Legutóbbi tartalom: Scarlettohara

Március-április-május folyamán jelentős csapat-mozgások során ellenőrzésük alá vonták Bosznia keleti részét, amelynek segítségével képesek voltak az ország 70%-án hadmozdulatokat végezni. Mivel jobban fel voltak fegyverezve és jobban voltak szervezettek, mint a bosnyák és a horvát haderők...

A szerbek válaszul barikádokat emeltek a városban és megsebesítettek öt óvatlan járókelőt is. A tömegközlekedés leállt, a boltok bezártak, a repülőgépek és a vonatok nem jártak. A boszniai szerbek vezére, bizonyos Radovan Karadzsics az eset után így nyilatkozott: “A szarajevói merénylet...

Vasárnap délután szerb lakodalmas menet tartott a szarajevói muszlim negyed közepén álló pravoszláv templomba szerb egyházi zászlókat lobogtatva, szerb dalokat énekelve, amikor a muzulmánok szóváltásba keveredtek az ünneplőkkel, egy muzulmán fiatalember pedig, miután el akarta venni az egyik...

A szerbek erőssége a jugoszlávoktól kapott tüzérség volt, ezért sikerült sikereket elérniük a kisebb létszám ellenére. A többségben szerbek lakta területek nagy részét sikerült ellenőrzésük alá vonni. Szarajevo 44 hónapon át tartó ostromának célja az volt, hogy minél nagyobb kínokat...

Elsőként a szerb erők támadták a nem-szerb lakosságot Kelet-Boszniában. Amint egy falut vagy egy várost elfoglaltak a szerb katonák, rendőrök, milicisták, néha maguk a szerb lakosok, mindig ugyanazt csinálták; bosnyákok házait és lakásait szisztematikusan lerombolták, felégették, gyakran...

A szerbek kaptak segítséget a keresztény szláv erőktől olyan országokból, mint pl. Oroszország. Görög önkéntesek is részt vettek Srebrenica környéki mészárlásokban, miközben a bosnyákokat mudzsahedinek, az iszlám szent harcosai és néhány száz iráni forradalmi gárdista is segítették.

Több paramilitáns csoport is részt vett a harcokban, mint amilyen a szerb fehér sasok, Arkan Tigrisei, a szerb önkéntes gárda, a bosnyák hazafias liga és a zöldsapkások. A szerbek és a horvátok szerbiai és horvátországi önkénteseket vetettek be egyaránt. A szerb és a horvát titkos...

A jugoszláv Néphadsereg (JNA) hivatalosan 1992. május 12-én hagyta el Bosznia-Hercegovinát, alig két hónappal a függetlenség kikiáltása után. A legtöbb fegyver, lőszer és katonai vezető (beleértve Ratko Mladic-t is) azonban Boszniában maradt és a REpublika Srpska hadseregének része lett. A...

Szlovénia függetlenné válása után Bosznia is népszavazást akart tartani. A döntést a szerb képviselők kivonulása után hozta meg a parlament, a szerb képviselők ezután bojkottra szólították fel a szerb lakosságot a 1992. február 29-re és március 1-re kiírt népszavazással kapcsolatosan. Az...

A boszniai horvátoknak az anyaország jelentős támogatást nyújtottak, így 1991. november 18-án létrehozták a fenti társulást, elkülönült politikai, kulturális, gazdasági és területi egységként, de Bosznia-Hercegovina területén.

A parlament szerb képviselői (nagyrészt a fenti párt, kisebb részt más szerb pártok képviselői) elhagyták a szarajevói parlamentet és 1991. október 24-én létrehozták a Boszniai és Hercegovinai szerbek gyűlését, véget vetve a három nemzetiség kormányzásának. Ez a gyűlés kiáltotta ki 1992...

Bosznia-Hercegovina egy multi-etnikumú ország volt mindig is. 1990-ben a lakosság 43%-a bosnyák, 31%-a szerb és 17%-a horvát volt. Az első többpárti szavazásokon 1990 novemberében a három legnagyobb etnikai támogatottságú párt nyert: a bosnyák Demokratikus Akciópárt, a szerb demokratikus...

1991. márciusában zárták le azokat a titkos tárgyalásokat Franjo Tudjman horvát és Milosevics szerb elnök között arra vonatkozóan, hogy felosszák Boszniát Horvátország és Szerbia között. A boszniai függetlenség kikiáltása után gyk. ennek a paktumnak a fő elvei mentén tört ki a háború...

Ez volt Jugoszlávia széthullásának kezdete. A különböző köztársaságokban megerősödtek a nacionalisták. Az egyik legprominensebb képviselőjük a Franjo Tudjman vezette Horvát Demokratikus Unió pártja. 1990. december 22-én a horvát parlament elfogadta az új alkotmányt, elvéve bizonyos...

1990. január 20-án kezdődött a Jugoszláv Kommunista Párt 14., rendkívüli kongresszusa, amelyen a szövetségi köztársaságok képviselői nem tudtak megegyezni a jugoszláv föderáció fő kérdéseiről (sem). Ennek eredményeképpen a szlovén és a horvát küldöttek kivonultak a kongresszusról. A szlovén...