NAPSÜTÉSES.... szép , HÉTVÉGÉT !!
:smile:
Olykor még az önzés is rászorítja az embert arra, hogy eladjon bizonyos dolgokat. Az önző ember azonban ezt csak kényszer alatt teszi. Olyan ez, mint amikor éretlenül szedjük le a gyümölcsöt. Le kell tépnünk a fáról, melynek közben megsértjük az ágát. Aki azonban szeret, örömmel ad, mint ahogy a fa érett gyümölcsét átengedi nekünk. A tulajdonnak önző vágyaink nehézségi ereje kölcsönöz súlyt, mintha lényünk része lenne, második bőrünk; mintha véreznénk, ha leválna rólunk. Ha azonban szeretet tölt el bennünket, tulajdonunk elveszíti súlyát, s ha megválunk tőlük, az minden egyéb, csak nem veszteség, abban beteljesülést találunk.
R. Tagore