Cupp Mkinek,
ez nem tőlem, mástól másolom be:
"A véleményem nekem is az, hogy ez a cím nem találó. Ne programozzuk ilyenre az agyunkat. Igenis egyre jobbak vagyunk az esettanulmányba!
A lényeg, hogy nme kell görcsölni! Elsőként azt tanácsolom, hogy haverkodj össze a tanácsadóiddal, és nézz körbe, hogy mit látsz. Mi van körülötted. Barátkozz azzal a környezettel amit saját magad alakítottál ki! HOgy hogyan gyakorolhatod a tanácsadókkal való kommunikációt? pl. úgy, hogy amikor leérsz a laborba, akkor ne te mondd el, hogy mit látsz, hanem a tanácsadóiddal mutattasd be. Képzeld el milyen lenne a tanácsadód hangja, ha megszólalna. Ha nem vagy az a típus, aki hangokat tud elképzelni, akkor javaslom képzeld a tanácsadóid \"gonolataikat\" a fejük fölött buborékban, mint a képregényekben. A legfobb tanácsom azonban: minél többször látogass el a laborodba, és ne csak akkor, ha problémát (pontosabban feladatot) akarsz megoldani, hanem csak úgy, különösebb cél nélkül is! Kérdezd meg a tanácsadóidtól, hogy érzik magukat, és tudj meg róluk minél több információt! Minél többször mész a laborba, annál jobban erosödik köztetek a kapcsolat. A kezdést és befejezést jelzo üdvözlo és búcsúimát is együtt mondjátok el! Javaslom, kezeld tanácsaidat a legjobb barátaidként! Amikor esettanulmányt végzel, akkor tapasztalatom szerint érdemes eloször egy egészséges ismerost megvizsgálni, de úgy, hogy nem te vizsgálod meg az illetot, hanem a két tanácsadód. Te ülj le a székedbe, és nézd a tanácsadóidat, amint tevékenykednek, és várd tolük az információt! Ezzel is a köztetek zajló kommunikációt gyakorlod.
Az esettanulmánynál, mondd ki hangosan, hogy mit észlelsz. Gyakorold a képáramoltatást is. Minél jobban megy a képáramoltatás, annál könnyebben jönnek a képek, vagy infók az esettanulmánynál. Az első gondolatodra hallgass. Nem kell bemagolni azt a szöveget, ami a kézikönyvben van.
Leírom most, hogy én hogyan szoktam esettanulmányt végezni. (4 és fél éve végeztem tanfolyamot, és azalatt az idő alatt kb. 7500 esettanulmányt végeztem) Tehát azt teszem:
Laborszintre megyek, üdv a tanácsadóknak. Behívom az alanyt, és egyből magamba kimondom, hogyan néz ki. Minden aprő részletet megfigyelek. Ezzel nem kalandozok el. Aztán végigpásztázom kezeimmel, majd megkérdezem a tanácsadóimat. Kartotékozó, majd sisaktechnika. Utána egy gépelé állítom, ami mint egy röntgen megmutatja, hogy hol a probléma. Végül megkérdezem magától az alanytól, hogy ugyan mi is a baja, miben kéri a segítséget.
Az is jó ha felveszed magnóra a szöveget, de akkor meg ahhoz fogsz hozzászokni. Ezért jobb ha ki is mondod magadban.
A múltkor katam egy sráctól mailt, melyben megkért végezzek egyik rokonáról esettanulmányt. Pontosan leírtam hogyan néz ki az illető. Azt is eltaláltam, hogy hanyas cipőt hord+hogy gyerekkorában milyen volt- kinézetre, gondolkodása - és hogy szemüveges volt, és hanyas szemüveget viselt. A betegségeit is eltaláltam, + még ............ felsoroltam kik voltak az óvodatársai(keresztnév), és hogyan néztek ki. Nagyot néztem mikor visszajelzést adott a srác. "
Esetleg még rá lehet segíteni az intuició fejlesztésére pl: elmetükre technikával.
Cupp