Hírek Eldőlt a választás, Magyar Péter kétharmaddal alakíthat kormányt, mutatjuk az adatokat

A megszerezhető szavazatok több mint 53 százalékát gyűjtötte be a Tisza Párt 83,17 százalékos feldolgozottságnál, ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. Így eldőlt, hogy Magyar Péter először alakíthat kormányt, ráadásul kétharmaddal.
Orbán Viktor tizenhat év kormányzás után leköszön a miniszterelnöki posztjáról, és Magyar Péter alakíthat kormányt.

Este 10 előtt 77,45 százalék volt a szavazatok országos feldolgozottsága, a listáké 68,89 százalék. Az állás szerint 138 mandátuma (43 listás, 95 egyéni) lenne a Tisza Pártnak, ami behozhatatlan előny, így eldőlt, hogy ők nyerik a 2026-os országgyűlési választást, és Magyar Péter alakíthat kormányt. A Fidesz–KDNP 54 mandátummal (43 listás, 11 egyéni) állt akkor, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a parlamenti küszöb fölött 7 mandátummal.
83,17 százalékos feldolgozottságnál a listás állás:

• Tisza Párt – 53,67 százalék
• Fidesz-KDNP – 37,72 százalék
• Mi Hazánk Mozgalom – 5,94 százalék
• Demokratikus Koalíció – 1,18 százalék
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 0,82 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 87,82 százalékos feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 44 listás, 94 egyéni, összesen 138
• Fidesz-KDNP – 42 listás, 12 egyéni, összesen 54
• Mi Hazánk – 7 listás

Orbán Viktor elismerte a vereségét​

„A választási eredmény még nem teljes, de számunkra fájdalmas és egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam. Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát. Soha ennyien és ennyit nem dolgoztunk egyetlen kampányban sem. Van is ennek látszatja, két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – fogalmazott Orbán Viktor a választás estéjén, egyúttal jelezve, hogy nem adják fel, ellenzékből folytatják.

A Tisza Párt az első adatoktól kezdve fölényesen vezetett​

A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan közölte a pártok listás eredményét, 10,38 százalék feldolgozottságnál a Tisza Párt vezetett 49,43 százalékkal a Fidesz–KDNP (41,99 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom (6,10 százalék), a Demokratikus Koalíció (1,15 százalék) és Magyar Kétfarkú Kutya Párt (0,73 százalék).

A parlamenti mandátumarány országosan 21,54 százalék feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 36 listás, 92 egyéni, összesen 128
• Fidesz–KDNP – 49 listás, 13 egyéni, összesen 62
• Mi Hazánk – 8 listás

Kétharmados többséggel vezetett a Tisza Párt 21 óra előtt​

A Tisza Párt már az első eredmények után közel állt a kétharmados többséghez, nem sokkal 21 óra előtt pedig már meg is volt ez az előny, 31,03 százalékos feldolgozottságnál a pártok listás eredménye a következő volt: Tisza Párt 51,98 százalék, Fidesz–KDNP 39,38 százalék, Mi Hazánk Mozgalom 6,07 százalék, Demokratikus Koalíció 1,18 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,77 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 45,71 százalékos feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 40 listás, 95 egyéni, összesen 135
• Fidesz-KDNP – 46 listás, 11 egyéni, összesen 57
• Mi Hazánk – 7 listás

Történelmi rekord született a részvételi adatok tekintetében
Az idei országgyűlési választás megdöntötte a részvételi rekordot, 18.30-ig az arra jogosultak 77,80 százaléka adta le szavazatát. Az eddigi csúcs a 2002-es második forduló 73,51 százaléka volt.

De már a vasárnap kora reggeli órákban számítani lehetett rá, hogy megdől a történelmi csúcs, ugyanis

az első, 7 órás részvételi adatok minden várakozást felülmúltak, a névjegyzékben szereplő 7 527 742 szavazó 3,46 százaléka adta le a szavazatát, összesen 260 556 fő járult az urnákhoz.

Összehasonlításképpen, a magas végső részvételt hozó, 2022-es országgyűlési választáson ez az arány 1,82 százalék (139 667 fő) volt ebben az időpontban – úgy, hogy akkor 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra, míg a 2018-as választásokon reggel 7 órakor a választók 2,24 százaléka szavazott le, akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.

Végső eredmény csak április végén lesz​

Az országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást.

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyek nem számítanak bele az egyéni mandátumszerzésbe, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

A választás éjszakáján várhatóan előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.

A megszerezhető szavazatok több mint 53 százalékát gyűjtötte be a Tisza Párt 83,17 százalékos feldolgozottságnál, ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. Így eldőlt, hogy Magyar Péter először alakíthat kormányt, ráadásul kétharmaddal.

Orbán Viktor tizenhat év kormányzás után leköszön a miniszterelnöki posztjáról, és Magyar Péter alakíthat kormányt.

Este 10 előtt 77,45 százalék volt a szavazatok országos feldolgozottsága, a listáké 68,89 százalék. Az állás szerint 138 mandátuma (43 listás, 95 egyéni) lenne a Tisza Pártnak, ami behozhatatlan előny, így eldőlt, hogy ők nyerik a 2026-os országgyűlési választást, és Magyar Péter alakíthat kormányt. A Fidesz–KDNP 54 mandátummal (43 listás, 11 egyéni) állt akkor, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a parlamenti küszöb fölött 7 mandátummal.
83,17 százalékos feldolgozottságnál a listás állás:

• Tisza Párt – 53,67 százalék
• Fidesz-KDNP – 37,72 százalék
• Mi Hazánk Mozgalom – 5,94 százalék
• Demokratikus Koalíció – 1,18 százalék
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 0,82 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 87,82 százalékos feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 44 listás, 94 egyéni, összesen 138
• Fidesz-KDNP – 42 listás, 12 egyéni, összesen 54
• Mi Hazánk – 7 listás

Orbán Viktor elismerte a vereségét​

„A választási eredmény még nem teljes, de számunkra fájdalmas és egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam. Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát. Soha ennyien és ennyit nem dolgoztunk egyetlen kampányban sem. Van is ennek látszatja, két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – fogalmazott Orbán Viktor a választás estéjén, egyúttal jelezve, hogy nem adják fel, ellenzékből folytatják.

A Tisza Párt az első adatoktól kezdve fölényesen vezetett​

A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan közölte a pártok listás eredményét, 10,38 százalék feldolgozottságnál a Tisza Párt vezetett 49,43 százalékkal a Fidesz–KDNP (41,99 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom (6,10 százalék), a Demokratikus Koalíció (1,15 százalék) és Magyar Kétfarkú Kutya Párt (0,73 százalék).

A parlamenti mandátumarány országosan 21,54 százalék feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 36 listás, 92 egyéni, összesen 128
• Fidesz–KDNP – 49 listás, 13 egyéni, összesen 62
• Mi Hazánk – 8 listás

Kétharmados többséggel vezetett a Tisza Párt 21 óra előtt​

A Tisza Párt már az első eredmények után közel állt a kétharmados többséghez, nem sokkal 21 óra előtt pedig már meg is volt ez az előny, 31,03 százalékos feldolgozottságnál a pártok listás eredménye a következő volt: Tisza Párt 51,98 százalék, Fidesz–KDNP 39,38 százalék, Mi Hazánk Mozgalom 6,07 százalék, Demokratikus Koalíció 1,18 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,77 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 45,71 százalékos feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 40 listás, 95 egyéni, összesen 135
• Fidesz-KDNP – 46 listás, 11 egyéni, összesen 57
• Mi Hazánk – 7 listás

Történelmi rekord született a részvételi adatok tekintetében​

Az idei országgyűlési választás megdöntötte a részvételi rekordot, 18.30-ig az arra jogosultak 77,80 százaléka adta le szavazatát. Az eddigi csúcs a 2002-es második forduló 73,51 százaléka volt.

De már a vasárnap kora reggeli órákban számítani lehetett rá, hogy megdől a történelmi csúcs, ugyanis

az első, 7 órás részvételi adatok minden várakozást felülmúltak, a névjegyzékben szereplő 7 527 742 szavazó 3,46 százaléka adta le a szavazatát, összesen 260 556 fő járult az urnákhoz.

Összehasonlításképpen, a magas végső részvételt hozó, 2022-es országgyűlési választáson ez az arány 1,82 százalék (139 667 fő) volt ebben az időpontban – úgy, hogy akkor 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra, míg a 2018-as választásokon reggel 7 órakor a választók 2,24 százaléka szavazott le, akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.

Végső eredmény csak április végén lesz​

Az országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást.

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyek nem számítanak bele az egyéni mandátumszerzésbe, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

A választás éjszakáján várhatóan előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.

 

Miért nem?
Mert már több?

Igen. Feltételezhetően tagtársunk többet kap, mint a kompenzációs határ.

 

Ennek mi az értelme? Biztos van csak még nem jöttem rá...lehet hogy még nincs kész?
Csatolás megtekintése 2120088

 

OFF

"A Navi Pillaynek ítélt Nobel-díj hatalmas pofon Trump és hozzá hasonlók számára.
Az oslói Nobel-bizottság a 85 éves dél-afrikai nemzetközi jogászt tünteti ki – és ezzel egy olyan nőt ismer el, aki mindazt képviseli, amit a világ számos hatalmassága jelenleg lábbal tipor."
Tages Anzeiger, CH

"Donald Trump amerikai elnök kormánya pénteken szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen, néhány órával azután, hogy a testület egy korábbi bírája, a dél-afrikai Navi Pillay elnyerte a Nobel-békedíjat. Washington ezúttal nem egyes bírákat vagy ügyészeket, hanem magát a bíróságot sújtja szankciókkal, ami akár annak működését is megbéníthatja – írja a Reuters."

 

azt nem Jézus transzformálta...

De nem ám, hanem egy tehetségesebb, új Megváltó!!!
Halleluja!!

 

Én?

Hát, ha te vagy Nefelejcs is...,

 

Hűha!
Mintha a manyup is ekkora összeg lett volna és azt nem Jézus transzformálta...

Cseles.
Fizetést az állam csak az állami alkalmazottaknak ad, tehát nem is ígerhette.

Nyugdíjat törvény szerint minden év január 1-i dátummal korrigálnak.
És mivel a nyugdíj törvényhez nem nyúltak ebben sem igerhettek. Amit tettek a 120-re feltornászása és a szép kártya visszatartása. Valamint a nyugdíjprémium nullázása. Mindhárom hozott negatív érzéseket.

Én? Nem én vagyok kormányon.
De, ha már annyira akarod:
A 8000 milliárd határideje mikor is volt? Augusztus 31. Mennyti hozott eddig haza MP kormánya konkrétan?
Más. A vényköteles gyógyszerek áfaja 0-ra csökkent. Az államilag támogatott gyógyszerek viszont, mivel az állami támogatási rész áfája is csökkent nem fizetsz 5%-al kevesebbet, attól függően, hogy mekkora hányada az állami támogatás.
Más KATA visszavezetése. A mostani 50000 helyett az új katasoknak 100000 lesz a havi fizetendő, de két lépcsőben mindenki másnak is felviszik 100000-re 2028-ra.
Más. A rendőröknek Beurer azonnali emelés helyett szolgálat mentesség a születesnapjan. Fegyver pénz?
....

Nos, nem biztos, hogy a következőre akár 4 évet kell várni.

Megérjük, meglátjuk.

Akkor valószínűleg elkerülte a figyelmed, hogy MP 2030-ra ígéri a népszavazást az új alkotmány kapcsán.
Vagyis a következő választáskor vagy után.

Ugyan miért kellene? Ahogy pik-pakk atnyomtak a 17. módosítást, bármit atnyomhatnak, de valószínű, hogy így kényelmesebb kormányozni.

Na majláttyuk. Elutaztam unokázni

 

Ha már nyugdíj...
Rendszerszintű megoldásokat ígért a helyi gondokra Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter pénteken Nádudvaron, ahol a lakók a rendőr és az orvosi ügyelet hiányát panaszolták. A lakossági fórumon többen bekiabáltak, amikor a tárcavezető a minimálnyugdíj emelését sorolta a kormány eredményei között.
........., a minimálnyugdíjat 120 ezer forintra emelték.

Na azt nem kellett volna!

– kiabáltak be többen a fórumon a miniszter nyugdíjemeléssel kapcsolatos szavaira reagálva, mondván, hogy sokan érdemtelenül kapják a több pénzt, mert „nem dolgoztak, semmit nem tettek le az asztalra”.
Ruszin-Szendi Romulusz erre úgy reagált: azzal, hogy sok rászorulónak – akiknek nagy része önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe – megemelik a nyugdíját, másnak nem lesz kevesebb. Hozzátette: jó lenne elérni, hogy „a másik örömének is tudjunk örülni, ami hosszú út lesz”. Megjegyezte, hogy a korábbi kormány mindig szembe állította az embereket egymással, amin szeretnének mielőbb túllépni.

 

Megjegyezte, hogy a korábbi kormány mindig szembe állította az embereket egymással, amin szeretnének mielőbb túllépni.

Miniszter Úr, ez így nem lesz jó.
A két nappal ezelőtti, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság zárt ülésén, az újdörögdi kézigránát-balesettel kapcsolatos, Facebookon megjelent video-beszámolójának szöveges leiratában foglaltakra gondolok.
1. Az Ön nyilatkozata azt állítja, hogy az ügyészségi eljárás megszüntetése óta „eltelt annyi idő, hogy az elévülés miatt az érintett személyekkel szemben új eljárás megindítására már nincs lehetőség.” Ez jogilag megalapozatlan és szakmailag téves. A baleset 2025. március 21-én történt, azóta alig másfél év telt el. A szóban forgó bűncselekmény (maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés) büntetési tétele a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint 3 évig terjedő szabadságvesztés. A Btk. 26. § (1) bekezdése alapján a büntethetőség a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 5 év elteltével évül el. AZ ÜGY TEHÁT NEM ÉVÜLT EL.
2. A katonai jog, a szolgálati szabályzat és a hierarchia szigorú rendje szerint a „katonák jelezték, hogy nem javasolják” kifejezés szakmailag rendkívül pontatlan, és valójában egy súlyos parancsnoki és vezetési láncolati zavart takar. A KATONA SOHA NEM „JELEZ”, HANEM JELENT. A „jelzés” egy informális, civil kifejezés. A Magyar Honvédségben a szolgálati rend alapja a jelentési kötelezettség.
A katona kizárólag a szolgálati út betartásával, a közvetlen szolgálati elöljárójának (parancsnokának) jelenthet, nem áll, és nem is állhat közvetlen kapcsolatban a politikai vezetővel (a honvédelmi miniszterrel vagy államtitkárokkal). Amikor a katonák a közvetlen parancsnokuknak jelentették a kockázatot, a felelősség és a döntési kényszer a parancsnok vállára került. Ha a parancsnok egyetértett a katonákkal, neki kellett volna ezt tovább jelentenie a felette elhelyezkedő katonai vezetőnek.
3. Az Ön nyilatkozata szerint a feladatot a szakmai kifogások ellenére végre kellett hajtani, mert „politikai elvárás” volt a tartalékos állomány létszámnövelése. Ez jogilag kétféleképpen történhetett, és mindkét eset súlyos rendszerszintű problémát mutat. A parancsnok saját hatáskörben engedett a nyomásnak, vagy A POLITIKAI VEZETÉS KÖZVETLENÜL BELESZÓLT A SZAKMAI VÉGREHAJTÁSBA.
4. Katonai jogi és szolgálati szempontból a parancsnok felelőssége abszolút és átruházhatatlan. A Magyar Honvédségben a parancsnok nem védekezhet azzal, hogy „politikai elvárásnak” vagy felsőbb minisztériumi nyomásnak tett eleget, ha ezzel megsértette a biztonsági szabályokat és veszélyeztette az alárendeltjei életét. A KATONAI JOG ALAPJA AZ EGYSZEMÉLYI VEZETÉS ÉS FELELŐSSÉG ELVE. A jogszabályok szerint a parancsnok teljes körűen felel az alárendelt állomány kiképzéséért, egészségéért és testi épségéért.
5. A POLITIKAI ELVÁRÁS NEM JOGFORRÁS. A parancsnok jogi felelőssége a politikai elvárások szorításában is megmarad. A „politikai nyomás” nem jogi mentség: a törvények és szabályzatok értelmében a parancsnok felel a katonái életéért.
6. A parancsnoki lánc csúcsán a vezérkarfőnök áll. Ő az a kulcsszereplő, akinek a jogi és szakmai felelőssége a politikai elvárások és a katonák biztonságának ütközési pontja. A honvédelmi miniszter mint politikai vezető (a kormány tagja) kiadhat utasításokat, és meghatározhat stratégiai célokat (pl. az önkéntes tartalékos rendszer radikális bővítését). A miniszter azonban nem adhat ki katonai parancsot, és nem írhatja felül a katonai szakmai szabályokat. Azzal, hogy Böröndi Gábor vezérezredes a politikai elvárást konkrét, végrehajtandó katonai paranccsá formálta, és azt kiadta az alárendelt alakulatoknak, jogi értelemben magára vállalta a végrehajtás szakmai felelősségét.
Ha a miniszter elismeri, hogy tudott a katonák szakmai tiltakozásáról, de a politikai célok miatt mégis kikényszerítette a végrehajtást, akkor elismeri a saját közvetlen felelősségét a tragédiáért. Ha viszont a miniszter nem tudott a katonák jelentéseiről, mert a vezérkarfőnök és a parancsnoki lánc azt elhallgatta előle (és egyszerűen végrehajttatták a parancsot), akkor a parancsnoki lánc csúcsán követtek el súlyos mulasztást, és a miniszter (az előző és a mostani) a saját katonai vezetésére háríthatja a felelősséget. A katonai hierarchiában a parancsnoki lánc nem arra való, hogy a politikai nyomást kritika nélkül átnyomja az alárendelteken, hanem arra, hogy pajzsként szolgáljon a katonák élete és a szakmai racionalitás védelmében.
6. A kézigránát-baleset sérültje nem egy tartalékos katona volt, aki kiképzésen vett részt, hanem egy titkárnő a Miniszterelnöki Hivatalban, aki egy külön, a kormánytisztviselők részére szervezett, a honvédelem ügyét népszerűsítő, rövidített, a katonaélet "szépségeivel" megismertető programon vett részt. Ugyan aláírattak vele egy papírt, hogy önként, a saját felelősségére vesz részt a programban, de nyilvánvalóan nem tájékoztatták megfelelően az éles kézigránátdobás veszélyeiről.
A polgári életben és a munkajogban is általános elv, hogy egészséget, testi épséget vagy életet veszélyeztető helyzetekben a „saját felelősségre” aláírt papírok jogilag semmisek, ha a résztvevő nem kapott teljes körű, szakszerű felkészítést. Egy 29 éves, fegyveres kiképzéssel nem rendelkező kormánytisztviselő jogi értelemben laikus. Ő nem láthatta előre, mit jelent egy éles robbanóeszköz kibiztosítása, és milyen pszichés és fizikai reakciókat vált ki a stressz. A parancsnok és a kiképzők felelőssége a veszélyes üzem (az éles lövészet/dobás) vezetése során objektív. Ezt nem lehet egy formanyomtatvánnyal áthárítani a civil résztvevőre. A Magyar Honvédség kiképzési és biztonsági szabályzatai hajszálpontosan rögzítik, hogy ki és mikor dobhat éles kézigránátot. Egy civil titkárnő kezébe éles gránátot adni egy gyorstalpaló bemutatón – miközben a katonák „jelezték, hogy nem javasolják”, A TUDATOS VESZÉLYEZTETÉS TANKÖNYVI ESETE.
7. Az Ön miniszteri nyilatkozatának giccses, álszent frázisokkal tűzdelt szóhasználata („a katonai kiképzés végén mindenki épségben hazatérjen) szándékosan azt a látszatot kelti, mintha hivatásos katonák sérültek volna meg egy kemény kiképzésen. A valóság viszont az, hogy egy PR-eseményre kivezényelt, gépírásban és zongorázásban jártas FIATAL CIVIL NŐ, EGY ÉDESANYA VESZÍTETTE EL MINDKÉT KEZÉT, mert egy „politikai elvárásnak” engedve, a honvédelem népszerűsítése érdekében (?) éles gránátdobást erőltettek rá olyan emberekre, akiknek semmi keresnivalójuk nem lett volna veszélyes harci eszközök közelében.
8. Az állam azzal, hogy utólag rendkívüli „hősi juttatást”, lakást és rehabilitációt biztosít a sérültnek, valójában a nyilvános, megalázó bírósági pereket, az elrettentő kártérítési összegeket kívánja elkerülni.
9. A Központi Nyomozó Főügyészség a határozatában megerősítette az elsőfokú ügyészségi logikát: a baleset közvetlen oka – szerintük – a sértett önhibáján kívüli fegyverkezelési hibája volt. Amikor az ügyészség a sértett „fegyverkezelési hibáját” jelöli meg a baleset közvetlen okaként, eltekint attól a jogi kötelezettségtől, hogy A LAIKUS CIVIL RÉSZTVEVŐT ELEVE NEM IS LETT VOLNA SZABAD EBBE A KÖZVETLEN VESZÉLYHELYZETBE SODORNI.
A katonai elöljárók – és a civil munkáltatók, például a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnöki Hivatal részéről – súlyos mulasztásnak minősül a tájékoztatási és figyelmeztetési kötelezettség elmulasztása. Mivel a hölgy polgári alkalmazott (kormánytisztviselő) volt, rá a katonai parancsmegtagadási szabályok nem vonatkoztak. Neki mint civilnek BÁRMELYIK PILLANATBAN ABSZOLÚT JOGA LETT VOLNA AZT MONDANI, HOGY NEM HAJTJA VÉGRE A FELADATOT. A kiképzésvezetőknek a dobóállásba lépés előtt kifejezetten fel kellett volna hívniuk a figyelmét arra, hogy a részvétel önkéntes, és ha bizonytalanságot, félelmet érez, következmények nélkül elállhat a dobástól. Már a próbadobások során látszott, hogy a hölgy fizikailag nem képes biztonságos távolságra eldobni az eszközt, ezért a helyszíni parancsnoknak kötelező lett volna őt azonnal kizárnia az éles végrehajtásból.
10. A Büntető Törvénykönyv szerint a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés nemcsak aktív tevékenységgel, hanem mulasztással is elkövethető. A tisztek mulasztása itt abban állt, hogy nem tiltották meg a dobást, és nem biztosították a visszalépés lehetőségét egy olyan civilnek, akinek a felkészítése hiányos volt, amiről a próbadobások során saját szemeikkel meggyőződhettek.
11. Az ügyészség azon érvelése, miszerint a közvetlen ok a nő fegyverkezelési hibája volt, jogilag azért sántít, mert ez a hiba egyenes következménye volt a nem megfelelő felkészítésnek. Ez nem a civil „önhibája”, hanem a folyamatot felügyelő szakemberek felelőssége.
12. Az „Adaptív védelem” elnevezésű program az eredeti szakmai tervekben ismeretterjesztő, elméleti és alapvető honvédelmi jártasságot nyújtó modulokból épült fel. A civilek fegyveres képzése kimerült volna a biztonságos fegyverkezelés bemutatásában, a honvédelmi tudatosság fejlesztésében, de nem tartalmazott olyan, harci körülményekre tervezett elemeket, mint amilyen a repeszhatású, éles kézigránát eldobása. A programot menet közben, politikai nyomásra terjesztették ki és szigorították meg. A politikai vezetés célja az volt, hogy a programot minél közelebb hozzák a tényleges katonai alapkiképzéshez, ezzel is demonstrálva a rendszer sikerességét és a résztvevők „harcra készségét”, a haza védelme melletti elkötelezettségét. Így került be a követelmények közé az éleslövészet és az éles kézigránátdobás is a képzés negyedik hetére, teljesen azonos szintre emelve a civil kormánytisztviselőket az önkéntes katonai tartalékosokkal. MÉGIS KIRE AKART AZ AKKORI HONVÉDELMI MINISZTER KÉZIGRÁNÁTOKAT DOBATNI A KORMÁNYTISZTVISELŐKKEL?
13. A miniszter (SZBK) maga is tartalékos katona volt, alezredes rendfokozattal. Ez a tény a miniszteri felelősséget a puszta politikai dimenzióból a TUDATOS VESZÉLYEZTETÉS és a szakmai mulasztás sokkal súlyosabb kategóriájába emeli át. A büntetőjogban és a szakmai felelősség megállapításakor kulcskérdés, hogy az adott vezető rendelkezik-e a szakkérdés megítéléséhez szükséges ismeretekkel. Ha a miniszter maga is végigjárta a tartalékos kiképzési rendszert, akkor pontosan tudnia kellett, hogy a civil kormánytisztviselők háromnapos/négyhetes gyorstalpaló programja fényévekre van attól a mentális és fizikai állapottól, ami egy éles harci eszköz biztonságos kezeléséhez szükséges. Ez jogilag kizárja az „egyszerű gondatlanságot” (amikor valaki nem méri fel a veszélyt). Ez tudatos gondatlanság (luxuria) vagy akár az eshetőleges szándék (dolus eventualis) határát súrolja: a döntéshozó ismerte a valós kockázatokat, a katonák jelentéseiből értesült a konkrét veszélyről, de a politikai/PR-CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN bízott a szerencsés kimenetelben, és átlépett a szakmai észszerűségen.
Tisztelt Ruszin-Szendi Romulusz, Honvédelmi Miniszter Úr! Arra kérem, hogy az Ön saját, SZBK-énál fényévekkel magasabb szintű katonai vezetői tapasztalatai alapján, és ha nem is a jogi ismereteit, de az igazságérzetét felelevenítve gondolkozzon el azon, hogy a HM jogászai vajon milyen „politikai elvárás” vagy esetleges érintettség alapján küldhették Önt egy ennyire gyenge érvrendszerrel a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elé, és vajon a tekintetes testület milyen „politikai elvárásnak” engedve vagy esetleges érintettség okán vehette zokszó nélkül tudomásul az Ön elődje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf büntetőjogi felelősségének átlátszó tagadását a meghallgatás során? ÍGY NEM LESZ ELSZÁMOLTATÁS. Kérem, mérlegelje a Tisza-párt és a Magyar-kormány hitelességének megőrzése érdekében, de mindenekelőtt a magyar honvédelem ügyének szem előtt tartásával a lemondása benyújtásának indokoltságát és cselekedjen a lelkiismerete szerint, a politikai felelősségének teljes tudatában.
Kevesebb megjelenítése

 

Na nézzük mit tervez a bukott kormány háttere...
Október 17–18-án rendezik meg a Digitális Polgári Körök országos táborát a lakiteleki Hungarikum Ligetben. A választási vereség óta ez lesz a mozgalom első nagyszabású országos rendezvénye, amelyen közéleti beszélgetésekkel, előadásokkal és koncertekkel várják a résztvevőket. A részletes programban többek között Rákay Philip, Schmidt Mária és Deutsch Tamás neve is feltűnik. A részvételért legalább hatezer forintot kell fizetni, a legdrágább támogatói jegy pedig százezer forintba kerül.
(fontos hogy ismét és még mindig kisajátítanak eszméket...hisz úgy hangoztassák ezt a találkozót mint a jobboldal találkozóóját...pedig a TiSZA is jobboldali...de, fontos a megkülönböztetés. )

 

Na nézzük mit tervez a bukott kormány háttere...
Október 17–18-án rendezik meg a Digitális Polgári Körök országos táborát a lakiteleki Hungarikum Ligetben. A választási vereség óta ez lesz a mozgalom első nagyszabású országos rendezvénye, amelyen közéleti beszélgetésekkel, előadásokkal és koncertekkel várják a résztvevőket. A részletes programban többek között Rákay Philip, Schmidt Mária és Deutsch Tamás neve is feltűnik. A részvételért legalább hatezer forintot kell fizetni, a legdrágább támogatói jegy pedig százezer forintba kerül.
(fontos hogy ismét és még mindig kisajátítanak eszméket...hisz úgy hangoztassák ezt a találkozót mint a jobboldal találkozóóját...pedig a TiSZA is jobboldali...de, fontos a megkülönböztetés. )

Ottleszünk. 😎

 

Ottleszünk. 😎

Reméltem is!!
Igaz hogy már csak 100 ezres belépők vannak de, valahogy megszerezzük az olcsóbbakat ....biztos lesznek jegyűzérek a környéken...

 

Bencsket zavarja, hogy már nem ők döntenek.

Gyáva népnek nincs hazája – Demokrata-kör Bencsik Andrással​

Csak nézzük, ahogy helyettünk döntenek, vagy kiállunk azért az országért, amelyben élni akarunk? Ne mástól várjuk, hogy megmentse Magyar Pétertől az országot, nekünk kell cselekedni, de még nem látszik, hogy megmozdulnának az emberek. Koncepciós perekkel és cirkusszal vonják el a figyelmet arról, hogy nem működik a kormányzat.

 

Bencsket zavarja, hogy már nem ők döntenek.

Gyáva népnek nincs hazája – Demokrata-kör Bencsik Andrással​

Csak nézzük, ahogy helyettünk döntenek, vagy kiállunk azért az országért, amelyben élni akarunk? Ne mástól várjuk, hogy megmentse Magyar Pétertől az országot, nekünk kell cselekedni, de még nem látszik, hogy megmozdulnának az emberek. Koncepciós perekkel és cirkusszal vonják el a figyelmet arról, hogy nem működik a kormányzat.

Megmozdulunk vagy mi...
„A Békemenet elmaradása nyomán hiányérzet maradhat azokban, akik az elmúlt években részt vettek a nemzeti összetartozást kifejező rendezvényeken.”

Ezzel a felütéssel hirdette meg az 56 Lángja Alapítvány, hogy a hiány űrjét betöltő pótfoglalkozásként „A Nemzet Zászlója zászlómenettel” tiszteleg a forradalom hősei és a magyar szabadság eszménye előtt idén október 23-án.
, hát lesz-e jelmondata a rendezvénynek? Lesz, lesz, lesz. Méghozzá ez:

„No war, no gender, no migration - Isten, haza, család.”

Végül úgy tűnik, az 56 Lángja Alapítvány vállalta magára a nehéz terhet, hogy tovább vigye a bukott kormánypárti szlogeneket az ünnepi zászló égisze alatt.
„A rendezvény különlegessége az 1848 méter hosszú magyar nemzeti zászló, amelyhez a menet utolsó szakaszán egy hatalmas székely zászló társul. A két jelkép a magyar nemzeti összetartozást, a történelmi hagyományok tiszteletét és a határokon átívelő közös emlékezetet fejezi ki.”

 

Megmozdulunk vagy mi...
„A Békemenet elmaradása nyomán hiányérzet maradhat azokban, akik az elmúlt években részt vettek a nemzeti összetartozást kifejező rendezvényeken.”

Ezzel a felütéssel hirdette meg az 56 Lángja Alapítvány, hogy a hiány űrjét betöltő pótfoglalkozásként „A Nemzet Zászlója zászlómenettel” tiszteleg a forradalom hősei és a magyar szabadság eszménye előtt idén október 23-án.
, hát lesz-e jelmondata a rendezvénynek? Lesz, lesz, lesz. Méghozzá ez:


Végül úgy tűnik, az 56 Lángja Alapítvány vállalta magára a nehéz terhet, hogy tovább vigye a bukott kormánypárti szlogeneket az ünnepi zászló égisze alatt.
„A rendezvény különlegessége az 1848 méter hosszú magyar nemzeti zászló, amelyhez a menet utolsó szakaszán egy hatalmas székely zászló társul. A két jelkép a magyar nemzeti összetartozást, a történelmi hagyományok tiszteletét és a határokon átívelő közös emlékezetet fejezi ki.”

"Az a magyar aki..." jellegű felvonulás lesz ez is. Ők a nemzet.
A 3.3 millió nem őket választó nem. Azok ki vannak takarva.

Az u.n. békemeneten még tudták az adófizetők pénzéből cinikusan a hatalmukat demonstrálni.

 

1848 méter hosszú magyar nemzeti zászló,

milyen hülyeség ez már?
további javaslataim: egy kocsmaban aznap 1848 felest isznak meg, aznap minden menü 1848 forint lesz a büfékben stb.
Ettől leszünk magyarabbak?

 

OFF
Pécsen voltam, benéztem egy sörfesztiválra, ahol 1 azaz egy sörsátor volt, szvsz egy hangyányit vizezett söröket mértek jó drágán, volt sok körhinta, óriáskerék, pónik, gyűszűnyi fánkok (6 db. 2000 forintért) - szóval, mint egy gádorosi falunap (Setni tudja miről beszélek), csak éppen nem a Sztojka trió lépett fel, hanem az IHM (szűk egyórás műsor, de erre nem tudok rosszat mondani, tisztessséges hakni volt).

 

milyen hülyeség ez már?
további javaslataim: egy kocsmaban aznap 1848 felest isznak meg, aznap minden menü 1848 forint lesz a büfékben stb.
Ettől leszünk magyarabbak?

1856 lenne az igazi, írta valaki.😀

 

1856 lenne az igazi, írta valaki.😀

Mert akkor zárták le a Krími Háborút? Vagy Nikola Tesla születési éve miatt?

 

56 Lángja Alapítvány

Békemenet helyett zászlómenetet szerveznek október 23-án a fideszesek
Legalább nem lesz mennyien voltak számháború.

Az esemény hivatalosan nem köthető a Fideszhez, ugyanakkor a közleményben is többször jelzik, hogy a Békement helyett szervezik az eseményt.

 

Az AfD álmodozik. Egyelőre.