A felelős gazda hosszútávban gondolkodik. Pontosan tudja, hogy ha egy kutyát vesz maga mellé – és teljesen mindegy, hogy drága pénzért vásárolja, vagy az út széléről szed össze egy csontsovány keveréket -, akkor az állat korától függően legalább 10-15 évre kell előre gondolkodnia.
A kutyás családokban még a nyaralás, de akár a leghétköznapibb események, egy nagybevásárlás, vagy váratlan vendég fogadása is másképp zajlik, mint egy nemkutyás családban.
A kutya társa az embernek. Ezt komolyan kell vennünk, nem lehetnek csak üres szavak, felelősek vagyunk értük. A kutya természetes élőhelye az ember mellett van, vadonban kutyát nem találunk. A sakál nem kutya, de még a páriakutya, a nyestkutya sem kutya, ugyanúgy, ahogy a mosómedve (Procyon lotor) sem medve, hanem a mosómedvefélék családjába tartozó kutyaalakú alrendű, ragadozó rendű önálló faj.
Tehát a kutya a szabad természetben egyáltalán nem található meg. Az erdőkben falkába verődött, elvadult egyedek nem ide tartoznak, ők csak próbálnak valahogy ember nélkül életben maradni – általában nem sikerül hosszú ideig. A kutya az ember mesterséges környezetében tud megélni, teljesen kiszolgáltatva az embernek. Tudnunk kell, hogy a föld összes állataival ellentétben és a házimacskák is ide tartoznak, egyedül a kutya az, aki ha szabadon választhat, mindig az ember társaságát részesíti előnyben saját fajtársaival szemben.