Utcára kerülhet a Faludy-hagyaték

Szerintem néhány tényt nem árt tisztázni.

Ebből a cikkből is kiderül, hogy Faludy György a magyar államra hagyta a könyvtárát, a szerzői jogok a kiadójára szálltak. Ez nyilván a költő végakarata szerint történt.
Azt se feledjük el, hogy Faludy Györgynek egyenesági leszármazottai is éltek/élnek. A fia, aki sajnos, már szintén elhunyt 2010-ben, és az unokája, aki Angliában él. Talán ők is beleszólhatnak néhány dologba, illetve, bizonyos döntésekben nem megkerülhetők.

Faludy György hagyatékának gondozója, nem Faludy Kovács Fanny, hanem Matyi Dezső, Fanny maga nyilatkozta:

"– A kézirat-hagyaték gondozása közben bukkansz-e még érdekességekre?
–– Nem én csinálom, hanem Matyi Dezső, az Alexandra Kiadó tulajdonosa."
(http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1335/hangos-feleseg-beszelgetes-faludy-kovacs-fannyval)

Érdemes elolvasni az interjút, amint az alábbit is:
http://velvet.hu/celeb/hcdb/napcele...la_utan_precedens_erteku_volt_a_viselkedesem/

Ezek alapján, számomra árnyalódik a kép, nem egyszerűsíteném le, a szegény özvegy vs érzéketlen hivatalok felállásra.

Faludy Kovács Fannynak volt néhány terve, számomra kicsit elnagyolt elképzelése, de bármit is akart, tudnia kellett volna, hogy mindennek meg van a maga menete. amihez engedély kell, azt be kell szerezni, ha bérlőként felújítást végez azt a tulajdonossal egyeztetve lehet elvégezni. Akkor lett volna mód a költségeket elosztani, vagy a bérleti díjat csökkenteni, (ez még a legegyszerűbb lakásbérleti szerződésben is szerepel) és igen, a törvények rá is vonatkoznak.

Valószínűleg mégsem olyan jó szervező, amilyennek gondolta magát.

Végül egy pontosítás, Faludy György és Fanny között 65 év korkülönbség volt, a hölgy tehát 38 éves.

A cikk alapjan van azert a hagyateknak olyan resze amivel Fanny rendelkezik.Olvastam en is a kiadoval valo vitajat, pont abban az idoben mikor hazament.

"Az időskori élete nem biztos ,hogy mindenkinek kedvére való volt"
Személyesen ezt anno az irodalom tanárimnak adtam elő sérelmezve: mármint sok költőnk volt és mindegyik "szentként" szerepelt a tankönyvekben, csakhogy a nem tankönyv jellegű könyvekben máshogy írtak róluk: sokszor a költőink vérbajosak voltak, kábszeresek, csövesek, piásak, nem vetették meg a párkapcsolatból való kikacsingatást sem és még folytathatnám. Én ezekről szívesebben olvastam volna, mert számomra azt jelentette volna, hogy egy kötő / író, aki alkot ő is ember: hibázhat. Sőt hozzáteszem, sokkal könnyebben lehetne megtanulni az anyagot, ha lenne benne néhány ilyen "érdekesség". Egyszer az egyik dolgozatnál az egyik íróról azt is beleírtam, hogy kábítószerezett...erre a tanár egyessel értékelte, miszerint ez nem volt benne a könyvben, meg nem tananyag! Én meg visszakkérdeztem, hogy melyik könyvre gondolt? Ezzel két egyest is begyűjtöttem! (csak azért mert vissza mertem kérdezni!) A következő kérdésem az lett volna, hogy mutassa meg hová van leírva az hogy ez nem tananyag?!

Mindenképp jobb sorsra, és az utókornak megőrzés érdemes.

Most mit csodálkoztok ezen... Ha MAGYAR(író/költő/egyéb_művész/feltaláló/tudós) vagy, akkor ebből egyenesen következik, hogy:

- életedben nem becsülnek meg Magyarországon (azaz nem kapsz erkölcsi elismerést, hírnevet)
- szegényen, nyomorogva tengeted majd a napjaidat
- elképzeléseid nem valósulnak meg, vagy ha iszonyatos erőfeszítéssel valamelyiket mégis létrehozod kizárólag magadra támaszkodva, segítség nélkül, akkor abból más fölözi le a hasznot
- ha kimész külföldre, vagy szerencséd lesz ott, vagy nem.
- Ha kimész külföldre és szerencséd lesz (elismerik a tehetségedet s lesz némi anyagi hasznod is) akkor Magyarországon azt mondják majd rólad hogy mocskos disszidens vagy, hazaáruló, cserbenhagytad a népet, mert "itt élned s halnod kell", s különben is amit elértél külföldön az nem a magad érdeme, mert "hazai gyökerekből" táplálkoztál, sikered nem a te sikered hanem a magyar kultúráé, stb.
- Ha Magyarországon maradsz, jóeséllyel éhendöglesz, mindenesetre már a temetési költséged is jókora terhet jelent majd a hozzátartozóidnak, mert anyagiakból kb csak egy pár büdös zoknit hagyományozol majd rájuk (másod nem lesz).
- Ha külföldre mentél de hazaköltözöl, pillanatok alatt elszegényedel a mindenféle adóktól meg furfangos kihasználóktól. És mindenki igyekszik veled kitolni, mert lám, te külföldön éltél, biztos nagyon jól, természetesen MEG NEM ÉRDEMELTEN jól, s most is kőgazdag lehetsz akinek a bilije is színaranyból van.
- Halálod után is várnak majd az elismeréseddel vagy 50 évig, nehogy ebből haszna legyen a még élő rokonaidnak.
- Halálod után 100 évvel viszont te leszel az ország egyik legnagyobb dicsősége, mindenki panaszkodik majd hogy e lángésznek milyen szomorú sorsa volt, de bezzeg nem ám a magyarság mentalitása miatt (á, a magyarok sosem hibásak, tudjuk...), hanem valami homályos "körülmények" miatt, amiket senki nem definiál pontosan. És megy majd a sopánkodás, mennyit alkothatott volna még ha idejének 99%-át nem veszi el a létfenntartásért folytatott gürcölés. És bekerülsz majd a gimnáziumi, sőt talán általános iskolai tananyagba is, ha író vagy és nem tudós akkor egyenesen KÖTELEZŐ OLVASMÁNYKÉNT, ami a legbiztosabb módja annak hogy senki se olvassa el a műveidet, és mindenki megutálja a nevedet, kivéve a legelvontabb irodalmárok kicsinyke csoportját, akik lehetnek összesen talán 200-an is az egész országban.
- Vagyis senki nem fogja majd tudni akkor se mit alkottál, csak tisztelik majd a nevedet, hogy "ez a pasi nagyot alkotott", de hogy MIT, azt majdnem senki se tudja majd.

Üdv újra a fórumon Zoli!

Simán egyetlen egy szóval meg tudom dönteni a fent általad leírtakat!
Politikusok? Úgy cakumpakk! Mint "kreatív életművészek"? Ők már évtizedek óta nem nagyon akarnak itthonról még elmenekülni sem, vajon miért nem? Nem hinném hogy megélhetési problémával küzdenek ott, ahol 5 gyerek is van és mindegyik vagy nyelvi magánórákra jár, vagy egyetemre! És most az összes politikust szidom, nem csak egyet vagy kettőt...pályaválasztásnál kár hogy nem mondták azt, hogy légy politikus, mert a politikusok sokat keresnek, semmiért nem lehet őket felelőségre vonni (mentelmi jog), ráadásul nem is kell majd 3 műszakban dolgoznod!. Ha ezt mondták volna, tuti politilkus leszek!

Kövezzetek meg, de engem az írók/költők élete, művei nem nagyon érintettek meg, inkább a tudósok/ feltalálók életéről tanultam volna szívesebben... Ott meg csak kb. Newton almájának a gravitációval való találkozásáig fejtegették a történetet... szerintem DaVinci-ről azért mindenféleképpen illett volna hallanunk anno a suliban (technika/fizika/rajz/biológia órán), de valami oknál fogva mégsem... Persze elismerem, hogy kellenek költők és írók is, de nekem inkább a másik jobban "oldal" jobban bejött volna

Nem jöttem vissza, csak nagyritkán beugrom egy kicsit kötekedni... Tudod, az az einsteines cikk agyilag teljesen (büdös&lyukas...)zoknivá tett, taccsravágta hiperérzékeny idegrendszeremet (hiába gyógyítgatom "kvantumszinten", csak nem jön rendbe, nyilván nem hiszek eléggé a kvantumgyógyításban...) és emiatt perverz vágy ösztökél hogy néha jól... asszem érted.

a művészetből nehéz megélni...