Mészöly Géza, a Balaton öble az akarattyai partokkal (1885)
Azt mondják, hatásában Markó Károlynál találunk rá a tó megfestésének lehetőségére, noha neki nincs balatoni képe. A korai próbálkozások után, akit mennyiségében és jelentőségében is talán elsőnek kell tartanunk, az Mészöly Géza (1844–1887). 1871–72-ben jutott el a Balatonhoz, s ettől kezdve visszatérő témája lesz a tó. Híres festmények sora kerül ki a műterméből: Balatoni halásztanya, Őszi nap a Balatonon, Balaton stb.
A „magyar Corot”-nak nevezték, a külföldi műkereskedelemben több képét e név alatt is adták-vették. Magyar festők sokasága érkezik utána a Balatonhoz, hogy megbirkózzon a lehetetlennel, a táj csodáinak visszaadásával a vásznon. A Balaton Mészöly Géza egész pályája során – korai haláláig, mintegy másfél évtizeden át – ihletője maradt. Szépsége, derűs csendje, színeinek harmóniája kel életre műveiben, a viharos tavat sosem festette. A festmény a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.
Azt mondják, hatásában Markó Károlynál találunk rá a tó megfestésének lehetőségére, noha neki nincs balatoni képe. A korai próbálkozások után, akit mennyiségében és jelentőségében is talán elsőnek kell tartanunk, az Mészöly Géza (1844–1887). 1871–72-ben jutott el a Balatonhoz, s ettől kezdve visszatérő témája lesz a tó. Híres festmények sora kerül ki a műterméből: Balatoni halásztanya, Őszi nap a Balatonon, Balaton stb.
A „magyar Corot”-nak nevezték, a külföldi műkereskedelemben több képét e név alatt is adták-vették. Magyar festők sokasága érkezik utána a Balatonhoz, hogy megbirkózzon a lehetetlennel, a táj csodáinak visszaadásával a vásznon. A Balaton Mészöly Géza egész pályája során – korai haláláig, mintegy másfél évtizeden át – ihletője maradt. Szépsége, derűs csendje, színeinek harmóniája kel életre műveiben, a viharos tavat sosem festette. A festmény a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.