Lényegi természeted a belső csend. Mi a belső
csend? Az a belső tér vagy tudatosság, amelyben az itt olvasható szavakat
észleled, s ahol azok gondolatokká válnak. Ezen tudatosság nélkül nem lenne
észlelés, nem lennének gondolatok, nem lenne világ.
Te ez a tudatosság vagy -
személynek álcázva.
Amikor elveszíted kapcsolatodat a belső csenddel,
elveszíted kapcsolatodat önmagaddal. Amikor elveszíted kapcsolatodat önmagaddal,
elveszíted magadat a világban. Önmagad legbelsőbb érzékelése, valódi valód
érzékelése, elválaszthatatlan a belső csendtől. Ez az ÉN VAGYOK, aki több a
névnél és a formánál.
A külső zaj megfelelője a gondolkodás belső zaja. A
külső csend megfelelője a belső csend.
Valahányszor körülvesz egy kis csend,
figyelj rá! Ez azt jelenti: csak vedd észre! Szentelj neki figyelmet! A csendre
figyelés fölébreszti benned a belső csend dimenzióját, mert csak a belső csenden
keresztül ébredhetsz a csend tudatára.
Vedd észre, hogy a téged körülölelő
csend megfigyelésének pillanatában nem gondolkozol! Éber vagy, mégsem
gondolkozol.
Amikor a csend tudatára ébredsz, azonnal megjelenik a belső
csend ébersége. Jelen vagy. Kiléptél az emberiség több ezer éves, kollektív
kondicionáltságából, programozottságából.
Nézz egy fára, egy virágra, egy
növényre! Hagyd, hogy tudatosságod megpihenjen rajta! Milyen csöndesek! Milyen
mozdulatlanok! Milyen mélyen gyökereznek a Létben! Hagyd, hogy a természet
csendre tanítson!
Amikor ránézel egy fára, és észleled annak csendjét, te
magad is elcsöndesülsz. Nagyon mély szinten azonosulsz vele. Egységet érzel
mindennel, amit a belső csendben, és amit azon keresztül észlelsz. A szeretet:
érezni a mindennel való egységet.
Hasznos a külső csend, de a belső csend
megtalálásához nincs rá szükséged. Még zajban is tudatában lehetsz a zaj mögötti
csendnek, annak az űrnek, amiben a zaj megjelenik. Ez a tiszta tudatnak, magának
a tudatosságnak a belső tere.
Tudatára ébredhetsz a tudatosságnak: az
valamennyi érzékszervi észlelésed, minden gondolkodásod háttere. A tudatosság
tudatára ébredés: a belső csend megjelenése.
Bármilyen zavaró zaj ugyanannyit
segíthet, mint a csend. Ha felhagysz a zajjal szemben kialakult belső
viszolygásoddal, ha hagyod azt olyannak lenni, amilyen, akkor ez az elfogadás is
eljuttat a lelki béke birodalmába, ami a belső csend.
Valahányszor mélyen
elfogadod a jelen pillanatot olyannak, amilyen - bármilyen formában is
mutatkozzék -, nyugodt vagy, lelki békét érzel.
Figyelj a szünetekre! A
gondolatok, a beszélgetésben elhangzó szavak közti rövid, néma szakaszokra, a
zongora- vagy furulyahangok közötti űrökre, vagy a be- és kilégzés közötti
időrésekre!
Amikor figyelsz ezekre az időrésekre, akkor a „valamire"
irányított tudatosság helyébe a tiszta tudatosság lép. A tiszta tudatosság forma
nélküli dimenziója jelenik meg benned, és átveszi a formával való azonosultság
helyét.
Az igazi intelligencia hangtalanul működik. A kreativitást és a
problémák megoldását a belső csendben találod meg.
A belső csend tán csupán a
zaj és a tartalom hiánya lenne? Nem. Az maga az intelligencia. Az a mögöttes
tudatosság, amelyből minden forma keletkezik. És ugyan miként lehetne az más,
mint aki te valójában vagy? Az a forma, akinek önmagadat hiszed, ebből a
tudatosságból keletkezett, s az tartja azt fenn.
Ez a tudatosság valamennyi
galaxisnak és fűszálnak a lényege; minden virágnak, fának, madárnak és
valamennyi egyéb formának az esszenciája.
A belső csend az egyetlen dolog
ebben a világban, aminek nincs formája. Valójában az nem is „valami", nem egy
„dolog", és nem e világból származik.
Amikor belső csendben egy fára vagy egy
emberre nézel, akkor vajon ki néz? Nem a személy. Annál több, annál mélyebb
valami vagy valaki. Ilyenkor a tudatosság nézi a teremtményét.
A Bibliában
azt olvassuk, hogy Isten megteremtette a világot, és látta, hogy az jó. („Isten
látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott." (Teremtés könyve 1:31) A fordító
megj.) Ezt látod, amikor gondolat nélkül, a belső csend állapotából
nézel.
Több tudásra van szükséged? Megmenti-e a világot a több információ
vagy a gyorsabb számítógépek megalkotása, a több tudományos és intellektuális
elemzés? Hát nem inkább bölcsességre van most az emberiségnek szüksége?
De mi
a bölcsesség, és hol találjuk azt? A bölcsesség az elcsöndesedés képességéből
fakad. Csak nézz, és csak figyelj! Többre nincs is szükség. A belső csendben
levés, a nézés és a figyelés, aktiválja a benned lévő, fogalommentes
intelligenciát. Hagyd, hogy szavaidat és tetteidet a belső csend
irányítsa! (Tolle)