Reinkarnáció: a valódi testen kívüli élmény
by
Rejtélyek szigete · 2014-11-27
A testen kívüli élmények valójában semmi újat nem jelentenek. Mindenki átélte már, hiszen az álom nem más, mint egy testen kívüli élmény.
A finom fizikai test minden éjjel elhagyja a durva anyagi testet, s egy másfajta valóságot élvez finom fizikai síkon.
Általános, testen kívüli, halálközeli élményekről mesélik az emberek, hogy miként lebegtek saját testük felett a baleset színhelyén vagy a műtőasztalnál, figyelve saját testüket fizikai fájdalom vagy bármiféle rossz érzés nélkül annak ellenére, hogy többüket klinikailag halottnak nyilvánították.
A Védák azt tanítják, hogy amikor a lélek a halál pillanatában elhagyja a testet, akkor a finom fizikai test egy másik durva anyagiba szállítja.
„Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál után is egy másik testbe költözik. Az igazi énjét megvalósított embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.” (Bg. 2.13)
A halálközeli élmények során a finom fizikai test hordozza a lelket, amikor az anyagi test felett lebeg. De a léleknek minden esetben vagy vissza kell térnie abba a testbe amit éppen elhagyott, vagy egy új anyagi testbe kell költöznie. A vándorlás addig folytatódik, amíg a lélek felszabadul az anyagi létezés alól.
A finom fizikai testtel fejleszti ki, adja fel és ölti magára anyagi testeit. A halál pillanatában az elme és az intelligencia megteremti az élőlény következő testének finom fizikai formáját.
A hernyó is úgy közlekedik, hogy megkapaszkodik az egyik falevélben mielőtt elengedné a másikat. Az élőlény is mielőtt feladná jelenlegi testét, elméjén, vágyai tárházán keresztül már az újat készíti elő.
Amikor a finom fizikai test a halálközeli élmények során az anyagi fölött lebeg, a test olyan, mint egy autó, járó motorral. A sofőr kiszállt egy pillanatra, de ha nem tér vissza, a kocsiból kifogy az üzemanyag. Hasonlóan, ha a lélek nem tér vissza a kómában vagy klinikai halál állapotában lévő testbe, akkor az illető meghal.
Mivel a lélek a lét alapelve, az élet lényege, képes figyelni a halott testet, melyben azelőtt tartózkodott: képes látni, hallani, szagolni éppen úgy, mintha birtokában lenne a test összes fizikai képességének.
A lélek test nélkül is tud létezni, viszont a lélek jelenléte nélkül a test nem több egy tetemnél.
Habár több száz feljegyzett testen kívüli élmény igazolja a lélek testtől független létét, mégsem adnak nekünk határozott információt arról, hogy mi a lélek végső célja a halál pillanatában.
Ezért míg a testen kívüli élményekről szóló irodalom alapot ad arra, hogy elfogadjuk a reinkarnációt, szomorú az, hogy tájékozatlanul hagyják az olvasókat a reinkarnáció valódi természetéről s a lélek sorsáról a halál után.
Felhasznált irodalom: A. C. Bhaktivedanta Swami – Visszatérés – A reinkarnáció tudománya.
Nem tudom, hogy mindenkinél így van-e, de én az önhipnózisaim során nagyon kevés esetben éltem át, hogy egyik fizikai testből a másikba mentem volna. Mikor háborúban megölnek valakit, vagy máshogyan, akkor ha nem marad itt a lélek a létközben, valóban igyekszik azonnal másik testben visszajönni, mert nem tudta teljesíteni a vállalt feladatát. Én életeim között volt, hogy több száz földi évet is álomban töltöttem a szellem világban, vagy ott valamilyen feladatot láttam el. Akkor hogy is van ez?
Legye nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.