Legutóbbi tartalom: kroy4816

A nyolcadik: a hadrendjük még nem állt fel biztosan, a tábort még nem verték fel, veszélyes területen haladnak, vagy hegyszorosban kelnek át, így félig fedezékben, félig védtelenül vannak.

A hetedik: ha a hadvezérük gyönge, a hivatalnokok könynyelműek, a tisztek és a közkatonák nem kitartóak, a három sereg többször is megriad, és hadseregük minden segítség nélkül maradt.

A hatodik: ha alkonyatkor még hosszú út áll előttük, tisztjeik és katonáik a nehéz munkától kimerültek, nincs mit enniük, vértjeiket leoldották és pihennek.

Az ötödik: ha seregük létszáma kevés, a terepviszony számukra előnytelen, az embereik és lovaik betegek és kimerültek, és nem számíthatnak a négy szomszédjuk segítségére.

A negyedik: ha az ellenséges hadsereg készletei kimerültek, ha fogytán a tűzifájuk és a szénájuk, gyakorta borult az ég és esik, sehol sem tudnak harácsot szedni, hogy készleteiket pótolják.

A harmadik: ha az ellenséges seregek sokáig késlekedtek, élelmük elfogyott, a száz családnév viselői sértődöttek és mérgesek, több rossz előjel jelenik meg, és a tisztek képtelenek rendet teremteni.

A második: ha nyár derekán, mikor perzselő hőség tombol, későn keltek útra, és pihenő nélkül haladnak gyorsan előre nyomulva, éheznek, szomjaznak, és még hosszú út áll előttük.

Az első: viharos szélben, rendkívüli hidegben, amikor az ellenséges katonák korán keltek útra és erőltetett menetben haladnak, jeget törnek, hogy átkeljenek a gázlón, és nem ügyelnek a rájuk leselkedő veszélyekre.

Az ellenség felmérésekor mindig nyolc körülményt kell figyelembe venned, amelyek esetében felveheted vele a harcot, és nem kell jóslatra várnod.

TEKLÁRA Úgy tűnt, Alkméné vagy Andromakhé, ki elém állt, oly cselesen dagadó, csábteli volt cicomád. Ám ha lehúzod a göncöd, Teklám, rémes a látvány: egy behemót, csupa csont, tolla kihullt bagolyé. [Janus Pannonius]

LÚCIÁRÓL Lúcia már lefeküdt, széttárva ajánlja a testét, S már felemelt lábát érzem a vállaimon: Íme, mikor szörnyen megdördül az alfele, mintha Felhőből villám csapna le nyár idején. Megrettenve hagyok mindent, beborítom az orrom, Kedvem már...

LÚCIÁRA Lúcia, gyakni akarsz. Jó, benne vagyok, de csak akkor, hogyha a hátulsód nem muzsikál ezalatt. Megfogadod? Nem elég! Adj, kérlek, zálogot is rá! Nos, mi az? Így se kiván állni - kötélnek öcsim? [Janus Pannonius]

SZILVIÁRÓL Azt mondod gyereked van tőlem s jársz a nyakamra. Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém. Mert ha te dús tövisek közt jársz, mondd, így keseregsz-e: Vérzik a lábam, s jaj, épp ez a tüske hibás! [Janus Pannonius]

Drága barátom, felhők választanak el: vadliba-búcsú. [Matsuo Bashó]

Tavaszi eső. Darázsfészkeket önt el tető-szivárgás. [Matsuo Bashó]