8
És csúsztass át a füstkarikán, amit a gondolat
pipál,
Amott romokban áll az idő, a levél lefagy,
A fák szoronganak, de szélfútta part,
Az vár rám, és nem az eszelős bánat.
Tánc a gyémánt ég alatt: a kezem lengetem,
Tenger a hátterem, a homok cirkuszporond,
Emlékem, végzetem a víz hadd...