Magyarországon is rendszeresen kerülnek meg és vissza műalkotások azokhoz, akiknél a jogos helyük van.
Ezekben az úgynevezett restitúciós ügyekben Magyarországon elsősorban a rendőrség, és az aukciósházakkal, műkereskedésekkel együttműködő Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának köszönhetőek az eredmények, amely egy adatbázist és egy hírlevelet is üzemeltet lopott műtárgyakkal kapcsolatban. Ebben a cikkben a Forster Központ legfrissebb beszámolója alapján mutatunk be hat, a közelmúltban visszaszerzett műalkotást.
Csontváry Kosztka Tivadar: A szerelmesek találkozása (Ámor, Randevú, 1902 körül)
A 2012 márciusában budapesti magántulajdonból ellopott védett festmény a rendőrségi átirat után került a Műtárgyfelügyeleti Iroda lopott műtárgyak adatbázisába. A képlopást övező médiafigyelem és az adatbázis által biztosított nyilvánosság segítségével a Csontváry-festményt (öt másik drága festménnyel és további ezüsttárgyakkal együtt) a rendőrség 2012 májusában megtalálta, majd visszaadta jogos tulajdonosának.
Fotó: Kieselbach Galéria és Aukciósház, Budapest
Pezsgőhűtő edény a magyar királyi étkészletből
A II. világháború végén, a fővárosból menekülő magyar kormányszervek a budai várat is kiürítették, kitelepítve onnan a királyi palota értékes felszerelési tárgyait is, melyek először Kőszegre, majd pedig valószínűleg Ausztriába kerültek. Ez az edény 2015. májusában Bécsben került árverésre a készlet más darabjaival együtt, melyek ugyancsak a budai királyi palota Hauszmann-féle felújításakor készültek. Mivel az iratok alapján a műtárgyakat jogi úton nem lehetett visszaszerezni, a Magyar Állam végül visszavásárolta azt.
Dorotheum Aukciósház, Bécs
Hegedű Paolo Castello műhelyéből
A 2010 októberében egy Budapest közeli kistelepülésen lopták el ezt a 19. század eleji, kevéssel korábban védetté nyilvánított hegedűt. A Műtárgyfelügyeleti Iroda adatbázisa is szerepet játszott abban, hogy néhány nappal később az elkövető a hangszert visszavitte a lopás helyszínére, és erről értesítette az érintetteket is.
Fotó: Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda
Bocskai István címereslevele kisvárdai Csuta Miklós részére
A 2013 áprilisában egy budapesti közgyűjteményből lopták el ezt az 1606-ból származó címereslevelet, melynek adatait a lopást követően a Műtárgyfelügyeleti Iroda nyilvántartásba vette. Az adatbázis és a hírlevél nyilvánossága, illetve a rendőrségi nyomozás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elkövető belátta, hogy ilyen körülmények között az oklevél értékesítése és megtartása is kockázatos, és pár héttel később visszavitte azt a tulajdonosának.
Fotó: Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda
Ellicott, John: Asztali óra zenélő szerkezettel (1765 körül)
2007 májusában angol társszervei keresték meg a Műtárgyfelügyeleti Irodát, tájékoztatást kérve arról, hogy a nem sokkal korábban Londonban elárverezett nagy értékű órát jogszerűen szállították-e ki Magyarországról. Később a londoni árverező cég az előzmények ismerete nélkül Budapestre hozta az órát, és szabályos kiviteli engedélyt kért rá, azonban a Műtárgyfelügyeleti Iroda védési eljárást kezdeményezett a minden bizonnyal magyar főúri gyűjteményből származó órára. A londoni cég végül egy budapesti műkereskedelemben kínálta eladásra az órát, ahol a Műtárgyfelügyeleti Iroda, élve az állami elővásárlás jogával a magyar állam részére megvásárolta azt.
Fotó: Sotheby's, London
Vatopédi Istenszülő ikon, 18. század eleje
Ez a műtárgy igazán hosszan lappangott ellopása után. Még 1980 májusában egy szentendrei műemléktemplomból lopták el a Vatopédi Istenszülő 18. század eleji ikonját, aminek az adatait és fényképét a lopást követően a Műtárgyfelügyelet könyvben is közzé tette. Végül 2008 márciusában egy budapesti aukciósház azonosította be a 28 évvel korábban ellopott ikont az általa átvett tárgyak között. A két ikon végül - peren kívüli egyezség keretében - visszakerült jogos tulajdonosához.
Portfolio
Ezekben az úgynevezett restitúciós ügyekben Magyarországon elsősorban a rendőrség, és az aukciósházakkal, műkereskedésekkel együttműködő Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának köszönhetőek az eredmények, amely egy adatbázist és egy hírlevelet is üzemeltet lopott műtárgyakkal kapcsolatban. Ebben a cikkben a Forster Központ legfrissebb beszámolója alapján mutatunk be hat, a közelmúltban visszaszerzett műalkotást.
Csontváry Kosztka Tivadar: A szerelmesek találkozása (Ámor, Randevú, 1902 körül)
A 2012 márciusában budapesti magántulajdonból ellopott védett festmény a rendőrségi átirat után került a Műtárgyfelügyeleti Iroda lopott műtárgyak adatbázisába. A képlopást övező médiafigyelem és az adatbázis által biztosított nyilvánosság segítségével a Csontváry-festményt (öt másik drága festménnyel és további ezüsttárgyakkal együtt) a rendőrség 2012 májusában megtalálta, majd visszaadta jogos tulajdonosának.
Fotó: Kieselbach Galéria és Aukciósház, Budapest
Pezsgőhűtő edény a magyar királyi étkészletből
A II. világháború végén, a fővárosból menekülő magyar kormányszervek a budai várat is kiürítették, kitelepítve onnan a királyi palota értékes felszerelési tárgyait is, melyek először Kőszegre, majd pedig valószínűleg Ausztriába kerültek. Ez az edény 2015. májusában Bécsben került árverésre a készlet más darabjaival együtt, melyek ugyancsak a budai királyi palota Hauszmann-féle felújításakor készültek. Mivel az iratok alapján a műtárgyakat jogi úton nem lehetett visszaszerezni, a Magyar Állam végül visszavásárolta azt.
Dorotheum Aukciósház, Bécs
Hegedű Paolo Castello műhelyéből
A 2010 októberében egy Budapest közeli kistelepülésen lopták el ezt a 19. század eleji, kevéssel korábban védetté nyilvánított hegedűt. A Műtárgyfelügyeleti Iroda adatbázisa is szerepet játszott abban, hogy néhány nappal később az elkövető a hangszert visszavitte a lopás helyszínére, és erről értesítette az érintetteket is.
Fotó: Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda
Bocskai István címereslevele kisvárdai Csuta Miklós részére
A 2013 áprilisában egy budapesti közgyűjteményből lopták el ezt az 1606-ból származó címereslevelet, melynek adatait a lopást követően a Műtárgyfelügyeleti Iroda nyilvántartásba vette. Az adatbázis és a hírlevél nyilvánossága, illetve a rendőrségi nyomozás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elkövető belátta, hogy ilyen körülmények között az oklevél értékesítése és megtartása is kockázatos, és pár héttel később visszavitte azt a tulajdonosának.
Fotó: Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda
Ellicott, John: Asztali óra zenélő szerkezettel (1765 körül)
2007 májusában angol társszervei keresték meg a Műtárgyfelügyeleti Irodát, tájékoztatást kérve arról, hogy a nem sokkal korábban Londonban elárverezett nagy értékű órát jogszerűen szállították-e ki Magyarországról. Később a londoni árverező cég az előzmények ismerete nélkül Budapestre hozta az órát, és szabályos kiviteli engedélyt kért rá, azonban a Műtárgyfelügyeleti Iroda védési eljárást kezdeményezett a minden bizonnyal magyar főúri gyűjteményből származó órára. A londoni cég végül egy budapesti műkereskedelemben kínálta eladásra az órát, ahol a Műtárgyfelügyeleti Iroda, élve az állami elővásárlás jogával a magyar állam részére megvásárolta azt.
Fotó: Sotheby's, London
Vatopédi Istenszülő ikon, 18. század eleje
Ez a műtárgy igazán hosszan lappangott ellopása után. Még 1980 májusában egy szentendrei műemléktemplomból lopták el a Vatopédi Istenszülő 18. század eleji ikonját, aminek az adatait és fényképét a lopást követően a Műtárgyfelügyelet könyvben is közzé tette. Végül 2008 márciusában egy budapesti aukciósház azonosította be a 28 évvel korábban ellopott ikont az általa átvett tárgyak között. A két ikon végül - peren kívüli egyezség keretében - visszakerült jogos tulajdonosához.
Portfolio
