Mit hallgattam nemrég?
Sir Arthur Conan Doyle - A haldokló detektív - Rádiójáték
Sir Arthur Conan Doyle - A sussexi vámpir - Rádiószínház
Sir Arthur Conan Doyle - A Thor híd rejtélye - Rádiójáték
De miért is érdemes hangjátékként hallgatni? Én azért szeretem így - ha elérhető hangjátékban - mert a szereplők, főleg ezeknél a műveknél, kiemelkedően hozzáadnak a mű élvezetéhez. Hiszen a megjelenített szereplők nagyon jól eltaláltak, életszerűek és jobban beleérezhetjük magunkat a történetbe. A hangjátékok viszonylag régiek, így az élményhez a régi nagy színészek, előadóművészek hangja is hozzájárul. Bár sokan nem szeretik a hangjátékokat, hiszen le lett „rövidítve” és erősen - sok esetben túlzottan is - dramatizálta adhatják elő. Én kifejezetten jónak eltaláltnak találom a három feldolgozást, ott és akkor vágtak, amikor az belefért, nem a megértést csonkolták, hanem a művet rövidíttek le, dramatizáltál.
Az előadás jó, eltalált hangok elevenítik meg a szereplőket. A szereplők nem játsszák túl a szerepet, a hanghatásokat nem vitték túlzásba. Az előadás a mai fülnek kicsit „modorosabb”, ami illő is a több mint száz éves történetekhez.
A haldokló... egy rövidebb mű, szerintem nem is a legjobb Doyle novella, de egyszer hallgatható. A sussexi vámpír már nekem jobban bejött, itt kiemelkedően jó a feldolgozás is. A Thor híd szintén kellemes novella, mindenképp érdemes meghallgatni, mert egy kevésbé ismert a sorozatból.
Ezek közül egyet én vágtam, kettőt az interneten találtam.
