"Ha szeretnénk valamit egy gyermekben megváltoztatni, először meg kell vizsgálnunk, hogy nem olyasmiről van-e szó, amit saját magunkban kell megváltoztatni".
Carl Gustav Jung
42 évesen adtam a fejem egyetemi tanulásnak, szociálpedagógia szakon most vagyok harmadéves hallgató. Az ajánlott irodalmak kapcsán keveredtem vissza erre a fórumra, ahová már évekkel ezelőtt regisztráltam. Akkoriban ezoterikus érdeklődési körben kerestem, kutattam, és szívtam magamba a "tudást", amit mások megfogalmaztak. Ehhez is ez a fórum bizonyult a legmarasztalóbbnak.
40 évesen lettem édesanya, a figyelmem a gyermekek felé teljesen más érzésvilággal fordult, mint korábban bármikor. Gyermekotthonba kerültem dolgozni, ahol megtaláltam azt a fajta értelmét az életnek, amiről korábban (42 éves koromig) csak ábrándoztam, mialatt azt képzeltem, csodának kellene történnie, hogy kiderüljön, "mi leszek, ha nagy leszek". És a csoda megtörtént. Most éppen 4,5 éves, gyönyörű, egészséges, varázslatos kislány, Hanna Glória. Ő inspirál engem, és én őt. Szeretném jól csinálni vele, és szeretném jól csinálni a világ összes utamba kerülő gyermekével. Felnőttem.