Minden ami sárkány a Süsütöl - sárkányrepülöig a regéktöl - mondákig de söt a " Házisárkány"-okig.
Sárkányok a mitológiában
A sárkányok mítikus lények, akik a legkülönfélébb népi legendákban jelentek meg. Igy idöszámításunk elötti évezredektöl egészeg a középkorig találunk történetekben felbukkanó, általunk sárkánynak beazonosítható lényeket - bár a formáik sokszor egymástól eltérök lehetnek. Idöszámításunk elött 10000 tájékán már elkezdtek gyarapodni és terjedni a kínai kultúrában. Ezek a vízhez kötödö lények voltak, akik az élet különbözö területeihez kapcsolódtak. Megjelentek az egyiptomi (i.e.4000), a sumér (i.e.3000) hitvilágában, a hettitáknál, majd a skandináv (viking) mitológiában i.e.700 körül.
Nyugaton leginkább a brit mondavilágból származó sárkány ismert, amelyek kevésbé mondhatók mitológiai alakoknak. Leginkább valaminek a védöjeként jelentek meg - barlangok,szüzek,szent kutak vagy kincsek.
Általában nincs lábuk, szárnyuk, leginkább egy óriási kígyóra hasonlítanak, villás nyelvvel, mérgezö lehelettel és olyan képességgel, hogyha feldarabolják öket, újra eggyé válnak. Sokszor a hösök hösiességének mércéje volt, hogy legyözték-e már a sárkányt.
Késöbb keresztény hatásra a sárkányokat gonosz lényekké nyílvánították. Az égen felbukkanó furcsa fények, mint gonosz sárkányok rossz óment jelentettek- betegséget, balszerencsét, halált.
Sárkányok a mitológiában
A sárkányok mítikus lények, akik a legkülönfélébb népi legendákban jelentek meg. Igy idöszámításunk elötti évezredektöl egészeg a középkorig találunk történetekben felbukkanó, általunk sárkánynak beazonosítható lényeket - bár a formáik sokszor egymástól eltérök lehetnek. Idöszámításunk elött 10000 tájékán már elkezdtek gyarapodni és terjedni a kínai kultúrában. Ezek a vízhez kötödö lények voltak, akik az élet különbözö területeihez kapcsolódtak. Megjelentek az egyiptomi (i.e.4000), a sumér (i.e.3000) hitvilágában, a hettitáknál, majd a skandináv (viking) mitológiában i.e.700 körül.
Nyugaton leginkább a brit mondavilágból származó sárkány ismert, amelyek kevésbé mondhatók mitológiai alakoknak. Leginkább valaminek a védöjeként jelentek meg - barlangok,szüzek,szent kutak vagy kincsek.
Általában nincs lábuk, szárnyuk, leginkább egy óriási kígyóra hasonlítanak, villás nyelvvel, mérgezö lehelettel és olyan képességgel, hogyha feldarabolják öket, újra eggyé válnak. Sokszor a hösök hösiességének mércéje volt, hogy legyözték-e már a sárkányt.
Késöbb keresztény hatásra a sárkányokat gonosz lényekké nyílvánították. Az égen felbukkanó furcsa fények, mint gonosz sárkányok rossz óment jelentettek- betegséget, balszerencsét, halált.