A mai napom fénypontja, hogy végre behívtak egy vállalati kontrolleres állásinterjúra. Úgy örülök neki, hogy csak na.
Eddig mindig csak tőzsdés munkáknál lyukadtam ki végül, és mindig harcban voltam önmagammal, nem nyugodtam bele. Aztán most ennél a munkahelyemnél, ahol szintén devizapiaccal foglalkozom, beletörődtem és elfogadtam azt a tényt, hogy valószínűleg azért kapom ezt a sorstól, mert meg kell tanulnom valamit. Lehet az volt a házi feladatom, hogy tanuljam meg elfogadni azt, ami van, még ha nem is szeretem csinálni, de muszájból akkor is kell. S végre sikerült megtanulnom a házi feladatomat rendesen és igaz még van bennem nagyon halovány "nincs kedvem csinálni hozzáállás", de javult sokat a helyzet, úgy érzem fejlődtem. S emiatt olyan jó lenne, ha egy normális munkahelyem lenne, ami kivételesen nem tőzsde, mert szeretnék mással foglalkozni, szakmailag fejlődni, tapasztalni, stb. Ennek örömére, megyek is egy hellinger terápiára, amit egy kedves nagyon közeli jó barátom tart, aztán csinálok állítást azzal kapcsolatosan, hogy mit kellene és hogyan tegyek, hogy megkapjam az állást. Már csak ez az 1 hiányzik az életemből, hogy szívből boldog legyek. Majd az angyalkák és ott fenn eldöntik, mi legyen, rájuk bízom magamat.
Mindenkinek kívánom tiszta szívemből, hogy boldog, örömökkel teli legyen élete, s mindenki érje el a kitűzött céljait, melyek az életét megszépítik, könnyítik. Sok puszi nektek!kiss