hullocsillag04 legutóbbi tartalmai

Mentek, mendegéltek. A mezőn erre is, arra is szebbnél-szebb virágok nyíltak. A kurtafarkú odahajolt az egyik kék sziromhoz, és beszippantotta édes illatát. Ekkor nagyon furcsa dolog történt.

Nagyi kezén ott csillogott-villogott egy gyűrű. - Ezt mintha láttam volna már valahol....valamikor...-mondta hősünk elcsukló hangon, majd szeme lecsukódott, agyára pedig kellemes, bizsergető, ringató, puha köd szállt.

- Te a rokonom vagy? -kérdezte a számára ismeretlen lénytől. -De miért hordasz súrolókefét a hátadon? - Az nem kefe, hanem a tüskéim!! -válaszolta mérgesen szuszogva a sündisznó. - És nem szúrja a bőrödet? - Az enyémet nem!!! De ha valaki felbosszant, annak jaj! Azt úgy megbökdösöm, hogy az...

Sorsára hagyta hát a rémes-krémest, és figyelmét a tátongó, mégis hívogató mélység felé fordította, és belenézett. Letérdelt a lyuk szélére, hogy jobban lássa, mit is rejt. Ebben a pillanatban meglökte valaki, és menthetetlenül zuhant bele a sűrű feketeségbe!

Úgy látom, megütöttem a mércét, mert azt írja, hogy állandó tag vagyok!! Köszi!!

Folytattam a regényt, és a mesét.

Tettem fel zenéket, saját verset, idézetet, verseket.

Lehet, hogy már megvan a 20?

Sziasztok! Csilla vagyok, és óvónőként dolgozom, immáron 31 éve. Én már többször is idetaláltam, és most már regisztráltam is. Van egy nagyfiam és egy nagylányom. A fiam az ELTE-re jár, angol-könyvtáros szakra, a lányom ötvösnek tanul. Nagyon szeretem a verseket, a zenét, táncot. Szeretek...

Segítsetek! Ezt a Robert Frost verset szeretném már egyszer végigolvasni magyarul! Az "Itt a földön" című filmben hallottam belőle egy részletet: Robert Frost: Nyírfák "Egykor nyírfákon hintáztam és arról álmodom, bárcsak újra megtehetném... Az élet ösvény nélküli erdő, ahol az arcodat nap...

Ezt a verset a lelkem fájdalma íratta velem. Nem olyan profi, nem olyan gyönyörű, mint amelyeket itt olvashattam, de azért megosztom veletek, hátha mégis megéreztek valamit ebből a fájdalomból. Ne mondd! Ne mondd, hogy szeretsz, ha lelked nem szárnyal velem! Ne mondd, hogy vársz, ha tőlem már...

Reményik Sándor: MOSOLY Mosolyod... Mely szívből fakad, Aranyozza be arcodat. Mosolyod nem kerül pénzbe, Mégis sokat ér testvéred szemében, Gazdagítja azt, aki kapja S nem lesz szegényebb az sem, aki adja, Pillanatig tart csupán, De örök nyomot hagy maga után. Senki sem olyan gazdag, Hogy...

Történt egyszer, hogy a legény dolgozni indult, a kaput meg nyitva felejtette. A malac körülnézett, és -mikor látta, hogy egy teremtett lélek sincs az úton-,szép komótosan kisétált a világba.

A gyűrűs-láncos nő egy pillanatig hősünk szemébe nézett, majd egy hirtelen mozdulattal beleöntötte a fiola tartalmát a palacsintatésztába. Az edényből narancssárga lángnyelvek csaptak ki, és mindent narancssárga füstfelhő borított. Bár a tészta még lángokat lövellt, egy idő után mégis tisztulni...

Ne mondd! Ne mondd, hogy szeretsz, ha lelked nem szárnyal velem! Ne mondd, hogy vársz, ha tőlem már messze jársz! Ne mondd, hogy ölelsz, ha karod nincs már közel! Ne mondd, hogy csókolsz, ha ajkad másnak bókol! Ne mondd, hogy várjalak, ha más oltja vágyadat! Ne mondd, hogy "türelem", az...