Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez

15

16

17

18

19

20

21

"Ne felejtsd el, a férfival való megfelelő bánásmód lényege,...

Hogy megértsd a gondolatait, mielőtt ő maga megértené azokat...!" (C.Dodd- A herceg menyasszonya)

Úgy teszek, mintha élnék,
Pedig csak egy baba vagyok
a polcon ülve, szép ruhában,
üres szemmel, merev háttal,
érzéketlen mosolygással,
a távolba révedve lebénultan figyelek,
és jöttödre porcelánszívem megremeg.

Márai Sándor: Az igazi (részletek)



"Egyszerre ezt mondta, azon a magányos, mély hangon, amely mindig úgy érintett meg, mintha egy ismeretlen, primitív törzs komor hangszere szólalna meg:
-Mondd, Ilonka, mi legyen ezután?...
-Nem tudom, nem tudom. Nem bírlak elhagyni.Nem tudom nélküled elképzelni az életet.
-Tudom, hogy ez nagyon nehéz-mondta nyugodtan.-Nem is kívánom tőled. Talán nincs még itt az ideje. De ebben az együttlétben, ebben az utazásban is, egész életünkben van valami megalázó és szégyenletes. Nem merjük megmondani egymásnak, mi a baj közöttünk?
Végre kimondta. Behunytam a szemem, szédültam.Így hallgattam, csukott szemekkel. Ennyit mondtam:
-Hát mondd meg végre, mi a baj közözttünk?
Sokáig hallgatott, gondolkodott. gyik cigarettáról a másikra gyújtott. Nehéz angol cigarettáket szívott ebben az időben, ópiumos dohányt, melynek füstjétől mindig elszédültem kissé. De ez a szag is hozzátartozott, mint a fehérneműs szekrényének szénaszaga, mert ruháit, fehérneműjét ezzel a keserű angol szénaillattal kellett mindig szagosítani, így szerette. Mennyi mindenféle részlet alkot egy embert! Végre ezt mondta:
-Nekem nincsen igazi szükségem arra, hogy szeressenek.
-Nem lehet-mondtam fogvacogva.-Ember vagy. Föltétlenül szükséged van neked is szeretetre.
-Ez az, amit a nők nem hisznek el, nem tudhatnak, nem értenek-mondta, mintha a csillagoknak beszélne.-Hogy van egyfajta férfi, akinek nincs szüksége szeretetre. Megvan anélkül is."

"... ténylegesen betege volt ennek a várakozásnak, aminél nagyobb szenvedés talán nincs is az életben. Ismerem ezt az érzést... Később, mikor elváltunk, így vártam én is őt még egy ideig, talán esztendeig. Tudod, az ember felébred éjjel és levegő után kapkod... Kinyújtja kezét a sötétben, és egy kezet keres. Nem bírja megérteni, hogy a másik nincs többé, nincs a közelben, a szomszéd házban vagy utcában. Hiába megy az utcán, a másik nem jöhet vele szemközt. A telefonnak nincsen semmi értelme, a lapok tele vannak teljesen érdektelen hírekkel, közömbös értesülésekkel... Az ember udvariasan hallgatja az ilyen híreket... de közben nem érez semmit... ebben a kancsi, delejes, mágikus állapotban, a várakozó és nélkülöző szerelmesek lelki állapotában van valami a hipnotizáltak önkívületéből; olyan a pillantásuk is, mint a betegeké, akik ájult-tikkadt pillantással, lassú szempillafelvetéssel, a delejes álomból ébrednek. Ezek nem látnak mást a világból, csak egy arcot, nem hallanak mást, csak egy nevet. De egy napon felébrednek. Körülnéznek, szemük dörzsölik. Már nemcsak azt az arcot látják... pontosabban, azt az arcot is látják, de homályosan. Különös érzés ez. Amit tegnap még nem lehetett elviselni, úgy fájt és égetett, ma nem fáj többé. Ülsz egy padon és nyugodt vagy.... "

"Tegnap még mindez valószínűtlen volt, lebegő és értelmetlen, s egészen más volt a valóság. Tegnap még bosszút akartál vagy megváltást, azt akartad, hogy telefonáljon, vagy azt, hogy reád szoruljon, vagy hogy vigyék börtönbe és végezzék ki. Tudod, amíg ilyesmit érzel, a másik a messzeségben örül. Addig még hatalma van fölötted. Amíg bosszúért kiáltasz, a másik kezeit dörzsöli, mert a bosszú az vágy is, a bosszú megkötöttség. De eljön egy nap, mikor felébredsz, szemed dörzsölöd, ásítsz, s egyszerre észreveszed, hogy már nem akarsz semmit. Nem bánod azt sem, ha szembejön az utcán. Ha telefonál, felelsz, ahogy illik. Ha látni akar, és muszáj találkozni vele, kérem, tessék. És mindez, belülről, egészen laza és őszinte, tudod... nincs többé semmi görcsös, semmi fájdalmas, semmi önkívületes az egészben. Mi történt? Nem érted. Már nem akarsz bosszút, nem... s megtudod, hogy ez az igazi bosszú, az egyetlen, a tökételes, az, hogy már nem akarsz semmit tőle, nem kívánsz neki rosszat, sem jót, nem tud többé fájdalmat szerezni neked....
...Nagyon fájt a szívem, egy évig azt hittem, hogy belehalok. De aztán felébredtem egy napon, és megtudtam valamit... igen, azt a legfontosabbat, amit csak egyedül tudhat meg az ember. Megmondjam?... Nem fog fájni?...Kibírod? Hát igen, én kibírtam. De nem szívesen mondom meg senkinek, nem szeretem elvenni az emberek hitét, egy gyönyörű téveszmébe vetett hitüket, amiből annyi szenvedés, de annyi nagyszerűség is származik: hőstettek, műalkotások, csodálatos emberi erőfeszítések. Te most olyan lelkiállapotban vagy, tudom. Mégis azt akarod, hogy megmondjam? Hát, ha akarod. De ne haragudj reám aztán... engem Isten megvert és megajándékozott ezzel, hogy megtudhattam és kibírtam és nem haltam bele. Mit tudtam meg?... Hát azt, hogy nincsen igazi. "

"Egy napon felébredtem... és mosolyogtam. Már nem fájt semmi. És egyszerre értettem, hogy nincsen igazi. Sem a földön, sem az égben. Nincs ő sehol, az a bizonyos. Csak emberek vannak, s minden emberben van egy szemernyi az igaziból, s egyikben sincs meg az, amit a másiktól várunk, remélünk. Nincs teljes ember, és nincs az a bizonyos, az az egyetlen, az a csodálatos, boldogító és egyedülvaló. Csak emberek vannak, s egy emberben minden benne van, salak és sugár, minden."

Szőke titkárnő beront a főnökéhez:
- Főnök, főnök megszűnik az APEH! Azt írják a levélben, hogy ez az utolsó felszólítás!

A rendőr megállít egy fiatal szőke hölgyet, aki behajtott az egyirányú utcában.
- Tudja miért állítottam meg?
- Rákérdezhetek? Egyedüllét?

Szőke nő kifakad a férjének:
- Elegem van az egészből! Sosem jössz haza időben, éjszakára is kimaradsz.
Megcsalsz fűvel-fával! Most már abban sem vagyok biztos, hogy te vagy a gyerekeink apja!

Alapigazságok

Ha valamit hosszú ideig csinálsz, akkor lassú vagy.
Ha valamit főnököd csinál hosszú ideig, alapos.

Ha nem csináltál meg valamit, lusta vagy.
Ha főnököd nem csinált meg valamit, akkor túlságosan elfoglalt.

Ha hibázol hülye vagy.
Ha főnököd hibázik, "hiába, ő is csak ember".

Ha betegség miatt hiányzol egy napot "állandóan beteg" vagy.
Ha főnököd hiányzik egy napot, akkor "szegény biztos nagyon beteg".

Ha vétesz az etikett szabályai ellen, bunkó vagy.
Ha főnököd vét az illem ellen, eredeti.

Ha segítséget kérsz főnöködtől, marha vagy.
Ha főnököd kér segítséget az ő főnökétől, azt együttműködésnek hívják.

Ha valami új dolgot csinálsz, túllépted a hatáskörödet.
Ha főnököd talál ki valami újat, akkor ő kreatív.

Ha munkaidőben nem vagy a munkahelyeden, akkor csavarogsz.
Ha főnököd nincs munkaidőben a munkahelyén, akkor éppen üzletet köt.

- Hogy hivják a süket Nyulat?
- NYUSZIKA!!!!!!!!!!!!