A kanadai Ontario tartományt irányító Liberális Párt idén tavasztól három városban is a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését tervezi - írja a Quartz. Azt még egyelőre nem tudni, hogy melyik három település szolgál majd kísérleti alanyként, a program sikere esetén azonban tovább akarják majd szélesíteni az érintett városok körét. Finnország és az USA után ezzel Kanada is beáll az alapjövedelem-koncepció mögé.
A kanadai alapjövedelem gyakorlati bevezetéséről az ország szenátusának egykori képviselője, azóta pedig a Toronto-i Egyetem vezetőjeként dolgozó Hugh Segal értekezett egy augusztusi tanulmányában. Az Ontario tartományt irányító Liberális Párt felkarolta az ötletet: idén tavasszal, kísérleti jelleggel három városban is bevezetik a feltétel nélküli alapjövedelmet. Azt még nem tudni, hogy melyek lesznek a szerencsés települések.
A pontos összeg sem ismert, de ha Hugh Segal értekezését vesszük alapul, akkor minden felnőtt lakos éves szinten 16 989 amerikai dollárnak megfelelő kanadai dollárt kapna, ami közel 5 millió forint.
Az összeg látványosan gálánsnak tűnhet, de tegyük hozzá: Kanadában ez a szegénységi küszöb háromnegyedének számít. A különbséget a magasabb árszínvonal és a minden bizonnyal magasabb szegénységi küszöb magyarázza.
Az ország statisztikai hivatalának adatai szerint 2011-ben 1,7 millióan éltek Ontario tartományban a szegénységi küszöb alatt, közülük sokan 2000 és 2007 között veszítették el állásukat az ország autó- és feldolgozóiparának leépülése miatt. Az egyik legsúlyosabban érintett város a Torontótól keletre fekvő, nagyjából 150 ezres lélekszámú Oshawa volt, ahol - részben a General Motors üzemének bezárása miatt - több ezer munka veszett oda az elmúlt másfél évtizedben. Az elbocsátott dolgozók többsége alkalmi munkákból és segélyekből tengeti az életét, nekik például megváltást jelentene az alapjövedelem bevezetése.
A terv azért lehet fontos mérföldkő az alapjövedelem-koncepció globális megvalósításában, mivel Ontario tartomány Kanada gazdaságának mintegy 40%-át adja, így semmiképp sem mondhatjuk, hogy egy elszigetelt, kis helyen történik majd a próbaüzem. Igaz, ennek majd akkor lesz igazán jelentősége, ha a kísérleti projektet sikeresnek ítélik, és további településeket is bevonnak a kezdeményezésbe.
A Liberális Párt programjába egyébként tökéletesen beleillik az alapjövedelem, ugyanis az a céljuk, hogy a hagyományos feldolgozóipari munkahelyek felől a nagyobb tudást igénylő, magasabb hozzáadott értékű ágazatok felé tereljék a kanadaiakat, ehhez pedig elengedhetetlen az univerzális alapjövedelem által nyújtott biztonság.
Persze nem mindenki lelkesedik az ötletért. Egyesek szerint az alapjövedelem bevezetésével megszűnik a lehetőség, hogy célzott jólétjavító intézkedésekkel valóban azokon lehessen segíteni, akik igazán rászorulnak, hiszen az alapjövedelem minden egyéb szociális juttatást kiváltana. Mások a kormányban nem bíznak, ugyanis véleményük szerint korábban két szegénységellenes program is sikertelenül zárult.
Kanada ezzel csatlakozik Finnországhoz és az Egyesült Államokhoz, ahol szintén idéntől kezdődött meg az univerzális alapjövedelem gyakorlati tesztelése.
A kanadai alapjövedelem gyakorlati bevezetéséről az ország szenátusának egykori képviselője, azóta pedig a Toronto-i Egyetem vezetőjeként dolgozó Hugh Segal értekezett egy augusztusi tanulmányában. Az Ontario tartományt irányító Liberális Párt felkarolta az ötletet: idén tavasszal, kísérleti jelleggel három városban is bevezetik a feltétel nélküli alapjövedelmet. Azt még nem tudni, hogy melyek lesznek a szerencsés települések.
A pontos összeg sem ismert, de ha Hugh Segal értekezését vesszük alapul, akkor minden felnőtt lakos éves szinten 16 989 amerikai dollárnak megfelelő kanadai dollárt kapna, ami közel 5 millió forint.
Az összeg látványosan gálánsnak tűnhet, de tegyük hozzá: Kanadában ez a szegénységi küszöb háromnegyedének számít. A különbséget a magasabb árszínvonal és a minden bizonnyal magasabb szegénységi küszöb magyarázza.
Az ország statisztikai hivatalának adatai szerint 2011-ben 1,7 millióan éltek Ontario tartományban a szegénységi küszöb alatt, közülük sokan 2000 és 2007 között veszítették el állásukat az ország autó- és feldolgozóiparának leépülése miatt. Az egyik legsúlyosabban érintett város a Torontótól keletre fekvő, nagyjából 150 ezres lélekszámú Oshawa volt, ahol - részben a General Motors üzemének bezárása miatt - több ezer munka veszett oda az elmúlt másfél évtizedben. Az elbocsátott dolgozók többsége alkalmi munkákból és segélyekből tengeti az életét, nekik például megváltást jelentene az alapjövedelem bevezetése.
A terv azért lehet fontos mérföldkő az alapjövedelem-koncepció globális megvalósításában, mivel Ontario tartomány Kanada gazdaságának mintegy 40%-át adja, így semmiképp sem mondhatjuk, hogy egy elszigetelt, kis helyen történik majd a próbaüzem. Igaz, ennek majd akkor lesz igazán jelentősége, ha a kísérleti projektet sikeresnek ítélik, és további településeket is bevonnak a kezdeményezésbe.
A Liberális Párt programjába egyébként tökéletesen beleillik az alapjövedelem, ugyanis az a céljuk, hogy a hagyományos feldolgozóipari munkahelyek felől a nagyobb tudást igénylő, magasabb hozzáadott értékű ágazatok felé tereljék a kanadaiakat, ehhez pedig elengedhetetlen az univerzális alapjövedelem által nyújtott biztonság.
Persze nem mindenki lelkesedik az ötletért. Egyesek szerint az alapjövedelem bevezetésével megszűnik a lehetőség, hogy célzott jólétjavító intézkedésekkel valóban azokon lehessen segíteni, akik igazán rászorulnak, hiszen az alapjövedelem minden egyéb szociális juttatást kiváltana. Mások a kormányban nem bíznak, ugyanis véleményük szerint korábban két szegénységellenes program is sikertelenül zárult.
Kanada ezzel csatlakozik Finnországhoz és az Egyesült Államokhoz, ahol szintén idéntől kezdődött meg az univerzális alapjövedelem gyakorlati tesztelése.
