Vadászat

Bokor Károly - Óriások tánca



…A kapitális halak elejtését, a számomra izgalmas történeteket nem a dicsekvés mondatja el velem.
Csupán azt remélem, valamelyest láttatni tudom a kemény fárasztások után felbukkanó izmos halak kavargását. Valamennyire éreztetni a békakuruttyos, harcsarablástól hangos tavaszi éjszakák varázsát, a szomorkás őszöket is megszépítő nagy halak adta örömök izgalmát…
2008

84.16 MB file on MEGA

mega.nz

Majtényi György - Egyetértés vadásztársaság



Hogyan lőtte le Kázmért, a medvét, Horthy Miklós? Miképp vitte be Brezsnyev elvtársat a susnyásba egy sebzett vadkan? Kikkel vadászott Horthy Miklós, Rákosi Mátyás és Kádár János? Kik cserkeltek József főherceg egykori vadászterületén a szocializmusban, és ki birtokolja a rezervátumot ma? Az elmúlt száz évben melyik magyar politikus lőtte a legnagyobb bakot? Kádár János vagy Semjén Zsolt rendezett-e jobb vadászati kiállítást? Az elmúlt száz év során Magyarország megannyi politikai, történelmi változáson esett át. Rendszerek, korszakok, ideológiák és vezetők jöttek-mentek, cserélődtek. Mégis létezik valami, ami összeköti egymással a Horthy-korszakot, a szocializmust és a rendszerváltás utáni időszakot: a hatalmi elit öröknek tetsző vadászszenvedélye. Hazánkban a vadászat nem csupán úri passzió, hanem több annál. Magyarországon számos erdő és tisztás vált fontos döntések és bizalmas megbeszélések színterévé sorsfordító történelmi pillanatokban. Miért vadásznak minden korban a politikusok? Miként alakította a politikai döntéseket az elit vadászszenvedélye? Hogyan befolyásolta mindez az emberek sorsát Magyarország elmúlt száz évében?Majtényi György könyve a hatalmasok vadászatainak legrejtettebb titkait tárja elénk történészi alapossággal, ám mégis olvasmányos formában. Korábban ismeretlen és izgalmas történetekkel találkozunk vadászokról, hajtókról, medvékről, őzekről és szarvasokról. Az olvasó Magyarország elmúlt száz évének történelmét egy vadászpuska távcsövén keresztül is megismerheti a kötet lapjain – úgy, ahogy azt politikus-vadászaink látták. A szerző ugyanakkor nem hallgatja el az áldozatok szempontjait sem.
2021

Új-zéland növényvilágáról keresek könyvet. Mindegy milyen nyelven. Előre is köszönöm ha valaki tudna feltölteni.

Mihail Prisvin - Szarvaslesen



Mandzsu-Szibéria tajgáin délszaki a nyár, sarkvidéki a tél, tigrisek és leopárdok lopakodnak a havon, kínai gyógyfű-kereskedők járnak az aprócska, ember alakú „életgyökér”, a Zsenyseny után, s agancsvadászok lesnek a gyönyörű, kihaló nemesvadra, a pettyes-szarvasra. A Zsenyseny is, a barkás agancs is hitük szerint megifjítja az öreget, drága pénzen vásárolják a gazdagok. Az elbeszélés hőse, aki maga is vegyész és agronómus, akárcsak Prisvin, az első világháború után vetődik erre a valószínűtlen tájra, s nagy szarvasszelidítő munkába fog. A misztikus és racionális természetszemlélet találkozása ad irónikus távlatot ennek a költői ámulattal megírt kisregénynek.
1963

Bujáki Géza - Nagypontyhorgászatom



Bujáki Géza hiánypótló műve egészen magával ragadóan kalauzol minket a gigászi pontyok megfogásának rejtett titkaiba. A 200 oldalas mű lenyűgöző képsorai, élményszámba menő ismeretanyaga egészen kivételesnek számít a mai magyar horgászkönyv-piacon. A szenzációs képsorok mellett számtalan grafika segíti eligazodni a horgászt, jól áttekinthetően, részlet gazdagon kínálja a tudást a pontyhorgászat mestere. Meggyőződésünk, hogy a könyv ismeretanyaga olyan mértékben változtatja meg a horgász hozzáállását a vízi környezethez, olyan technikai tudással bővül elméleti repertoárunk, melyet azelőtt elképzelni sem mertünk.
2013

41.45 MB file on MEGA

mega.nz

Áprily Lajos - Fecskék, őzek, farkasok

1965

Minden gyerek, de még a felnőttek nagy része is szeret állatkertbe járni. Miért? Mert az állatokat figyelni, játékaikon elszórakozni, természetüket megismerni nagy-nagy gyönyörűség. Hát még megismerni és megfigyelni őket igazi környezetükben, a szabad természet ölén!
Áprily Lajos ötven történetet mond el ebben a könyvben az állatokról. Nem képzeletszülte történetek ezek, nincsenek is úgy csattanósan megformálva, kikerekítve, mint az elgondolt történetek. Nem, a Fecskék, őzek, farkasok kötet minden egyes írása eleven élményen alapul, valódi megfigyelésen és megtörtént eseményen. Áprily Lajos arról vall bennük, hogy látta ő a legkülönbözőbb fajta állatokat, természetesen nemcsak fecskéket, őzeket és farkasokat, hanem az erdők és mezők legkülönbözőbb lakóit. Hogy találkozott velük, hogy figyelte meg őket, és miért gyönyörködött bennük.
De az állatok világán túl a könyv vallomásos hangja másról is szól. A személyiség különös varázsának melegségével tárja elénk Áprily Lajosnak, a kitűnő költőnek gazdag érzésvilágát, s mond el nem egy hiteles adatot az életéből. A változatos állatkalandok során megismerjük és megszeretjük a mélyen humanista költőt, akitől mindnyájan megtanulhatjuk, hogy kell testvériesen szeretni az állatokat, s hogy jó gyönyörködni megkapó, színes jelenlétükben

Thurn-Rumbach István - A véreb tenyésztése, nevelése és tanítása



A szarvasvadászat elengedhetetlen segédeszköze a hazai vérebtenyészet. “Igaz nagyvad-vadászok ne maradjatok véreb nélkül!”
1995

Szász Imre (szerk.) - Fürdik a hal



Azt mondják, a horgász-vadász címerét így lehetne megrajzolni: zöld mezőben áll egy ember és hazudik. Ebből egy biztosan igaz: mind a két felekezet tagjai szeretnek mesélni. Nem feltétlenül nagyítva, lódítva, a halat fél karhosszal, öt kilóval megtoldva a valósághoz képest, hanem gyakorta pontosan s az élményt újraélve.
Mert a horgászirodalom kulcsszava az élmény, még erőteljesebben, közvetlenebbül, mint az irodalomé általában. Egy élmény, amely a maga esetleg hétköznapinak látszó jelenségeivel mégis olyan erős, hogy el kell mondani. Pontosan, megbízhatóan, részletesen, hogy aki olvassa, ugyanúgy átélhesse az izgalmat, a küzdelmet, a kudarcot, a szerencsét.
Néha ez az élmény rendkívüli. Nem kell a horgásznak feltétlenül a Golf-áramban hatalmas marlinokra horgásznia, hogy igazi óriásokkal mérhesse össze erejét; ha nem is gyakran, megesik ez nálunk is. Egy óriási harcsával való küzdelem néha olyan próbára tevő, olyan hosszú és olyan fogcsikorgató elszántságot követel, amilyet kevés sportban kell és lehet felmutatnia az embernek.
A horgászat persze nem csak halfogás. Egyúttal kapcsolat a természettel, a vízzel, amely mindig varázslatos; kapcsolat embertársainkkal – ámbár ez a kapcsolat korántsem mindig varázslatos, gyakorta legfeljebb tanulságos vagy mulatságos.
1983

68.97 MB file on MEGA

mega.nz

Halmágyi Takács István - Vadászatok idegen tájakon



Kétgyermekes, kissé túlsúlyos családapa vagyok, 1958-ban születtem. Gátlásosan mozgok a táncparketten, egy magasabb széken szédülök, eltévedek a bevásárlóközpontokban. De ha puska kerül a vállamra, minden megváltozik. A jégmezőkön, a sivatagokban éppúgy otthon érzem magamat, mint a magas hegyekben.
Pedig még csak vadászdinasztia szülötte sem vagyok. Anyai nagyapám fiatal korában társasági vadász volt ugyan, de ezt 1945 után többé nem tehette. Apai nagyapám igazi, szenvedélyes vadász volt. Ö viszont korán elment, nem volt ideje, hogy vadásszá neveljen. De a vadászat iránti genetikus vonzódást örökül hagyta rám.
Mióta az eszemet tudom, azóta érzem, hogy vadásznom kell. Az elmúlt évtizedekben már lehetőségem is volt erre. Azért tehettem meg, mert családom támogatott, és nem tiltott vagy tűrt. A klasszikus szlogennel: az ő támogatásuk nélkül ez a könyv nem jöhetett volna létre.
Nem csak idehaza vadászhattam. Megadatott, hogy viszonylag gyakran cserkelhettem olyan helyeken, ahová mások ritkán vagy sosem jutnak el. Megtapasztalhattam, idegen tájakon vadászni bár semmivel sem szebb, de egészen más élmény, mint a hazai pagonyokban. Szeretnék átadni valamit abból a sok csodából, amit átélhettem. Akárcsak első könyvemben, ebben a kötetben is külföldi naplójegyzeteimet illesztgettem könyvvé.
Engedjék meg, hogy az Önök társaságában ismét átélhessem kalandjaimat. Kívánok mindenkinek jó szórakozást.
2007

Tomai Éva, Zoltán János - Taxival a Góbiban



Minden kezdõdik valahogy. De ez úgy kezdõdött, hogy éppen akkor nem is sejtettük, hogy most kezdõdik. 1971, Vadászati Világkiállítás. Tömeg, tülekedés, ámuldozás. Szépen sorba vettük a kiállítási helyiségeket, az egyikbõl a másikba ballagtunk. Az egyik pavilon üvegablaka mögött, csak néhány ember lézengett. És itt kezdõdött! Beléptünk és elállt a lélegzetem. A bejárattal szemben óriási muflonok! Ilyen nincs! Ilyen egyszerûen nem létzeik! -János, hol a nyavalyában van ekkora muflon? -Ez argali -Micsoda? -Argali, Ovis Ammon. Vadjuh. Mongóliában él. Uramisten ez egy õsállat! Ha én egyszer hegyikecskét lõhetnék… És lõtt.
1986

Keresem Csóka György: Gubacsok című könyvét vagy más alkotást a témában

Nemeskéri-Kiss Sándor - Hol nem volt



„Igen, az Egyszer volt… című könyvem testvére. Mégis, e könyv nemegy tekintetben más, mint elődje, amennyiben kevesebb benne az egyes vadászataim leírása, viszont több az olyan anyag, melyet idestova fél évszázados tapasztalataim leszűrődéseképpen csoportosítok, mintegy szerény örökségként hagyva az utánunk következő fiatal vadásznemzedéknek” – vallja a szerző.
Az első csoport tartalmazza az általános tudnivalókat magáról a vadászatról, ezen belül például a vadakról, a megfelelő öltözékről, a fegyverekről, a cserkészetről, a lesről vagy éppen a kopózásról, a solymászatról. A második részben hazai vadászemlékeket elevenít fel a szerző: libázásokat, uhuzásokat, túzok-, vaddisznó-, szarvas-, őz- és farkasvadászatokat, a harmadikban külhoni emlékeiből szemezget, amikor jávorra és rénszarvasra is vadászott, sőt lazacfogásban is részt vett. A Pilis hegységbeli vadászatok külön fejezetet kaptak, ez teszi ki a negyedik részt, míg az ötödik a „vegyes tapasztalatokat” foglalja össze.
Sok olyan emlékről olvashatunk, amiket szerzője saját bevallása szerint legszívesebben elfelejtene, és még több olyanról, ami nemcsak okulásra, de derültségre is okot adhat. A szerző fotókkal és mókás tollrajzokkal egészíti ki humorral gazdagon átszőtt elbeszéléseit, és bízik benne, hogy könyve a laikusok számára is meghozhatja a kedvet a vadászathoz, ami szerinte egy „csodálatos varázsital, mely jó értelemben bolondítja meg azokat, akik igazán rájöttek az ízére.”

2016

40.5 MB file on MEGA

mega.nz

Dr. Márton Imre - Ki a Duna vizét itta…



Dr. Márton Imre Ki a Duna vizét itta… szerzője Svédországban élő állatorvos. Erdőjárásait szülővárosának, Bajának a környékén kezdte, de ma már kevés vadászterület van Földünkön, ahol ne ült volna az esti tábortűz fényénél. Hallgatott oroszlánordítást Afrikában, jávorszarvasbőgést Alaszkában, szikaszarvasfüttyös Skóciában, vízibivalyt Ausztráliában, de mivel anno megkóstolta a Duna vizét… ma is azt vallja, hogy a gemenci gímbika bőgésénél nincs fenségesebb és gyönyörűbb hang a világon. Igazi vadászember, akinek sikerült szenvedélyét fiaiba is beoltani, és erre ma büszkébb, mint egy sikeres lövésre vagy egy érmes trófea megszerzésére. Nem szégyenli bevallani, hogy ő igenis trófeavadász, és ha egy kis ideje van, szívesen ül le közéjük feleleveníteni régi vadászsikereit. Az olvasó, aki e könyv segítségével körbeutazza a Föld legjelentősebb vadászterületeit, nem csak nagyszerű vadászatokról, hanem emberekről, tájról, helyi érdekességekről is képet kap.
2000

Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok és vadak​

Újfalvi Sándor
1854.

Kristó László - A vadászpuskaműves mester könyve



Ezzel a rövid terjedelmű tankönyvvel is szeretnék hozzájárulni a szakma sikeréhez, amely a puskaműves képzés legfontosabb alapismereteít tartalmazza egy kötetben összefoglalva, segítve ezzel a vizsgákra való felkészülést. A könyv létrejöttéhez rendkívül sok segítséget jelentett a szakképzés újbóli beindulásával önzetlenül közreműködő Dr. Kováts Zoltán, Keesmár István, Miklósi Endre szakelőadók kéziratban megmaradt előadási anyaga, amelyért ezúton mondok hálás köszönetet. Új eleme ennek a könyvnek, hogy a szakmai elméleten túl a Fegyverjavítás című fejezetben a puskaműves által leggyakrabban végezhető javítási műveletekkel ismerkedhet meg az olvasó. Természetesen, aki nem csupán a bizonyítvány megszerzésén gondolkodik, az egyéb szakkönyvek segítségét is igénybe kell vegye tudása gyarapításához, amihez ezúton kívánok sok sikert.
2006