Történelemhamisítások, csalások, leleplezések: A Smithsonian elnyomása
2015-04-23 16:51
A geológusok Mexikóból származó adatainak elhallgatása egy sajnálatos példa lehet arra, hogy egy dogma megakadályozhat egy felfedezést, de vajon mi történik akkor, amikor az ilyesfajta felfedezésekre nyomást gyakorolnak. Martin Doutré kutató és történész, elmesélt egy olyan párbeszédet, ami vele és egy hajdani National Park Service alkalmazottal esett meg egy olyan incidens kapcsán, amelyre az Arizonai Canyon de Chelly National Monument-nél került sor 1999-ben.
A kanyonban történt hatalmas áradó esőzések hatására néhány helyen számos csontváz került elő. A Park Service teljes személyzetét szolgálatra kötelezték, hogy összegyűjtsék és bedobozolják az újonnan előkerült csontokat. Azonban, valaminő baljós fordulat folytán a teljes munkafolyamatot csak a Smithsonian Intézet és az FBI felügyelete mellett végezhette a személyzet. A Park Service dolgozóinak megtiltották, hogy kamerával felvételeket készítsenek a helyszínről és teljes körű átvizsgálásoknak vetette őket alá az FBI, amikor reggelente megérkeztek, illetve amikor este eltávoztak. Az összes csontváz-maradványt és leletet gondosan összepakolták, majd a Smithsonian Intézetbe szállították.
A Park Service munkásait arra kényszerítették, hogy egy
titoktartási megállapodást írjanak alá arról, hogy nem hoznak nyilvánosságra semmilyen, a kanyonban végzett tevékenységekkel kapcsolatos információt.
https://theboldcorsicanflame.files.wordpress.com/
Egy ezt követő e-mailben az egykori Park Service alkalmazott további részleteket osztott meg a felfedezésről. Elmesélte, hogy az egyik sírban egy
„férfi volt, aki megközelítőleg hét láb (2,13 méter) magas lehetett, hat kéz- és hat lábujjal rendelkezett…, a fogai emberiek voltak, leszámítva, hogy nem volt szemfoga, viszont extra nagy őrlőfogai és metszőfogai voltak. A koponya elég nagy volt: erős állkapoccsal és hosszú, széles koponyacsonttal rendelkezett. Széles szemüregei voltak. Az ujjcsontjai extra hosszúak, míg a kezei kicsik voltak. Olyan finom szövésű kosarakat és gyönyörű fazekasárut temettek mellé, amihez hasonlókat még nem láttak. Rostokból és tollakból álló nyaklánca volt. Elég frissen nézett ki ahhoz képest, hogy 6000 évesnek mondták a Smith (Smithsonian) emberei. Tiszta csontjai voltak, amelyek ennek ellenére nem voltak törékenyek…....
.........Mennyire erősen kell elhinnünk azt, hogy a saját fajunk előtt más fajok sokkal nagyobbak voltak, mint manapság mi, különösen, amikor az ezt alátámasztó bizonyítékokat kihagyták a tankönyvekből? Egy másik epizód is illusztrálja a történeti leletek Smithsonian-féle elhallgatását. Ivan T. Sanderson, egykori természettudós és író, egy II. világháború idején játszódó esetről mesélt, amely a Shemya-i Aleuti-szigeteken történt, amikor is a kifutópályát építő munkások gigantikus emberek maradványait fedezték fel.
Az egyik koponya majdnem 24 hüvelyk (61cm) volt az alsó részétől a tetejéig, összehasonlítva a normál nyolchüvelykes mérettel. Különös módon, valamennyi koponya a fejlékelés bizonyítéka (lyukat ütnek a koponyán valamilyen kezdetleges eszközzel, hogy a rossz szellemektől megszabadulhassanak). A maradványokat állítólag elküldték a Smithsonian-nek, ami – egy effajta felfedezés látszólagos fontosságának dacára – soha semmilyen további információt nem adott ki. Sanderson feltette a kérdést:
„Vajon úgy áll-e a helyzet, hogy ezek az emberek nem tudnak szembenézni azzal, hogy újra kellene írniuk valamennyi tankönyvet?”
A Smithsonian sok más vitába is belekeveredett a meglepő bizonyítékokkal kapcsolatban, mint például azok az 1944-ben talált tárgyak, amelyeket
Waldemar Julsrud, német vaskereskedő talált Acámbaro-ban (Mexikó), Mexikóvárostól 175 mérföldre északnyugatra. 1923-ban Waldemar egy olyan régészeti lelőhelyen volt társfeltáró, amelyről azt gondolták, hogy a Tarascan-kultúráé. Ez a felfedezés világméretű figyelmet váltott ki, miután kiderült, hogy gyakorlatilag
egy egészes új indián kultúrát fedeztek fel: a Chupicauro civilizációt, amely Mexikóban 1000 évvel a Tarascanok előtt virágzott.
Jusrud 1944-es felfedezése több mint 33 ezer kerámiát és kőtárgyat tartalmazott, szobrokkal és obszidián késekkel együtt. A szobrászat elképesztő jellegét az adta, hogy embereket ábrázoltak a vésetek hatalmas dinoszauruszokra hasonlító hüllők társaságában. Más szokatlan lénnyel együtt sumér és egyiptomi motívumok ábrázolásai is feltűntek, miként szakállas kaukázusiakkal, afrikaiakkal és polinézekkel is találkozunk rajtuk......
.........A Vatikánt régóta azzal vádolják, hogy műtárgyakat és ősi könyveket őriz a hatalmas pincéiben a nélkül, hogy engedélyezné a külvilág számára a hozzáférést. Ezeket a titkos kincseskamrákat – gyakorta vitatható történelmi vagy vallási jellegüknél fogva – állítólag a Katolikus Egyház eltitkolja, mivel csorbát ejthetne az egyház jó hírnevén, illetve talán kétségeket ébreszthetne a hivatalos szövegekkel szemben. Sajnálatos, de elsöprő bizonyíték van arra, hogy valami hasonló történik a Smithsonian Intézetben is......"
http://boldognapot.hu/blog/tortenelemhamisitasok-csalasok-leleplezesek-a-smithsonian-elnyomasa/