben áll a "másik" az idegenek vagyis NEM MAGYAROK pártjával. Erről a tényről történetíróink PÁRTOSKODÁS címen foglalkoznak. A következményeket a történetiró kizárólag a magyarok rovására jegyzi nem emelvén ki, hogy azon az országgyülésen az történt ami 1956-ban, amikor a szinmagyar többség megelégelte az idegen nemzetvezetők pusztitásait. Tehát nemzeti megmozdulás az idegen zsarnokság ellen. Erről az országgyűlési határozatról a történetiró keveset szól. Pedig ebből kitűnik a közhatalom, a rendek egysége. Csakúgy mint az 1956-os nemzeti egység. Pártoskodás itt nem mutatkozik. Ha mégis használni kell a "pártoskodás" jelzőt akkor vonatkozik ez a hatalmat bitorló német, cseh és egyházi csoportokra akik 1525-ben, mint 1956-bah idegenül álltak a nemzettel szemben. Mégis, a "pártoskodó" magyarokról ir a tértinetiró, mely pártoskodás eredménye MOHÁCS s ami utána kelvetkezett. Mintahogyan korunkban is a hivatalos hazai történetirás a szabadságra vágyódó magyarságot bélyegzi rendfelforgatónak, bünösnek és felelősnek. Mintahogyan az 1956-ban elnyomott Magyarságot elvéreztetik, épp úgy, a diktatorikus hatalommal szembenálló szinmagyarság nem volt képes kierőszakolni az 1525-ös törvényes országgyűlési pontjait. Az 1525.-i országgyülés REFORMJAIT megvalósítani lehetetlen volt, mert az uralkodókra nehezedett az a tény, hogy az 1505-évi országgyűlési rendelkezés ellenére "NÉHÁNY SZEMÉLY IGYEKEZETE" ültette őket a hatalomba akikkel szemben bizonyos megkötöttségek és szövevényes mesterkedések megbénították, megakadályozták őket az 1525.-i nemzeti országgyűlés rendelkezései keresztülvitelére. Csakugy, mint 1956 az áruló, szovjet érdekekbe helyezkedett kommunisták. Így a felelősség mint a bűnösség kérdésénél az idegeneket kell vádolni, nem pedig az 1956-os sem az 1525-os magyarságot! (130-131.)
Szatmári István: Morvamezei csata
Az 1237-ben második magyarok után kutató ázsiai utjáról hazatérő Julián barát hirt hozott a tatárok közeledéséről. 1238-ban IV.Béla IX.Gergely pápa engedélyével ismét zsidó és szaracén tőkéseknek adta át ill. bérbe az állami jövedelmeket ami, valamint a várföldek visszavétele, növelte az egyházi és világi főurak elégedetlenségét. E kritikus időben Béla, serege növelésére engedélyt adott a tatárok elől menekülő kunok hazánkba költözésére. A kőmonostori ülés elhatározta letelepítésüket. Az egyházi és világi nagybirtokosok, akik Béla egész kormányzatával -- elsősorban az állami jövedelmek zsidókézre juttatása és az adományozások visszavétele miatt -- közönyösen fogadták Kiev bevételinek hírét. /1240,dec.6./. 1241 jan-febr.-ban a főurak alig reagáltak a 'véres kard' körülhordoztatásán.Február tizedikén a Kuten kun kán kiadását kérő tatár követeket a főurak Óbudán megölték. A tatár betöréskor Béla által segítségre hívott Frigyes meg is érkezett de a kunok ellen lázította az amúgy is neheztelő főurakat, kik megölték Kutent mire Frigyes dolga jól végeztével hazament Ausztriába. Ugyanis a kunok a magyarok ellen fordultak, Buleau tasnádi püspök és Barc fia Miklós seregét szétverték, miközben a tatárok elözönlötték Erdélyt és Lengyelország felől is betörtek az országba. A muhi csata után Frigyeshez menekült Bélát Frigyes fogságba vetette és a magyarok archívumát, kincseit elkobozták. Itt veszhettek el nemzeti történeti irataink. Elzálogosult Moson, Sopron és Pozsony megye.
Frigyes Győrig pusztított. A pápához és a francia királyhoz segítségért forduló Bélát elutasították. /Maradjon a "kereszténység védőpajzsa" ő egyedmagában... A tatárok kivonulás után IV.Béla visszaváltoztatta előbbi pusztató politikáját, s a várföldek elkobzása helyett inkább ösztönözte a várak építését, és megkezdte az idegenek nagyszámú betelepítését.
Történetirásunk kérdéseket támaszt, pl. hogy a tatárdulás által „TELJESEN ELPUSZTITOTT ORSZÁG” hogyan volt képes már 5 év mulva, 1246-ban, a magyarok a Lajta menti csatát ha elveszítették is de ott Frigyest megölték. 1248-ban betörünk Styriába, 1249-ben ismét, mire Berman bádeni határőrgróf betör Nyugat-Magyarorszigba, mire IV. BÉLA KUN csapataival megrohanja Ausztriát. II. Frigyes és Herman őrgróf halála után az osztrák rendek OTTOKÁR CSEH TRÓNÖRÖKOST választják hercegükké. Ezért kitört az ellenségeskedés IV.Béla és Ottokár között.
1252-ben „a tatárok által teljesen kiirtott” magyarok elfoglalták Styriát és Alsó-Ausztriát. 1253-ban Morvaországot pusztították. Junius 25.-én Olmütz alá érkeztek . Közben Styriában is nagy harcok dultak. Béla Bécset is ostromolta. Három magyar hadsereg is harcolt nyugaton és valószinü, hogy az anyaországot sem hagyták védtelenül -- azok a magyar harcosok akiket a tatárok "mind egy szálig kiirtottak" ... Ez a "szellemhadsereg" térdrekényszeriti Ottokárt aki 1254 május 1.-én békét köt Pozsonyban melynek értelmében Styria IV. Béláé maradt. Béla ugyanakkor Velencétől visszavivja Zárát, fia István nőül veszi a kun vezér lányát, Erzsébetet. (137-138.o.)

Shumeria

Kedves Piroska!
Először is a tegnapi írásom egy kicsit javításra szorúl. Joli tóremre valóban a Föld felügyeletét bízta Ata Isis a tóremhit szerint. A társbolygónkról érkezőket -mely először kb 400 ezer évvel ezezlőtt történt, a könyv szerint- azonban Kemi asszony vezényelte, felügyelte. Mellesleg a legenda szerint Tőle lopta el a tüzet Miskolc...vagy 15-16 ezer évvel ezelőtt, még az Ataiszon és a kegyhelyre vitte, ahol őrízték. Ez a társbolygó és az onnan érkezők nagyon különös dolog..még mintha Daniken is ráérzett volna valamire..de ez nem az én asztalom.
Amennyiben a delhi vasoszlop ie. 400 körűl keletkezett a rajta lévő írás szerint, akkor ez nem a Bihar-Dernő féle, melynek kora közel 5000 év. Ez Bihar kalandozását leíró arvisurából következik ill. ellenőrízhető.
A többi oszlop sorsa számomra ismeretlen. A magyarok szempontjából nem lényeges, ezért mellőzi az Arvisura-gyűjtemény.
Aradi Éva könyvét nem ismerem. Mostanában többen kutatják az észak-indiai hunokat, azonban a távoli őstörténetük kezdeteit -szerintem- eddig csak az Arvisura fedte fel. Számunkra érdekes lehet, de nem lényeges, mert nincs szerepe történelmünk alakulásában. Mindenesetre a könyvet elkell olvasni és az Arvisura alalpján elbírálni..

Kedves hajlandó!
Életünk végéig vacakolhatnánk a tonnánnyi tatár és török háborúkról szóló irodalommal, történésekkel. Ezért ajánlanám számodra, hogy ezeket először kizárólag az Arvoisurában található leírások alapján bíráld el. Saját logikádat is használva. Például, tudnod kell, hogy IV. Béla magát inkább németnek tartotta és nekik hitt (az anyja volt Gertrudisz). Szóval így, a józan eszed szerintieket tedd hozzá ezekhez a dolgokhoz.
Amit leírsz mindegyikben "van valami" de nem az igazi...vagyis részigazságok, ezek hosszadalams cáfolatára nem vállakozom, ott a könyv, jól leírja ezeket a dolgokat. Én a könyv leírásához ragaszkodom. Másra ez nem kötelező...
A mohácsi törtnethez hozzátartozik, hogy Zápolya mindenáron király akart lenni, ezért -szándékosan- lekéste az ütközetet, melyre a 21 éves félgyerek-királyt nem kíszítették fel egyébként sem. Inkább félrevezették. De a csúnyája most jön: ugyanaz a Zápolya rokon, a főtestőr (Petrovics nevű) végzett Dózsával, aki Lajost is figyelte egy kis csapattal, mert Zápolya ezt parancsolta a számára. Amikor pedig Lajos és párfős kísérete éppen a páncéljától szabadult a Csele partján, akkor közbeléptek..a nyakcsigolya könnyen kimozdul...és még a patakba is belemártották Lajost. Így azután vizes lett...A mesét pedig : belefulladt, évszázadok óta zenélik..Egyébként Zápolya elérte a célját, király lett. Szinte azonnal.
Úgy a mongolok mint a törökök tudtak a rokonságról, ezért ajánlatokat tettek az aktuális uralkodóknak, akik ezt nem fogadták el...a történet hosszú..Batu (Bátor)már a német-lengyel síkról fordult vissza, mikor kiderűlt: Béla nem indul a számára kijelölt Bécs felé..vagyis a régi avaria nyugati csücskébe. Erre kérték ugyanis a mongolok.
Julián ugyan nem talát magyarokat -rossz helyen kereste Őket- az Ural felé, de erre nem is volt szükség, volt aki tudott róluk, sőt arrafelé kapott sámánképzést..levelet is hozott Bélának Csadaj mongol fősámántól..két levél is érkezett..a történet hosszú. Bélára ezért voltak kihegyezve a mongolok..szerncséjére Pósa András ( udvari embere) a tengerparton félrevezette a mongolokat..Zágrábfelé jelölte meg Béla tartózkodását. Húsz év mulva egy mongol különítmény visszajött ezért és megölte..
Tatárok helyett helyesebb mongolokról beszélni-. Az itt tartózkodó kun vezér megölése, ennek oka stb szintén a könyvben található, főleg Frigyes ármányaként. A Frigyesi végső célja: Magyarország bekebelezése...
Az osztrákok leírhatatlan gaztetteket követtek el népünkkel szemben.

Kedves Anasztázia!
A VAS feltalálását a mai nyugati történészek csak részben ismerik. Azért van ez így, mert Ők legfeljebb Közel-keletig tudnak eljutni térben.
Nem is ismerik, nem hallottak a hunok nagy szigetéről, ahol már gyártották a vasat ie. 5000 előtt is. A leírásokba misztikus elemeket is belekevernek, hogy a kiigazodás nehéz vagy lehetetlen legyen, a semmibe vezessen. Az egyiptomi korai és kevéske vasgyártás nem a nyugati népektől származik.
Ezzel együtt tehát az lenne a fer, ha pontosítanák, és leírnák hogy a világ melyik részére vonatkoznak a nyugati leírások és melyikre nem. Mintha két világ lenne náluk...ez nem szégyen, de nem lehet általánosítani belőle ill. kiterjeszeteni a dolgot mintha a világ csak Közel-keletig létezett volna...Amiről nem tudunk az nincs? Ez különben az egész általuk kreált őstörténetre vonatkozik. ha valami mondjuk Távol-keleten felbukkan valami -egy különös lelet- a megfejtésük mindíg hibás...ellenben csodálkoznak és láthatóan nem értik a lelet mondandóját. Ez is múltfeltárás. Csak rossz.
Persze egy földrengésektől, százazságoktól, járványoktól és néha idegen népektől is gyilkolt - motivációk- vándorló nép lekületét is ismerni kellene ám..a történelmük kapcsán.
Gondolj bele: Egyiptomot, sem Sumériát nem értik...ez utóbbi helyről származó agyartáblák milliói vannak múzeumaikban megfejtetlenűl..és ez csak a jéghegy csúcsa. India egy külön világ, ott a képzettektől sokmindent begyűjtöttek, nagyjából jól. Mert nem a saját kútfej működött..
Általában a féemgyártásához kötött időpontok (réz, bronz, vaskorok) sokkal tágabb értelmezése lenne indokolt. Az általad feltett anyagban lévő vasgyártás kezdeti időpontja rendkívűl késői. Éppen csak Atilla vaskoporsója fér bele.
A regéid mindenesetre jól kidolgozottak és szépek, tetszenek.

Géza.
Eredeti neve Vajk, mint a fiának. Ez a névváltoztatási szokás az ókorra vezethető vissza, Nimródig, Gilgamesig.
A mainzi érsekség felügyelte Géza országát, Brunót, Ditmárt és Adalbertet jelölte ki az érsekség a magyarok megtérítésére. Persze a saját uruki egyistenhitet, az érdeknélkűli szeretvallást kellett elhagyniuk, hogy végre tizedet és robotot is bezsebeljen a vatikáni kincstár. Mellyet erősen óhajtott. Gondolom a jobbágyok alig várták...a MEGSZORÍTÁSOKAT. A megkereszteltek után -eleinte- uraik fizették a tizedet.
Az avar kincsekből- mellyeket bármi áron elvittek- Rómának megfelelő egyházi tárgyak készültek és ezek egy része már Géza idején visszakerűlt
az épülő ill. új templomokba. természetesen a "visszakerülés" úgy történt, mintha ezek AJÁNDÉKBA érkeztek volna..(előmarxi ideológia) persze ezek mennyisége igen csekély volt.
Esztergom első érseke Domonkos lett (974-ben), aki Turu néven magyarnak született ( persze később megmérgezték mainzi utasításra). Ő építette fel az esztergomi székesegyházat.
Géza a 973-as kvedlinburgi értekezletre hívatkozva elrendelte a római kat. istentiszteletek bevezetését.
Elrendelte az ősmagyar hit oltárjainak ledöntését és a táltosok elhallgattatását is. A népben azonban még sokáig élt az uruki ősvallásunk tisztelete, egyistenhite.
A Felvidéken és Jászvásáron azonban még a régi vallás megmaradt hosszabb ideig.
Aki viszont Pannóniában (Dunántúlon) nem volt hajlandó megkeresztelkedni, azt a katonák megölték ( a kat. vallás vagyis a könyörület stb nevében).
Géza ebben az időben sok nyugati bevándorlót fogadott, telepített itt le. Ok: a vallásváltás sikere a trónja megmaradását jelenti. Nyugat felé "igazodott"..
Kiemelkedő szerepe volt az erőszakoskodás során a Vízvári (Wasserburg) HUNT családnak, aki igen kegyetlenűl térített. De a Pázmányok és a Héderek sem pihentek...Ők a régi avar területekről (A Duna mellett Ennsig) érkeztek a prédára. Avarnak mondták magukat..
Géza türelmetlenűl erőltette a római vallás felvételét, azonban ennek akkor még sok főúr ellenállt. Géza engedélyezte egy osztrák grófság (Ostaricki) terjeszkedését is. A bécsi medencében -ekkor még az avaroktól örökölt területünk volt- besenyőket és a Gyarmat törzs egyrészét telepítette le korábban Taksony, a magyarok ellenében történő terjeszkedés megakadályozására, de Géza visszavonta 973-ban Őket. (reszketett a trónjáért)
Nyugaton Géza tevékenységét úgy értékelték, hogy sikerűlt a magyarokat a Szt Péter aklába beterelni.....
Géza viszont tartott a főembereitől és ezért nyugat felé - ha sérelmek is érték- nem akart hadakozni, mert a kétfrontos hadakozásra nem vállalkozott. Itthon gyilkoltatott inkább, ha szükségesnek látta.
Már Géza elrendelte a "pogány írások és feljegyzések" megsemmisítését..
Ennek alapján ellehet képzelni, hogy -ha nem szállítják titkos helyre- az Arvisurák is megsemmisűltek volna. De csak volna...azonban ezek jórészt feledésbe merűltek, mint más őstörténeti forrásaink, mostanáig.
Géza Taksony fejedelm fia volt , ugyancsak Mihálynak is Taksony az apja. Mihály egyik unokája volt Vászoly-Vazul...akinek kedves közeli rokona, Vajk István a szemét...

Kedves Iván!
A könyve csak rákérdeztem, de állitólag csak összeollózott nem igazi kutatást tartalmaz.
Az olvastam, hogy a Gestát valójában egy ősgesztából átmenekítés és némi egyházi kiigazitás szerint keletkezett. Nem ismerem bővebben.

Sajnálattal vettem észre, hogy a Forrai Sándorhoz tartozók semmi szin alatt nem tudasulnak az Arvisurával.



http://www.magtudin.org/Tatarlaka titka 2.htm
Szép napot Piroska

Kedves Piroska!
A Gesta kollektív munka. Anonymus (Pósa Pál) csak egy részét írta. Érezhető, hogy nem egy írója volt. Azonkívűl pedig -összegezve- zavaros. Nem visz előbbre.
Piroska! nem érdemes törődni azokkal, akik nem fogadják el az Arvisurát. Több okból.
-meggyőzhetetlenek
-nem érzékelik a történelem folyamatát
-sok olyan ember van aki olvas, de nem tudja mit...nem ismeri fel az értékeket..
-a meggyőzhetetlenek között is a többség nem ismeri a könyvet, csak hallott róla és szajkóz...amit itt-ott hallott, tehát nem önálló.
Ilyeneket írhatnék, ha belemerűlnék a témába. De ezen már régen túlvagyok, ugyanezt ajánlva.
Aki ebben a könyvben hisz és érdekli is szerintem annak kell olvasnia. Például a gyerekek ilyenek.
A nem túl távoli jövőben a könyv ázsiója emelkedni fog, meglepő módon .

Efike írta:

Ez a történet is csak azt bizonyítja, hogy a zsidók mindig jól tudtak lőni

Kattints a kibontásához...

Mai olvasmány: kivonatok Luther A zsidók és a hazugságaik c. könyvéből
"Köztünk élnek, házainkban laknak, élvezik a védelmünket, használják földjeinket és utainkat, piacainkat és utcáinkat. Hercegek és kormányok támogatják őket, tátott szájjal hagyják, hogy a zsidók elvegyék pénztárcájukat, pénzesládájukat, lopjanak és raboljanak, mindent amit csak megkívánnak. A zsidóknak, mint idegeneknek semmijük sem szabadna hogy tőlünk legyen. Amijük csak van, az mind tőlünk van. Dolgozni nem dolgoznak, nem keresnek nálunk semmit, nem is adakozunk nekik. Ennek ellenére övék a pénzünk és javaink és ők az urak a mi országunkban, ahol ők menekültek." - és más gyöngyszemek.
(Kivonatok, összeállítva Martin Luther's könyvecskéjéből: "A zsidók és hazugságaik" (1543-ból) - by Verboten)

A ZSIDÓK ÉS HAZUGSÁGAIK
"A keresztény társadalom", 47 kötete (Philadelphia: Fortress Press, 1971). 268-293 o. .
<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->
<!--[endif]-->

Ivan írta:

Kedves Piroska!
A Gesta kollektív munka. Anonymus (Pósa Pál) csak egy részét írta. Érezhető, hogy nem egy írója volt. Azonkívűl pedig -összegezve- zavaros. Nem visz előbbre.
Piroska! nem érdemes törődni azokkal, akik nem fogadják el az Arvisurát. Több okból.
-meggyőzhetetlenek
-nem érzékelik a történelem folyamatát
-sok olyan ember van aki olvas, de nem tudja mit...nem ismeri fel az értékeket..
-a meggyőzhetetlenek között is a többség nem ismeri a könyvet, csak hallott róla és szajkóz...amit itt-ott hallott, tehát nem önálló.
Ilyeneket írhatnék, ha belemerűlnék a témába. De ezen már régen túlvagyok, ugyanezt ajánlva.
Aki ebben a könyvben hisz és érdekli is szerintem annak kell olvasnia. Például a gyerekek ilyenek.
A nem túl távoli jövőben a könyv ázsiója emelkedni fog, meglepő módon .

Kattints a kibontásához...

Tárih-i Üngürüsz. Magyar krónika volt a forrása, amit minden jel szerint 906-907-ben írtak (GKE, 1979, 1981). A krónikát először magyarról latinra fordították, hogy ne számítson tiltott könyvnek. I. István király ugyanis törvényt hozott, mely szerint â01ESzilveszter pápa tanácsolása folytán határoztatott, hogy a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyébe a latin betűk használtassanak. Itt rendeltetik, hogy a papság azok használatára jutalmazás mellett betaníttassék és a pogány írástól, valamint tanítástól papi állásának vesztése és 20 aranypensasnak büntetése mellett eltiltassék. Továbbá, hogy az egyházakban található pogány betükveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinval felcseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 denárig kapjanak jutalmat. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a â01Epogányâ01D vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.â01D (Vitéz, 1816). A székesfehérvári királyi könyvtár titkos részlegéből I. Szulejmán török szultán kérésére Terdzsüman Mahmud fordította törökre a magyarok történetét tartalmazó kódexekből a latin nyelvű krónikát is tartalmazó â01EÜngürüsz történetétâ01D. A könyv kikerült Törökországba, ahol Vámbéry Ármin találta meg és 1860-ban beadta a Magyar Tudományos Akadémiára. Itt azonban Budenz befolyására az őskrónika ismét feledésbe merült, pontosabban: Budenz zároltatta. Azonban Zakar András kutatómunkája nyomán fény derült arra, hogy Isztambulban és a Magyar Tudományos Akadémián is található egy-egy példány a kéziratból. dr. Sárkány Kálmán kikölcsönözte a kézirat filmjét, s elküldték Prágába, dr. Blaskovics József turkológus tanszékvezetőnek, magyarra fordításra. A Magyar Nemzetben ekkoriban jelent meg egy rövid hír a kézirat létéről. â01EKitört az idegesség az Akadémiánâ01D â013 számol be az eseményekről Geönczeöl Gyula (1988, 8), aki barátaival átmenekítette a magyarra fordított szöveget 12 legépelt példányban (GKE, 1995, 28). â01EAzonban Illyés Gyula mellénk állott, s vele az Írószövetség tekintélye, és az írók javarésze is. Hiába fenyegette az Akadémia levélben dr. Blaskovicsot, dr. Sárkányt, a filmet nem adtuk visszaâ01Dâ026Amikor Geönczeöl Gyula és Grandpierre K. Endre Ligeti Lajos támogatását kérték, az akadémikus felajánlotta, ha a Tarih-i Üngürüsz kiadásától elállnak, megígéri, hogy egy másik munkát segít kiadni. Mivel a Tarih-i Üngürüsz kiadásától nem álltak el, az akadémikus kiabálni kezdett: â01Eakkor véres fejjel fognak visszavonulni!â01D (GKE, 1995, 29). Grandpierre K. Endre Pozsgay Imrével, az akkori kulturális miniszterrel is felvette a kapcsolatot a megjelenés elérésére. Erre előbb pozitív, majd visszavonó, negatív választ kapott. Azonban Grandpierre K. Endre két tanulmánya (1979, 1981) hatalmas érdeklődést váltott ki, amit már nem lehetett elaltatni. A könyv 1982-ben megjelent, torzítva, csonkítva. Jellemző, hogy az eredeti kéziratban ezt az Árpád-korral záruló őskrónikát bevezető â01EA regösök és a krónikások így írták megâ01D mondatot â013 a magyarság tudatlanításának úgy látszik, minden tudományos szempontnál fontosabb céljából - â01EAz évszázadok hírnökei és a hírek elmondói ilyenképpen adták előâ01D-re változtatták. Nyilván azért, nehogy megtudják a magyarok, hogy István király előtt is volt írásos kultúrájuk.


<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->
<!--[endif]-->

<o> </o>

Piroska49 írta:

Véletlen:?:
Elkezdtem olvasni az ARVISURA-t
Véletlen:?:
Koppány-forrás, soha nem hallottam róla
Véletlen:?:
Balatonlelle, Múzeum ,Anonymus. Gesta Hungarum még ma is titok tartalma.
Tárih-i Üngürüsz miből merítették, ősgeszta?
Ősgeszta ami lehet az ARVISURA?????????
Ennyi véletlen ilyen rövid idő alatt kissé elgondolkoztató.
Szép napot
Piroska

Kattints a kibontásához...

Egy a lényeg: vissza az ősforrásokhoz, akkor még nem manipulálták eleink a mindennapokat.
Baráth Tibor, Badinyi Jós Ferenc művei igazán izgalmas és mértéktartó felfedezni váró anyagot jelenthetnek.