istvanne.nagy

Nem szeretem a hazug idióta ribancokat akik belerondítanak a családom életvitelébe.Mélységesen megvetem az ilyen nőket.
Minden ember, aki gyáva az elbújik egy fal mögé,
ami védi őt a bántó szavaktól és tettektől,
mert valamiben úgy érzi, hogy hibát követett el
s a lelkiismerete nem engedi vállalni tettét,
amivel egy személyt megbántott vagy megalázott.
Az ilyen lélek általában képes önmagát fényezni,
hogy még véletlenül se merüljön fel a gyanú
tettére, amelyben az elkövető elképzelésem szerint
gyenge elmével és gondolkodási móddal rendelkezik.
Na pontosan ilyen az a nő akiről beszálek.
....Vannak olyan hölgyek, kik nem tudják kezelni magukban némely nőtársaik által érzett irigységüket... Az irigység érzete gyűlöletet vált ki belőlük, minek kezelésére képtelenek, és az elismerésre is azok. Ez az érzés olyan dolgokat vált ki belőlük, mi által minősíthetetlenné vállnak. Nem konkrétan külsőre való irigységre célzok, hanem akármely más olyan dologra, amit ők nem kapnak az élettől, vagy embertársaiktól, illetve környezetüktől.... és vágynának rá, de hiába....EZÉRT KÖNNYEBBNEK LÁTJÁK SZÉTROMBOLNI A MÁSÉT, MINTHOGY ÖNMAGUKNAK ÉPÍTSÉK FÖL UGYANAZT. Azt gondolják, hogy ha keserűséget, illetve kényelmetlen dolgokat próbálnak tenni az irigyelt személlyel, akkor az ő lelkiismeretük könnyedebb lesz. Valójában nem így van, az életük és a dolgaik, épp olyan változatlanok maradnak.
Hisz energiájukat bosszúlkodásra fordítják, ahelyett, hogy próbáljanak kiegyensúlyozott, önmaguk számára kielégítő életet formálni. Általában azok az irigyelt személyek, akit kisebb-nagyobb támadások érnek, többnyire nem foglalkoznak ezekkel a dolgokkal, mert értelmetlennek és hiábavalóságnak tartják, de azért észrevesznek dolgokat, csak nem adnak nekik nagy jelentőséget. Szerintem is ez a helyes hozzáállás, és én már nagyon rég hasonlóképpen állok a dolgokhoz.
Azonfelül jó érzéssel tölt el, hogy engem nem kísértett meg még az irigység érzése...
Mert ez az érzés szörnyeteggé változtatja azt, ki képtelen kezelni magában......
Én EMBER maradok ez után is, mert mindenki maga döntheti el, mivé szeretne válni....
( Írta : Farkucza Andrea..)